Beata Szydlo lengyel kormányfővel látszólag az egész lengyel jobboldal egyetért abban, hogy a náci Németország tetteiért Angela Merkel kabinetjének kellene fizetnie, mégpedig akár százezermilliárd dolláros nagyságrendben. Sőt, a lengyel közvéleményben a legfrissebb felmérések szerint majdnem kétharmados támogatottsága van a jóvátételnek.
Az vitathatatlan, hogy a világháború Lengyelországban szedte arányaiban a legtöbb áldozatát – az ország lakosságának ötöde odaveszett, a fővárost porig rombolták –, mégis felmerül a kérdés, hogy a 2017-es német választás idején van-e jogi alapja a jóvátételi igénynek, főleg hogy a lengyelek 1945 után már kétszer is lemondtak a nekik járó juttatások egy jókora részéről. Az akkori jószomszédi egyezményben ekkor két teljesítendő pont szerepelt: a németeknek egy varsói alapítvány részére félmilliárd márkát kellett utalniuk kompenzációs gesztusként, illetve kétmilliárd márkát fizettek a kényszermunkatáborok lengyel áldozatainak – ezek a követelések pedig már teljesültek. Németország több milliárd eurót fizetett már ki az elmúlt évek során a nácik bűntetteiért, főként a zsidó túlélőknek és az áldozatok családjainak, és minden felületen elismerik a részüket a második világháború szörnyű eseményeiben.
Szydlo úgy véli, hogy a németeknek most már „ideje végre felelősséget vállalniuk” a második világháború borzalmaiért, hiszen Lengyelország még mindig nem állt talpra abból a helyzetből, amelyeket a náci megszállás okozott számukra, és az eddig fizetett összegek közel sem segítettek helyrehozni mindazt a kárt, amelyet a Harmadik Birodalom okozott az országukban. A miniszterelnök szerint bárki, aki úgy gondolja, elég idő telt el ahhoz, hogy rendbe tegyék a földig zúzott épületeket és az emberekben kialakult mély sérelmeket, téved, és Németország igenis tartozik nekik.
Az egyik jobboldali televíziós csatorna, a Republika netes felületén nemrég egy olyan fotót publikáltak, amelyen az auschwitzi haláltábor jól ismert Arbeit macht frei (a munka szabaddá tesz) feliratát egy képszerkesztő program segítségével Reparationen machen frei (a jóvátétel szabaddá tesz) mondattá alakították. Sőt, egy másik lengyel lap egy „baloldali Hitlert” tett a címlapjára, amelyen a náci diktátor sapkáján vörös csillag és sarló-kalapács is megjelenik.
A követelés aktuálpolitikai része a kritikus kommentárok szerint, hogy Jaroslaw Kaczynski, a konzervatív Jog és Igazságosság párt elnöke és Szydlo emlékezetpolitikai játszmával próbál ráerősíteni a lengyelek németellenességére, hogy visszavágjanak a lengyel jogállamisággal kapcsolatos EU-s vizsgálatokért és más uniós problémákért, például a kvótaügyért. Az eddigi tapasztalatok szerint igen nagy sikerrel. Kaczynski, a lengyel politikai élet egyik legmeghatározóbb alakja a júliusi pártkongresszuson kijelentette, hogy hazája soha nem mondott le a Németországgal szembeni anyagi igényeiről, és kormányuk hatalmas történelmi ellentámadásra készül.
A választás előtt álló Merkel első kézből elutasította a lengyelek követelését.