Dr. Csendes László és Bukarest

Csendes László koncerten

Csendes László, a család egyetlen gyerekeként 1964. április 25-én született Szatmárnémetiben. Apja, több generáció „Laci bácsija” 40 éven át tanított számtant és fizikát a Rákóci Ferenc (1-es számú) általános iskolában. Édesanyja – minden szatmárnémeti zenész „Jutka nénije” – zongorázni tanítja, még ma is, az érdeklődő gyerekeket.

Öt évesen kezdett hegedülni Nagy Margit tanárnővel. A Szatmárnémetiben gyakran koncertező neves hegedűművész, Ruha István mutatta be őt a Román Televízíó magyar adásában (1972), felismerve  kivételes zenei tehetségét. Alig két évvel később, a meglepetés erejével hatott a tízéves Csendes Laci fellépése, aki imponáló magabiztossággal játszotta el a Szatmárnémeti Filharmónikusokkal Bach BWV 1042-es hegedűversenyét.

A siker után, Csaba Péter, a zenekar szólistája és karnagya foglalkozott a gyerek képességeinek kibontakoztatásával, majd, amikor megszüntették a zenei szakközépiskolát Szatmárnémetiben, ő tanácsolta Csendeséknek, hogy küldjék továbbtanulni fiukat Kolozsvárra, a legendás hírű Zsurka Péterhez. Nehéz döntés volt ez, mely kihatott az egész család jövőjére.

1981 eseménydús esztendő volt Csendes László számára. Olyan jeles tanárok avatták be művészetük titkaiba, mint Gertler Endre – a brüsszeli konzervatórium hegedű szakos professzora – és George Manoliu – a bukaresti konzervatórium akkori dékánja. Bartók centenáriumot is ünnepeltek. Ez alkalomból pedig a kolozsvári zeneiskola szakavatott pedagógusa, Gutmann Mihály, zenekarának műsorára tűzte a neves magyar zeneszerző első Rapszódiáját. Szólista Csendes László volt.

A fiatal művész a szombathelyi Bartók Szeminárium és Fesztivál keretében vált a magyar zenei kultúra letéteményesévé. Olyan világhírű muzsikusoktól kapott utravalót mint Ligeti György, Tátrai Vilmos, Kocsis Zoltán, Kurtág György. Szombathelyen tanulta meg és játszotta el Bartók hegedűre komponált szólószonátáját, átvette mindkét hegedűversenyét és számos kamaraművét.

Betegségek, műtét és rémületek szakították félbe az ígéretesen felfelé ívelő pályafutást. Az orvosok hamar lemondtak a tizennyolcéves fiúról és diszkréten arra figyelmeztették szüleit, hogy sírhelyre kellene gyűjteni a pénzt (nem hegedűre). De, mint oly sokszor, ezúttal is tévedtek.

Dr. Csendes László és Bukarest

Csendes László szülei

A beteg váratlanul felépült és úgy döntött, hogy Bukarestbe megy tanulmányait folytatni. Akkor még nem tudhatta, hogy élete hosszú évtizedei kötik majd őt a román fővároshoz, sem azt, hogy a bukaresti Herăstrău parkban felállított Bartók szobor felavatásán emlékezetes beszédet fog mondani.

Azt viszont már érezte, hogy küldetése a zeneművészet értékeinek elsajátítása és továbbadása. S. Prokofiev, C. Saint Saens, R.Schumann, A. Vivaldi és H. Wieniawski hegedűre és zenekarra írott versenyműveit tanulta meg és játszotta el az ország szimfónikus zenekarainak kíséretével. Mindenütt megnyerő művészi érzékenységgel és magas szakmai igényességgel teljesítette küldetését. Munkájában olyan jeles román művész-tanárok segítették, mint Modest Iftinchi, Mihai Constantinescu, Stefan Gheorgiu.

1990-ben szerzett művész diplomát a bukaresti Zeneakadémián Cornelia Bronzetti osztályában, olyan rendkívüli kollégák társaságában, mint Liviu Prunaru és Florin Croitoru. Ugyanabban az évben alapították meg feleségével, Dolores Chelariu zongoraművésszel az Aperto kamarazenei együttest, mely duóként, trióként és vonósnégyesként is jelentőset nyújtott a zenekedvelő közönségnek országhatárokon innen és túl.

Játékuk számos zeneszerzőt megihletett. Ezért gyakoriak voltak az ősbemutatók mind hangversenykörutjaik, mind pedig bukaresti fellépéseik alkalmával. Háromszor rendezték meg az Aperto nemzetközi versenyt fiatal zeneszerzők számára. Kiérdemelték a szakma megbecsülését. Az Actualitatea Muzicală című szaklap zsürije 2000-ben tüntette ki az együttest „hangversenyeik művészi szinvonaláért és azokért az erőfeszítésekért, amelyeket az ország zenei életének felpezsdítéséért tettek”.

Ugyancsak 2000-ben választották a Valentino Bucchi nemzetközi verseny zsürijének elnökévé. Ekkor már több neves román zeneszerző is felkérte őt műveik bemutatására: Irinel Anghel, George Balint, Dan Dediu, Adrian Iorgulescu, Octav Nemescu, Tiberiu Olah, Aurel Stroe, Doina Rotaru, Anatol Vieru, Mihaela Vosganian és mások.

Csendes László 1994-ben lett a Román Rádió Zenekarának szólistája és a Bukaresti Zeneművészeti Főiskola tanára. Ekkor már 25 országban hangversenyezett olyan hírneves karmesterekkel, mint Bács Lajos, Horia Andreescu, Cristoph Adt (Németország), Simon Ible és Alain Tongue (Egyesült Királyság), stb.

Turnéin nem csak hegedült, hanem brácsázott és viola d’amorén is játszott. Felvételeket készített Egyesült Államok-beli, spanyol, magyar és román lemeztársaságoknál valamint, dán, egyiptomi, lengyel, magyar, német, olasz, román, svéd és szingapuri tv illetve rádiótársaságoknál.

Fellépett a bécsi Wien Modern fesztiválon, a varsói Őszi Fesztiválon, a németországi Darmstadt-ban rendezett Tage für Neue Musik című kortárszenei fesztiválon, a sváici St Gallenben szervezett Appenzeller Winter című fesztiválon, a velencei Concerti per l’Europa keretében. Bukarestben az Enescu fesztiválon, a Román Rádió nemzetközi J. S .Bach non-stop és J. Haydn fesztiváljain vállalt szóló illetve kamarazenei szereplést, de többször hívták meg koncertezni az Új Zene Nemzetközi Hete, a Meridian és a Magyar zene című fesztiválok szervezői is.

A fiatalokkal fentartott kötetlen kommunikáció és a legfrissebb zenei ötletek megvalósítása, a rendhagyó technikai megoldások kipróbálása mindig fontos volt számára. A Szebenbeni ICONARTS Akadémia rendezésében eddig 15 alkalommal megtartott nemzetközi mesterkurzusa kiváló alkalom volt minderre.

2011-ben, Liszt Ferenc születésének 200-adik évfordulóján nejével koncerteztek azokon a helyeken ahol a zongora virtuóz és zeneszerző zseni megfordult a mai Románia területén. Így Kolozsvár, Jászváros, Arad, Temesvár, Nagyszeben és Bukarest zenekedvelő közönsége is megismerhette a mester kevésbé játszott hegedű-zongora kompozícióit. A Balassi Intézet által szervezett hangversenyek anyagából a Román Rádió hanglemezt készített.

Csendes László 2003-ban védte meg PhD dolgozatát a Bukaresti Nemzeti Zenei Egyetemen (UNMB). Témája a zenei olvasat transzdiciplináris tanulmányozása volt. Hallgatói számára publikálta a Bevezető a zenei olvasat elméletébe (2004) és a Mozart és fényérzékeny szemüvegeink (2006) című dolgozatait.

Ugyanabban az évben jelent meg monográfiája George Enescu – egy megfigyelt száműzetés? A könyvet olyan ismert történészek is méltatták mint Adrian Cioroianu és Marius Oprea. Londoni bemutatóját hangverseny követte. Az ország egyik vezető zenetudósa ­ Valentina Sandu Dediu – „megkerülhetetlennek” nevezte Csendes tanulmányát és azt az iratgyűjteményt amelyet kötete széles körben is hozzáférhetővé tett.

2014-ben, kutatóként vett részt a MIDAS posztdoktori programban. Témája: Mainstream és helyi színek a balti valamint a skandináv hegedűirodalomban. Ennek keretében angol nyelvű tanulmányt tett közzé Szemiotikáról és egzisztencializmusról a kortárs finn hegedűverseny kapcsán címmel.

Tanítványai közül kiemelkednek az Írországban működő RTE Contempo vonósnégyes tagjai – Bogdan Şofei, Ingrid Nicola, Andreea Banciu, Adrian Mantu – valamint Mihai Cocea (Zürich), Calin Andrei és Remus Azoiţei (London), Vlad Stănculeasa (Göteborg/Castilla-La Mancha), Raluca Stratulat és Marian Movileanu (Bukarest).

Csendes László 1994-től felügyelője a bukaresti evangélikus gyülekezetnek és tagja a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház (RELE) Zsinatának. Több mint egy évtizeden át vett részt a Felekezetközi Bibliatársulat vezetésében. Jelenleg közösségének álláspontját képviseli a Romániai Egyházak Konzultációs Tanácsának munkájában.

Megalakulásától vesz részt a Román Kommunista Titkosszolgálatok Irattárának Tanulmányozására létrehozott intézet (CNSAS) vezetésében. Az igazgatói tanácsnak (Colegiu) 2004-2005 között titkára, 2006-2007 alelnöke, 2007-2009 elnöke volt. Számos nemzetközi tanácskozáson és szakmai egyeztetésen vett részt. Az előző rendszer túlkapásait és az emberi jogok megsértését elitélő nyilatkozatokat írt alá, olyan személyiségekkel együtt, mint Joachim Gauck, Janusz Kurtyka, Ticu Dumitrescu, Tőkés László.

A témában előadásokat tartott Brüsszelben (az Európai Parlamentben), Budapesten (a magyar Országgyűlés előtt), Szófiában (a bolgár parlamentben), Bukarestben (a Román Tudományos Akadémián) Bécsben (az Egyetemen), Münchenben, Pozsonyban, stb. Tanulmányai jelentek meg angol, bolgár, német, szlovák, magyar és román nyelven.

Több olyan sikeres dokumentumfilm elkészítéséhez nyújtott szakmai segítséget, mely a diktatúrák és a terror embertelenségét, illetve a hazúg propaganda visszásságait mutatta be. Ezek közül megemlíteném Varga Ágota: Vasgyökerek (2016); Domokos János: Túlélés vagy népszolgálat. Mikó Imre és a Securitate (2015); Maksai Ágnes: Márton Áron boldoggáavatási pere (2013); Petényi Katalin és Kabay Barna: Szigorúan ellenörzött életek (2012) című filmjeit.

Szakértőként kapcsolódott be a Courage kutatási projektbe is, melyet az ellenzékiség örökségének tanulmányozására indítottak el, konkrétan az európai kulturális ellenállás jobb feltérképezésére, illetve az ellenkultúrákat dokumentáló köz- és magángyűjtemények történetének feldolgozására.

A napokban jelenik meg legújabb egyháztörténeti munkájának első kötete, melynek címe Egy kevéssé misztikus egyház? Alcíme: Széljegyzetek egy számadáshoz a Román Népköztársaságban lévő Evangélikus Zsinatpresbiteri Egyházról (1948-1956). A szerző lapunknak bevallotta, hogy könyvét két gyermekének szánja, akik a bukaresti Ady Endre líceum tanulói.

„Szeretném, hogy ha Marika és Lacika a sport és a művészetek mellett, megkedvelnék nemzeti és vallási identitásunk történetének tanulmányozását is. Megismerve múltunk különböző rétegeit és szakaszait, talán jobban fognak boldogulni életük nehéz pillanataiban. József Attila szavaival élve, bízom abban, hogy a kötetben megállított mozgóképként feltáruló viselkedésminták láttán nem a felszín fecsegését hallgatják majd, hanem a mély hallgatásából merítenek erőt”

– mondotta.

Dr. Csendes László és Bukarest

Csendes László és családja

Stefano Bottini történész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsésztudományi Kutatóközpont Történelemtudományi intézetének tudományos főmunkatársa, a következőket írta e kötetről: „Csendes László új kötete bátor vállalkozás: a saját egyházi közösségének viszontagságos közelmúltjával való szeretetteljes, de önreflexióteli szembenézés. A szerző célja feldolgozni a Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház viszonyát a második világháború után berendezkedő kommunista rendszerhez, de a kötet nem szorítkozik a tények és események egymásmellé rakásával, hanem olvasás közben felvillantja a szerző mély teológiai és művészeti tudását. Csendes László, korunk kiváló polihisztora a keresztényi megbocsátás parancsának mentén finom ecsetvonásokkal elemzi az üldözés fájdalmát és a fájdalmas kompromisszumok hálóját”.

Dr. Bencze Mihály

10 hozzászólás

  1. Nádudvary György

    A tavaly Brassóban részt vehettem Csendes László és felesége remek hangversenyén. Nem hittem, hogy egyuttal a szekuritátés dossziékkal is foglalkozik. Egész biztosan ott is megteszi ami lehetséges. Nagy baj és sajnálom, hogy annyi rosszindulatú, irigy személy tett bejegyzést. Persze, mindig azok a tévedhetetlenek akik nem vállalnak semmit a közösségünkért.

    Válasz
  2. Várközi

    Ez egy olyan egyedülálló ország a világon, ahol még a hegedűműész is belügyes, és a belügynek húzza a nótáját, szép csendesen. Azt a hallgatóját!

    Válasz
  3. Dr. Csiby Károly

    Csendes elvtárs egy kicsit tisztára mosta például Markó elvtárs,Tőkés Dési Kislányok László, Bojbéj Frizér elvtárs, Gigi Frunda elvtárs és mások nehéz múltját a róluk készült dossziékban. De mindenről 3 példányban készült minden akta a Cégnél. A harmadik, érintetlen dosszié ott lapul valahol.

    Válasz
    • TÓDUCZ

      A kérdés csak az, hogy hol a valahol?

      Válasz
      • Dr. Csiby Károly

        Van egy-két tippem.

        Válasz
      • Dr. Csiby Károly

        Az igazi kérdés az, hogy ki és mikor veszi majd ki a páncélszekrényéből… Az említett személyek emiatt rettegnek. Megérdemlik. Soha nem lesz nyugtuk.

        Válasz
  4. Mikulás

    “finom ecsetvonásokkal elemzi az üldözés fájdalmát és a fájdalmas kompromisszumok hálóját”.

    Zsebkendőt, de gyorsan!

    Jaj, már potyognak a krokodil könnyeim! Szegény hős ellenállók, hát fájdalmasan meghunyászkodtak!

    A kamion stoppos prostituált is fájdalmas erényes hősnő és ellenálló, csak hát valamiből élni kell, ugye?

    Válasz
  5. TÓDUCZ

    Csendes László CNSAS-elnöki (a szekus dossziékat vizsgáló tanács) működése alatt nagyon csendes tevékenységet fejtett ki a CNSAS, egyszóval nagyon gyengén muzsikált ott is! Neki is tulajdonítható az, hogy a szekurítáté írat tárának anyagát még ma is majdnem teljes homály fedi. Én nem nagyon értem, hogy a Bukarestben tébláboló erdélyi magyarok, miért képzelik, hiszik, magukat az erdélyi magyarok hőseinek?

    Válasz
    • Péntek

      Hősök azok akik hiába halnak meg olyan emberekért akik hiába élnek. 😊

      Válasz
      • TÓDUCZ

        Kedves Péntek úr, Bukarestben tetszik lopni a napot?

        Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük