Magyar majális, 1936. május 31., Bukarest

A bukaresti magyar emlékírók közül Koós Ferenc, Veress Sándor, Veress Ferenc, Oroszhegyi Józsa és Fialla Lajos műveik nélkülözhetetlen források a múlt századi bukaresti magyar diaszpóra életének megismerésében. Ők alakították ki elsőnek a magyar diaszpóra-csoportok közül a demokratikus életvitel és nemzeti megmaradás máig érvényes törvényeit. A bukaresti magyarság életszemlélete két fő elvre támaszkodott: beilleszkedés az ország életébe, a román nemzet megbecsülése és tisztelete, a törvények betartása, egyáltalán állampolgári lojalitás és felelősség, ugyanakkor, ettől elválaszthatatlanul érvényesítették a másik alapelvet, önnön hagyományaik ápolását, a közös művelődés demokratikus igényét. Mikó Imre szerint ezek a kisebbségi etnikai közösség jövőbe vivő, megtartó életvitelének alapszabályai.

Fialla Lajos 1831. június 30-án született Baján. Nevét nemcsak a magyar művelődéstörténet, de a román orvostudomány is feljegyezte, mivel a jelentős orvostudós, Carol Davila közvetlen munkatársaként nagy szerepe volt a bukaresti egészségügyi szolgálat kiépítésében, és különösen az 1877-es orosz – román-török háború idején, amely függetlenségi háború nevén vonult be a román történelembe, a román katonaorvosi segélynyújtás megszervezésében. 1903-ban Bukarestben kiadta életrajzi emlékezéseit. Fialla Lajos közhonvédként részt vállalt a szabadságharc küzdelmeiből is. Tizenhét évesen állt be katonának, és ott volt a csatákban Hegyesnél, Szeghegynél, Kisbérnél, Kamanicnál, Zentánál. A bécsi orvosegyetem hallgatójaként Fialla Lajosnak, akit csak gyenge fizikuma mentett meg attól, hogy bajtársaihoz hasonlóan, megtorlásul besorozzanak a császár ármádiájába — önmagát kellett eltartania, hazulról nem nagyon várhatott segítséget. Hol ügyvédi irodában tisztviselősködött, hol a Presse című lapnak magyar újságok cikkeit fordította németre. Orvosi diplomával a zsebében hazament szülőföldjére, de ott nem bírta elviselni a Bach-rendszer terroiját. így lett belőle „önkéntes emigráns” Bukarestben, miként barátja, Koós Ferenc tiszteletes nevezte. 1857-ben telepedett le Bukarestben, és ott élt haláláig, 1911-ig. Gazdag bojári és polgári családok házi orvosa volt, de Bukarest szegényei, a kültelki munkások is mindig bizalommal fordulhattak hozzá. Két évvel Havasalföldre kerülése után Fialla Lajos már az anatómia és a szövettan tanára a Carol Davila által irányított Nemzeti Orvosi és Gyógyszerészeti Iskolában, a bukaresti orvosegyetem elődjében. Davila később a szemészeti tanszéket is rábízta. Fialla doktor tagja volt az Orvostudományi Társaságnak, majd az Orvos-sebészi Társaságnak, ez utóbbi két ízben is alelnökévé választotta. Versenyvizsgával előbb a Kolcza (Colțea), majd a Filantrópia kórház főorvosa lett, ebben a beosztásban dolgozott 1883-ig. A Filantrópia kórházban híressé vált szemoperációkat végzett, Egyik alapítója és szerkesztője volt a Románia Medicala orvosi folyóiratnak. Sok nemzetközi orvosi tanácskozáson — Berlinben, Bécsben — képviselte Romániát. Orvosi szakkönyveket fordított németről románra. Forrásértékű dolgozatot közölt az 1877-es háborúról, illetve a Román Vöröskereszt tevékenységéről e háborúban. Reminiscențe din resbelul româno-ruso-turc, anul 1877 şi rolul Societăței Crucea Roşie in timp de pace şi de resbel Fialla doktor Turnu Măgurele városában, előbb a Vöröskereszt kórházában, majd az Independenta nevű tábori kórházban irányította az egészségügyi szolgálatot: a bulgáriai harcmezőkről idehozott román sebesülteket ápolták. Számos orvostudományi cikke mellett több önálló kötete jelent meg: Az orosz-török-oláh háborúból (visszaemlékezés, Kolozsvár, 1893); Cunostințe igienice populare (Bukarest, 1896); Letűnt napjaimból (Bukarest, 1903). Életét és munkásságát bővebben tárgyalja Dr. Bencze Mihály: Fialla Lajos és Bukarest írása, ami a Bukaresti Magyar Élet II. évfolyam 8. számában jelent meg, 2014. augusztus 14-én.

Magyar majális, 1936. május 31., Bukarest

Sajnos Dr. Fialla Lajos hatalmas munkásságát a testvéri román nép egy évszazad alatt elfelejtette. Ezért próbálkoztam minden érintett hivatalban megismertetni Fialla Lajos munkásságát és erdményeit, hogy a román értelmiségiek segítségével az őt megillető helyre kerüljön. Barátjáról Carol Davilaról nevezték el a Bukaresti Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet, szobrot is készítettek róla, és utcát is neveztek el róla. Fialla Lajos semmivel sem marad alább Carol Davila orvosoi eredményeitől, ezért Fialla Lajos is megérdemli azt, hogy utcát nevezzenek el róla, szobrot készítsenek róla, és az orvosi egyetem egyik termét nevezzék el róla.

A bukaresti Ady Endre Líceum igazgatójaként (az iskolából kimenő Nr. 381/04.04.2017 iktatószámmal) egy kérést helyeztem el Bukarest Főpolgármesteri Hivatalába (Nr. inreg. 1499896/04.04.2017 iktatószámmal), melyben Gabriela Firea főpolgármestertől kérem, hogy tegyen meg mindent és Bukarestben Dr. Fialla Lajosról egy utcát nevezzenek el. Mellékeltem az indoklást, és Dr. Fialla Lajos életrajzát román nyelven. 2017. május 10-én a következő választ kaptam: „Primăria Minicipiului Bucureşti, Direcția Patrimoniu, Serviciul Cadastru. Număr: 1499896/5364/Data: 10.05.2017. Spre ştiință: Direcția Cultură, Sport, Turism. Domnului prof. dr. Bencze Mihail – Directorul Liceului Teoretic Ady Endre, Bdul Ferdinand nr. 89, sector 2. Urmare cererii dvs. înregistrată la Primăria Municipiului Bucureşti sub nr. 1499896/04.04.2017, la Primar General sub nr. 2529/05.04.2017, la Direcția Cultură, Sport, Turism sub nr. 2385/06.04.2017 si la Direcția Patrimoniu sub nr. 5364/21.04.2017 prin care solicitați „ca o stradă din Bucureşti , să fie denumită Str. Dr. Ludovic Fialla”, vă aducem la cunoştință că cererea dvs. a fost luată in evidenta Direcției Patrimoniu. Schimbarea denumirii unei străzi implică schimbarea tuturor cărților de identitate ale cetățenilor care au domiciliul pe strada in cauză (precum si a altor documente) de către instituțiile statului. Aceste schimbări necesită cheltuieli mari care ar trebui prevăzute in bugetul unităților administrativ teritoriale fiind decontate de acestea. Totodată pentru schimbarea denumirii unei străzi este necesar acordul scris al tuturor locatarilor de pe strada in cauză. Având in vedere cele de mai sus, vom avea in vedere cererea dvs. atunci când se vor crea noi străzi care vor necesita atribuire de denumiri. Cu stima Director executant Mariana Perşunaru, Şef serviciu ing. Dragoş Renaud, întocmit, Expert superior ing. Cristina Ionescu. Data: 09.05.2017/3 ex.”

2018. május 16-17-én Bukarestben zajlott immár az ötödször megrendezett „A tolerancia hídjai” konferencia, aminek a szervezését a Romániai Elnöki Hivatal, a Román Nemzeti Bank, A Román Kulturális Intézet (alelnök: Krizbai Béla), B’ nai B’ rith Europe, a Romániai Zsidók Közösségének Szövetsége vállalta fel. A konferencia címe, mottója: „A romániai nemzeti kisebbségek hozzájárulása az európai kultúra sokoldalúságához és életképességéhez”. Dr. Bencze Mihály a bukaresti Ady Endre Elméleti Líceum igazgatója, mint a konferencia egyik meghívottja előadásában egy elfelejtett európai értékű személyiségről, Dr. Fillala Lajosról tartott érdekfeszítő előadást, és egyben felkérte az egybegyűlteket, hogy támogassák az immár két éve tartó projektjét, hogy Bukarestben Dr. Fialla Lajosról utcát nevezzenek el.

Az Ady Endre Líceum igazgatójaként (1272/23.07.2018-es iskolai iktatószám) egy újabb beadványban (1645277/23.07.2018 iktatószám), amit szintén Bukarest Főpolgármesteri Hivatalában adtam be, megköszöntem Gabriela Firea főpolgármesternek a válaszlevelét, és amelyben elfogadom azt a lehetőséget, hogy egy új utca építése után, ezt nevezzék el Dr. Fialla Lajosról. Egy újabb beadvánnyal (1273/23.07.2018. iskolai iktatószám) fordultam a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez, valamint Kelemen Hunor szövetségi elnök úrhoz (34/24.07.2018, Elnöki Hivatal iktatószáma), hogy ők is támogassák ezt az ügyet, hogy együttes erővel érjük el azt, hogy nevesítsenek Dr. Fialla Lajosról egy utcát Bukarestben, és az eljárásunk ne rekedjen meg a polgármesteri hivatal ígérete szintjén.

Dr. Fialla Lajos sokat tapasztalt orvos jövőbelátását így fogalmazta meg: „Milyen sokat is törtük magunkat mi, orvosok a sebesültek gyógyításáért, és milyen elégtételt éreztünk, ha egy-egy ember életét megmentettük! De alig örvendhettünk tudományunk sikerének, jön az újabb csata, és a seregek pusztító fegyverei újra megsemmisítik a nemzetek virágát, az ifjúságot. Egy perc alatt olyan pusztítás támad, amit mi, orvosok nem tudunk többé helyrehozni. Meg vagyok győződve arról, hogy eljön majd az az idő, amikor a kölcsönös tisztelet biztosítani fogja minden nép létét; a fegyvereket csak a vadállatok ellen fogják kézbe venni.”

Dr. Bencze Mihály / Bukaresti Magyar Élet, VI. évfolyam, 10. szám, 2018. október 18.

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.