„A közhiedelemmel ellentétben a cukorbetegek életminősége semmivel sincs az átlagemberé alatt: diétájuk egészséges embereknek is javasolt” – hangsúlyozta dr. Zsidó Katalin

Négy év alatt – 2013–2017 között – Kovászna megyében 1212 esettel nőtt meg a nyilvántartott cukorbetegek száma. A betegek legnagyobb része a 2-es típusú cukorbetegségben szenved: a diabétesz lassan, lappangva alakul ki, hosszú ideig nem okoz panaszokat. A szakemberek nagyon fontosnak tartják ezúton is felhívni a lakosság figyelmét, hogy éljenek a különböző állapotfelmérő lehetőségekkel.

A legnagyobb ugrásokat megyénkben 2013–2014-ben (401 eset), illetve 2016–2017-ben (323 eset) jegyezték: a legutolsó – tavalyi – adatok összesen 7488 diabéteszes betegről szólnak.

„A szűrővizsgákon, vagy más módszerekkel azonosított betegek azonnal bekerülnek a statisztikába, ezek a betegek a megfelelő kezelést kapják meg” – mondta el megkeresésünkre Tatu Dragoș, a háromszéki egészségbiztosítási pénztár vezetője, aki arra is rámutatott: nincs kizárva, hogy a statisztikai adatoknál sokkal többen szenvednek ebben a betegségben, anélkül, hogy egyáltalán tudomásuk lenne róla, éppen ezért fontos a megelőzés, a szűrővizsgálatokon való részvétel.

Dr. Zsidó Katalin, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház diabetológus szakorvosa lapunknak kifejtette: „A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők száma drámaian megnövekedett a gyermekek, a serdülők és a fiatal felnőttek körében. Elsősorban az étkezési szokások megváltozásának, a cukros, szénhidrátdús ételek túlzott fogyasztásának, valamint az aktív testmozgás hiányának a következménye az egyre több elhízott gyerek. A 2-es típusú diabétesz alattomos kór, lassan, évek, évtizedek alatt alakul ki, a betegek sokszor csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már komoly gondokkal, késői szövődményekkel küzdenek” – magyarázta.
Hangsúlyozta, hogy a diabetológia gyorsan fejlődő tudományág, sok új gyógyszer áll már a betegek rendelkezésére, ezeket a biztosítási pénztár teljesen megtéríti.
„A diabétesz kialakulásában több tényező játszik szerepet: örökletes hajlam, mozgásszegény életmód, a nem megfelelő táplálkozás. A többletenergiához (zsírok, zsíros ételek, édességek) a hasnyálmirigy már nem tud elegendő inzulint termelni, vagy az inzulin nem tudja kifejteni hatását, és a vércukor fokozatosan emelkedik. Az elhízás, túlsúly miatt társulhat hozzá még magas vérnyomás, magas vérzsírok. A kialakulás kockázata magasabb, ha valamelyik szülőnél vagy testvérnél már kialakult ez a betegség. A kockázat a kor előrehaladtával is nő. Stresszel teli életmódot élők is a veszélyeztetettek közé tartoznak” – avatott be röviden.

Dr. Zsidó azt tanácsolta, hogy abban az esetben, ha a reggeli éhgyomorra mért vércukra egy személynek – ismételt mérést követően is – meghaladja a 126 mg/dl-t (7 mmol/l), illetve véletlenszerű mérés alkalmával 200 mg/dl (11 mmol/l) feletti, akkor sürgősen forduljon az illető szakorvoshoz.

A glikált hemoglobin vagy HbA1c–vizsgálat megmutatja, milyen volt az átlagos vércukorszintje az utóbbi 3 hónapban a személynek: ha valaki nem cukorbeteg, akkor a HbA1c normális tartománya laboratóriumi módszertől függően körülbelül 3,5–5,5%. A normális tartománynál magasabb HbA1c-szint a legtöbb vizsgált embernél cukorbetegségre utal.

Tinca Teddy / Székely Hírmondó