Kép: finchannel.com

Új növekedési modellre van szükségük a tágabb értelemben vett közép- és kelet-európai térség feltörekvő gazdaságainak ahhoz, hogy kitörhessenek az eddig elért közepes jövedelmi szint korlátai közül, az új modell pillérei között van az infrastruktúra fejlesztése – áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által szerdán Londonban kiadott éves helyzetértékelésben.

A Jelentés az átalakulásról (Transition Report 2017-2018) című 120 oldalas elemzés szerint az EBRD számításai azt mutatják, hogy a bank működési területét alkotó gazdaságok teljes jövőbeni tőkebevonási igényének 40 százalékát a szükséges infrastrukturális beruházások tőkeigénye adja.

Az EBRD becslése szerint ezeknek a gazdaságoknak a következő öt évben 1900 milliárd eurót kell az infrastruktúra fejlesztését célzó beruházásokra fordítaniuk a további növekedés elősegítése végett, és a beruházási összeg 64 százalékát a közlekedési infrastruktúra javítására kell költeni.

A teljes beruházási igény egy-egy évre vetített kiadásai a régió együttes hazai össztermékének (GDP) 9 százalékát teszik ki – áll az EBRD szerdai jelentésében.

A bank adatai szerint az autópálya hálózat kiterjedtsége – Horvátország és Szlovénia kivételével – továbbra is korlátozott az EBRD tevékenységi területén: a régió országainak zömében még mindig 100 kilométer alatt van az egymillió lakosra jutó autópályahossz.

A tanulmány szerint a következő öt évben szükségessé váló infrastruktúra-fejlesztési beruházások 1900 milliárd eurós összegéből, a teljes EBRD-térség átlagában mérve, 52 százalékot kell a fejlett gazdaságok szintjének közelítését célzó, felzárkóztató jellegű beruházásokra fordítani.

A 2018-2022 közötti időszak infrastruktúra-beruházási igénye a GDP-érték arányában mérve jelentős területi eltéréseket mutat, és jellemzően a közép- és kelet-európai EU-országokban a legalacsonyabb.

Az EBRD grafikus kimutatása szerint Magyarországon ez az arány nem éri el a 10 százalékot, Mongóliában viszont meghaladja a 80 százalékot.

A bank szerint az átalakulás egyes kritériumai alapján is a közép- és kelet-európai térség gazdaságai teljesítenek a legjobban.

A felülvizsgált értékelési rendszerben az EBRD hat kategóriát vizsgál. Új meghatározása szerint a fenntartható piacgazdaság hat fő ismérve a versenyképesség, a jó állami és vállalati szintű kormányzási minőség, a zöld technológiák alkalmazása, az inkluzív jelleg, amely kiterjed a nemek közötti egyenjogúság biztosítására, a térségi különbségek kezelésére és a fiatalok érvényesülési lehetőségének megteremtésére, az ellenállóképesség, amely a pénzügyi és az energiaszektor stabilitását méri, valamint az integráltság szintje, amely azt vizsgálja, hogy az egyes gazdaságok mennyire nyitottak a külkereskedelemre, a beruházásokra és a pénzügyi szolgáltatásokra.

Az egyes kritériumokra gyűjthető tíz pontból az EBRD értékelése szerint Magyarország a gazdaság integráltságára kapta a legtöbbet, 7,89 pontot, és ezzel az első helyre került a szűkebb közép-európai és a balti csoportban, valamint az EBRD összes működési országát felsoroló teljes listán egyaránt.

Az állam- és vállalatirányítási kategóriába az EBRD 5,31 pontot, a többi kritériumra 6 pont feletti osztályzatokat adott Magyarországnak.

MTI

1 Comment

  1. Sorok-Soros

    Mar ideje lenne az allando semmitsem ero elvakult harcot mindenki ellen felbehagyni. A sok igergetes,es hazugsag helyett a szakemberek bevonasaval neki fogni egy atfogo egesz Keleteuropat atolelo gazdasagi komoly tervnek,ami felviragoztatna ezt a terseget. Ami munkahelyeket teremtene,bekapcsolna a terseget a nyugati kereskedelembe,es joletet teremtene. Addig amig allandoan vitatkoznak,egymast mocskoljak,ahelyett hogy egymast elfogadnak,csak a szegenyseg marad ami az orszagok fiataljainak az elvandorlasahoz ,az orszag eloregedesehez kilatastalansagahoz fog vezetni. Ahol nincs stabilitas,oda nem fektet be senki. Melldongetessel nem lehet gazdasagot mukodtetni.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.