A Csongrádon született, Budapesten élő Tari Márta képzőművész erdélyi élményvilága kisgyermekkorából származik, az 1940-es években ugyanis több nyarat töltött nagybátyjánál Székelykeresztúron. Azok az évek, majd a későbbi tanulmányai alapozták meg benne azt a tiszteletet és érdeklődést, amellyel az erdélyi magyar kultúra felé fordult.
Az egyetemes magyar gondolkodók, köztük Arany János, Ady Endre, Tamási Áron, Kányádi Sándor és a még ma is élettel teli népköltészet kimeríthetetlen inspirációs forrást jelentenek számára. Az életörömöt kifejező tánc éppúgy megjelenik mézes-életképein, mint a hétköznapi munka a családi sürgés-forgásban. A varázslatos erdélyi táj és az abban élő tevékeny emberek elevenednek meg hónapról hónapra legújabb, Édes Erdély című 2018-as forgatós falinaptárában is.
Sok évtizednek kellett eltennie, amíg a rajztanári hivatását pályakezdésétől nyugalomba vonulásáig, sőt még azután is hűen teljesítő, három gyermekét egy idő után egyedül nevelő és közben képzőművészi tehetségét is bontakoztató Tari Márta ismét Erdélybe látogathatott: 2010-ben Székelyföld szívében, Csíkszeredában nagyformátumú kiállításon mutatkozott be a Szakszervezetek Művelődési Házának termeiben.
Szederjesi Ferenc igazgató jóvoltából 700 négyzetméternyi területen 160, fotótechnikai feldolgozással bemutatott alkotását láthatta a közönség. Az Advent első vasárnapján nyíló tárlat első hetében a művésznő is jelen volt, és gyermekeknek-felnőtteknek kreatív foglalkozások keretében fedte fel, miként születik meg egy marék tésztából egy-egy bájos angyalka, kicsi huszár vagy gyermekét a karján tartó Madonna. „Óriási élmény volt számomra az emberek érdeklődése és szeretete” – emlékezett vissza csíkszeredai élményeire később egy interjúban. A nagyszabású rendezvényt Tari Márta kiadója, az Excenter Demo Stúdió Kft. mellett a Harmopan sütőipari vállalat támogatta, többek között nyersanyaggal (mézestésztával), amellyel a gyermeksereg – a művésznő irányítása mellett – nagy élvezettel kísérletezett.
A Harmopan visszahívására két évvel később, 2012-ben ismét eljutott Székelyföldre Tari Márta sajátos Mézes Mesevilága. A tárlatmegnyitót megelőzően, a témához kapcsolódóan a szervezők a város valamennyi óvodását és iskolását rajzpályázatra szólították, és az ő alkotásaikból is kiállítást rendeztek Csíkszeredában a Megyeházán. Tari Márta ezúttal személyesen nem volt jelen, de munkáit elvitte a helyszínre kiadója, az Excenter Demo Stúdió Kft. A foglalkozásokat, amelyeket a művésznő által felkészített fiatal demonstrátorok vezettek, ez alkalommal is csíki diákok százai vették körül: kipróbálták kézügyességüket, miközben egészen közel kerültek e különleges mézespraktikák titkaihoz. Ugyanebben az adventi időszakban Tari Márta csodás Mézes Mesevilága, Laczkó Elemér polgármester meghívására, Gyergyóremetére is eljutott.
Arany János nyomában Nagyszalontán
Minden nemzetnek megvannak a nagy mesélői, különleges tehetségű nyelvművelői. A magyar nemzet tizenkilencedik századi magára találásának, nyelvi reneszánszának kiemelkedő személyisége, emblematikus alakja Arany János. Az Alföld peremén található nagy falu, Szalonta szülötte. A hely, ahol életének legnagyobb részét élte, amely a korabeli magyar vidéki élet minden jellemzőjét magában hordozta, Arany János poétikájának ihletője és tárgya is volt egyben. Versei és elbeszélő költeményei karnyújtásnyi távolságra vannak a népköltészet remekeitől, így teremtve meg a folytonosságot a későbbi irodalmi nyelv és az ízes, bölcs falusi beszéd között. Az a békésen hömpölygő nyelvi folyam, amely hatvanhat éve alatt a költő tolla nyomán fakadt, olyan tiszta és friss, hogy még ma is felüdíti azt, aki belémártózik. Hétköznapjainkban egyre kevesebben vállalkoznak erre. A zseniális költő születése 200. évfordulójának ünnepi pillanatai azonban alkalmat adnak arra, hogy kicsit megálljunk utunkon és reá figyeljünk. Tari Márta művésznő is ezt tette, amikor inspirációért Arany János világába merült.
Tari Márta Arany esztendő című mézeskalendáriumának bemutatásával ünnepelte Nagyszalonta magyarsága 2017. január 19-én a magyar kultúra napját. A 200 éve született Arany János szellemiségét idéző különleges rendezvény keretében a részt vevők láthatták a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület által kiadott impozáns forgatós falinaptárban szereplő mézeskompozíciók eredeti plasztikáit, valamint Tari Márta korábbi attraktív alkotásait.
„Örömmel érkeztem Arany János szülővárosába, verseit nagyon szeretem, gyermekeimnek is kedvenc olvasmánya volt. A naptárba szánt mézesdíszeket minden év februárjában sütöm, majd következik a festésük és a kiadványba rendezésük. Amikor tavaly elkészült a 2017-es évre szánt sorozat, akkor döbbentem rá, hogy hiszen ez Arany János emlékéve lesz! Azonnal hozzáláttam, és új sorozatot készítettem, immár Arany verseit illusztráltam, így készült el az Arany esztendő című falinaptár” – mesélte fiatalos lendülettel Patócs Júliának, az Arany János Művelődési Egyesület elnökének, az esemény házigazdájának a nyolcvanöt éves művésznő. A rendezvény folyamán kötetlen beszélgetésre is lehetőség nyílt, amikor az alkotó mesélt inspirációiról. Elmondta, hogy Arany János egyik csodás sorában megfogalmazottakat tekinti alkotói céljának: „Nem a való hát: annak égi mássa lesz, amitől függ az ének varázsa”, mert hiába a legkonkrétabb ábrázolás: ha a mű híján van a költészetnek, nem elevenedik meg a befogadó számára. Tari Márta valósággal elvarázsolta a megjelenteket; kérésükre sokáig dedikálta eddig megjelent kiadványait.
Édes Erdély mézeskalácsképeken
Erős érzelmi töltést hordoz ez a szó: Erdély. Izgalmas történelme, lenyűgöző tájai és sajátos kultúrája mindenkire szuggesztív erővel hat, függetlenül attól, hogy szülőföldjének mondhatja-e vagy sem. A magyar közbeszédben alig van olyan mondat, amely ne utalna arra, hogy egészen a miénk: a lelkünk része. Művész kell viszont ahhoz, hogy mindezt ki is fejezze. Tari Márta, akinek a kezében a mézes tészta válik a plasztika anyagává, sem tud szabadulni Erdély varázsától, és ő láttatni is képes, mit jelent neki és mindannyiunknak Erdély.
Édes Erdély című, 2018-as forgatós falinaptárában hónapról hónapra a valóságból merített életképeken teszi elevenné számunkra a titkot. Életvidám emberek tűnnek fel a hétköznapokban a munka, az ünnep és a családi élet közepette. Édesanyák, szerelmes párok, játszadozó gyermekek a főszereplők képein. Átlagosak, de a kontextus sohasem az: minden képen valami kivételeset látunk, ami emlékképeket hív elő életünkből. Az a jelenet például, ahol a pánkót sütő gyergyói asszony magasra tartja a tésztával teli tálat, hogy az ácsingózó gyermekhad el ne érje idő előtt, a saját életéből mindenkinek ismerős lehet. Ez a kép megeleveníti számunkra a gondoskodó, a családért dolgozó édesanyát, a mindenkori gyermekek bálványát. Ki gondolná, hogy egy kisplasztika képes az anyai és a gyermeki szeretet ilyen átütő kifejezésére? Ez Tari Márta képzőművész különös erőssége: hogy képei nyomban a lelkünkbe íródnak. Olyasmit mutat mindig, amit sohasem szeretnénk elfeledni: az első szerelmet, a legvidámabb farsangot, a nyárbúcsúztató szüretet, az útra kelést, a hazatérést… Minden élethelyzethez felfokozott érzések tartoznak, még a piaci életképhez is. Tegyük a szívünkre a kezünket: ugye, hogy kérleltük édesanyánkat vagy a nagytatánkat, hogy vegyen valami nekünk is kedveset a piacon? Aki szeret szép emlékeit számba véve a múltba révedni, annak ajánlható Tari Márta 2018-as mézeskalendáriuma, mert bármi vár is ránk az eljövendőben, aki ezeket a klasszikus líra és a népköltészet soraival tarkított lapokat nézi napról napra, bizonyosan jó kedvre derül.
A már huszonhárom mézesnaptáron, három könyvben, egy kártya- és egy memóriajátékon is megörökített alkotóról még több ismeret található itt: http://mezeskalendarium.webnode.hu/.
Varga Gabriella, Gulyás László