A nyugat-balkáni országok miniszterei már az Európai Unió esetleges jövőbeli bővítését megelőzően is rendszeresen részt vehetnének a tagállami kormányok képviselőit tömörítő uniós tanács bizonyos ülésein – áll egy hétfőn kiszivárgott, tucatnyi EU-tag által támogatott javaslatban.
Az Európai Bizottság várhatóan kedden fogja ismertetni stratégiai elképzeléseit a nyugat-balkáni bővítéssel kapcsolatban, melyek értelmében Szerbia és Montenegró már 2025 táján taggá válhat.
A sajtóhírek szerint tizenkét uniós tagállam – Ausztria, Csehország, Észtország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Olaszország, Szlovákia és Szlovénia – ennél is tovább menne, az általuk jegyzett javaslat értelmében ugyanis évente csúcstalálkozót rendeznének az uniós és a nyugat-balkáni országok vezetőinek részvételével.
A tervezetben arra is kitérnek, hogy lehetővé kellene tenni a részvételt az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács ülésein Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia szakminiszterei számára egyebek között a környezetvédelem, az egészségügy, a közlekedés és a külügyek területén.
A térségbeli országok képviselőit időnként most is meghívják bizonyos tanácsülésekre, viszont pusztán alkalmi jelleggel.
"Ezek az intézkedések nem kerülnek semmibe, de óriási politikai hatásuk lenne, és hozzájárulnának az EU-ról alkotott kép javulásához" – írták az Európai Bizottságnak január végén megküldött, tizenkét pontból álló dokumentumban. Szakértők szerint emellett a térségben erősödő orosz és kínai befolyás ellensúlyozása is fontos szempont.
Az aláírók hangsúlyozták, hogy a roamingdíjak eltörlését is fontolóra kellene venni az érintett országok 18 millió lakója számára. Továbbá arra is rámutattak, hogy az uniós vezetőknek gyakrabban kellene felkeresniük a régiót.
Bajnok Artúr / MTI