A Torockói Íjász Szer gondozásában jelenik meg a hiánypótló kiadvány értékes leírásokkal és gazdag fotóanyaggal. A könyv bemutatójára stílszerűen Dr. Kovács Sándor ünnepi, Torockó nagyjait bemutató rendhagyó történelemórájának keretében kerül sor december 14-én pénteken 17:00 órától a torockói Duna-Házban. A kötetet bemutatja a szerző, Fodor Attila néprajzkutató és Csécs Márton, Torockó unitárius lelkésze.
Torockó földrajzi fekvése, épített öröksége, környezeti adottsága, lakóinak származása és azok egykori foglalkozása révén, sajátos helyet foglal el a Kárpát-medencei, de legfőképpen az erdélyi tájegységek között. Népművészeti szempontból különös építészete, vasművessége, bútorzata, háziipara, de leginkább népviselete.
Torockó gazdasági fejlődésének tetőpontja, aranykora, a 19. század közepére tehető, ugyanis ekkor érte el a kitermelt vasérc mennyiségének a legmagasabb fokát. Ennek értékesítéséből származó jó anyagi állapota és életszínvonala tette lehetővé egy olyan viseletnek a kialakulását, amely anyagában és formájában leginkább a városi-nemesi öltözethez áll közelebb, mint környezetének egyszerűbb paraszti viseletéhez. A torockói és torockószentgyörgyi viselet a teljes Kárpát-medence magyar néprajzi tájegységei között a maga nemében egyedülálló; az egyik leggazdagabb és legváltozatosabb magyar népviselet. A torockói viselet változatosságát és gazdagságát az adja, hogy alkalmak és korosztályok szerint mindig más és más.
A torockói viselet mai formája jó példája annak, hogy a gazdasági-társadalmi változások, az évszázadok során megtörtént kapcsolatok és kölcsönhatások (a kereskedelem vagy az együttélés révén – székelyekkel, szászokkal, románokkal / a városi polgársággal, nemességgel) hogyan tudták befolyásolni és alakítani az itteniek öltözködési szokásait.
Ennek a viseletnek a széleskörű (ünnepi és hétköznapi) használata a 20 század legelejéig, az első világháborúig tartott. Ezt követően egyre inkább – főleg a városi ruhák hatására – kiszorult a közhasználatból, és mindinkább csak az ünnepi alkalmakkor (húsvét, pünkösd, esküvő, keresztelő, konfirmálás, vasárnaponként) vált használatossá. Mára már inkább mint értékes emléktárgy, múzeumi darab, és nem mint viselet található meg egy-egy családi hagyatékban, magángyűjteményben.
A jelenlegi kiadvány a torockói viselet kialakulását és évszázados formálódását kívánja végigkövetni, külön ismertetve annak minden egyes viseletdarabját. Külön figyelmet érdemel a kiadvány mellékletében szereplő több száz, eddig kiadatlan archív fotó, amelyek korosztályonként, alkalmanként és korszakonként elevenítik meg a különleges torockói viseletet.
Szerző: Fodor Attila néprajzkutató, muzeológus
1100 év a Kárpát-medencében – A magyarság története - Torockó nagyjai és Csanádi Pál kalandos élete
Csanádi Pál az unitárius egyház püspöke volt a 17. században. Kiváló orvos és teológus, aki Itáliában szerezte hatalmas tudását és élete egyik jelentős szakasza Torockó bányavárosához kapcsolódik. Az előadásban ezt a nem mindennapi életutat követhetjük végig, Torockótól Itáliáig. Az egykori püspök gazdag életműve mellett Torockó nagyjainak életútját és alakját is megidézi a hagyományos adventi, Torockóhoz kötődő történelemóra. Az ünnepi előadás keretében mutatja be az Egy isten, két napfelkelte, három emberöltő. Torockó viselete című kiadványt annak szerzője, Fodor Attila.
előadó: Dr. Kovács Sándor egyháztörténész, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Egyháztörténeti Tanszékének előadótanára
helyszín: Duna-Ház, Torockó, Fő u. 292.
időpont: 2018. december 14. péntek 17:00 óra
További információk:
https://www.facebook.com/dunahaztorocko/
Zudor Imola / MTVA