Egy kutatócsoport évtizedes munkájával mérhető össze, amit Kőrösi Csoma Sándor alkotott (AUDIÓ)

Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós. Boldogfai Farkas Imre rajza (Fotó: MTI/Reprodukció/Schichmann Béla)

Kőrösi Csoma Sándor utazó, kutató, tudós 1819-ben indult el Erdélyből, hogy megkeresse a magyarok őshazáját. Több mint 12 ezer kilométert tett meg tengereken, sivatagokon és több ezer méter magas hágókon keresztül gyalog, jakháton és hajón. Embertelen körülményeket legyőző makacs elszántság, az eredmény pedig a tibeti–angol szótár.

A magyarság őshazájának megtalálásáért indul viszontagságos útja Indiáig vezette Kőrösi Csoma Sándort, aki itt alkotta meg azt a tibeti–angol szótárt is, amely ma is alapműnek számít. „Ma egy kutatócsoport évtizedes munkájával mérhető össze az, amit ő egymagában végzett számítógép nélkül, írógép nélkül” – mondta róla dr. Kubassek János, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója, Kőrösi Csoma Sándor monográfiájának írója.

A mintegy 4000 méter magas, kopár hegyek között megbúvó Zanglában egykori szobája, ahol a szótár egy jelentős része készült, ma már emlékszoba – hangzott el a Kossuth Rádió Regényes történelem című műsorában.

A nagyenyedi kollégium szellemisége hatott rá

Kőrösi Csoma Sándor 1784-ben született az erdélyi Csomakőrösön, székely kisnemesi családban. Kubassek János szerint Kőrösi Csoma Sándor első nagy találkozása a tudománnyal a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban történt, ahová édesapja kísérte el őt.

A kollégium szellemisége és annak tanárai tették rá a legerősebb hatást, ahol egyébként felébredt benne a vágy, hogy szeretné felkutatni a magyarok őshazáját – tette hozzá Kubassek.

Kutatásai a göttingeni egyetemen folytatódtak, ahol három évet töltött, a kor tudományának legkiválóbb személyiségeitől tanult – fejtette ki az igazgató, majd hozzátette, itt gyulladt meg a fáklya lángja, amelynek fénye bevilágította az Ázsia felé vezető utat.

Számos akadályba ütközött utazása során

1819-ben indult el Erdélyből Kőrösi – jelentette ki Kubassek. A Balkánon át jutott el Konstantinápolyig, de a várost egy járvány miatt nem tudta megközelíteni, ezért hajón Alexandriába utazott tovább. Itt is pestisjárványba ütközött, s kényszerűségből Szíriába, onnan arab viseletben, egy karavánhoz csatlakozva Moszulba, a Tigris folyón csónakkal Bagdadba, majd innen 1820 októberében Teheránba ment.

Az ottani angol nagykövet támogatását élvezve tökéletesítette angol és perzsa tudását, és a további út veszélyeit felmérve pártfogóinál hagyta iratait és végrendeletét.

1821 márciusában, immár Szkander bég néven, perzsa ruhában utazott tovább a háborúk dúlta Belső-Ázsia felé. Hosszú és kalandos útján a Hindukus hegyláncon átkelve 1822-ben érkezett Kabulba, majd Kasmír felől eljutott a nyugat-tibeti Ladakh királyság székhelyére, Leh városába. Innen már nem engedték tovább, kémnek vélték, elfogták – de szerencsére meggyőződtek ártatlanságáról.

Lehben találkozott az angol William Moorcrofttal, tőle kapta első Tibettel foglalkozó könyvét, és a zanglai kolostor tudós lámájához is ő szerzett neki ajánlólevelet. Tibet akkor még a külvilág számára ismeretlen területnek számított, szinte semmit nem tudtak róla.

Kubassek János elmondta, az út javát gyalogosan tette meg Kőrösi, alkalmazkodva a különböző vidékek és éghajlatok körülményeihez.

Elképzelhetetlen körülmények között élt

A következő éveket Csoma Zanglában, a phuktali kolostorban és Kanamban töltötte. Ez idő alatt – szinte elképzelhetetlenül sanyarú körülmények között – teljesen elsajátította a tibeti nyelvet. Végigolvasta, kivonatolta és a nyugati világ számára magyarázatokkal látta el a tibeti nyelvű buddhista kánon 325 kötetének 105 ezer lapját, összeállította mintegy 40 ezer szócikkből álló tibeti-angol szótárát, a tibeti nyelvtanról szóló művét.

Hirado.hu

5 hozzászólás

  1. Névtelen

    Székely nemzetünk büszkesége ma is Kőrösi Csoma Sándor.
    Ritkán kap a nemzet ilyen kíválló ajándékot, aki elszánt céllal követi az utat, amelyet eltervezett .
    Bár nem szülőföldjében alussz örök álmát .
    Legyen a Föld könnyű, ahová pihenni tért .

    Válasz
  2. Várközi

    Kőrösi nem véletlenül kutatta itt az őshazát, valamit tudott, csak már nem volt ideje leírni. Ezeket ma meg nem írják le, mert egyesekek ez nem tetszik.

    Válasz
    • Veres Ibolya

      Tisztelt Várközi !
      Persze, hogy egyeseknek nem tetszik, a magyarság ,iletve a Hunok Őshazájának kutatása, merthogy lám a MTA . beidegződését csorbítaná .
      Azonban, nem lehet minket a finnugorsággal etetni !
      Az az idő lejárt !!!

      Válasz
  3. Cadene Aranka

    Egy magyar fiatal onkentes csoport epitette ujra a Csoma palotajat, Zanglaba a Zanskar kiralysag varosaba , A Csoma

    palotajat lehet meglatogatni ott ahol lakott tobb mint ket evet az Angol Tibeti szotar megirasara

    Minden evben 30-40 fiatal megy dolgozni es jelenleg napiskolakat epitenek az ottani gyerekeknek.

    “Csoma’s room alapitvany”, Balazs irimias alapitotta kb 10evvel ezelott,es nagy szukseguk van Adomanyra hogy

    segitsuk , hogy folytathassak az iskolak epiteset

    ottani gyerekek iskolaztatasat.

    Adomanyra van szukseguk,hogy flytathassak az iskolak epietset

    Válasz
  4. Tóducz

    K.Cs.S. egymaga több tucat kutatócsoport volt, s nem olyan, mint a maiak, akik ilyen-olyan diplomákkal, azzal dicsekednek, hogy felfedezték a meleg vizet és a makarónin a lyukat!

    Válasz

Hagy egy Válaszot Névtelen-ra Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük