Miközben más európai országokban a központosítás lebontásáról nemcsak beszélnek, hanem folyamatosan tesznek azért, hogy az emberekhez legközelebb eső szintre (települések, megyék) hozzák a döntéshozatali lehetőségeket, eszközöket, Romániában nagyfokú központosítás zajlik. Ez annak a jele, hogy egyes – láthatatlan – hatalmi körök félnek a decentralizációtól, a szubszidiaritás elvének alkalmazásától, és ennek érdekében minden idevágó törekvést megakasztanak, amint történt ez az új közigazgatási törvénykönyv kapcsán is – jelentette ki Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke az alkotmánybíróság keddi döntésére reagálva.

Tamás Sándor rámutatott: a központosítási törekvés olyan körülmények között zajlik, amikor a még hatályban lévő 215-ös számú közigazgatási törvény első cikkelye úgy fogalmaz, a helyi autonómia, önrendelkezés jogszabály által garantált. Mindez közben nem igaz, hiszen szinte naponta hoznak kormányzati szinten olyan rendelkezéseket, amelyek az államigazgatási szervek jóváhagyásával párosítják a helyi közigazgatási szerv döntését, mintegy megduplázva így a döntéshozatalt, felesleges bonyodalmakat okozva, sőt, több esetben akadályokat gördítve a haladás útjába.Tamás Sándor szerint erre a jelenségre számtalan példa létezik, illetve újabbak és újabbak születnek.

Az elnök szerint ez is annak a jele, hogy ebben az országban valakik félnek a decentralizáció­tól: nem a parlamentben ülők, hanem egy „láthatatlan döntéshozó hatalom”.

Állításai alátámasztására azt az időszakot hozta fel, amikor a Szociáldemokrata Párt a Nemzeti Liberális Párttal közösen hetvenszázalékos parlamenti többséggel rendelkezett – a 2011-ben Traian Băsescu akkori államfő tevékenysége ellensúlyozására létrejött, majd 2014 februárjában szétesett Szociálliberális Unió révén, amely az RMDSZ támogatását is élvezte –, és sikerült elfogadni egy nagyon alapos decentralizációs törvénycsomagot. A jogszabályt, akárcsak most az új közigazgatási törvényt, az alkotmánybíróság elkaszálta, és azóta sem történt előrelépés az ügyben. Tamás Sándor ugyanakkor Klaus Iohannis államfőnek azt a szerinte hihetetlenül pecsovics viszonyulást is felrótta, amit a kódex kapcsán mutatott, különös tekintettel a kisebbségek jogaira.

Mint ismert, a taláros testület kedden helyt adott a Klaus Iohannis, valamint az ellenzéki alakulatok által benyújtott alkotmányossági óvásnak, teljes egészében az alaptörvénybe ütközőnek minősítve a nyá­ron elfogadott közigazgatási törvénykönyvet.

Nagy D. István / Háromszék

2 hozzászólás

  1. antal m.

    Emberi jogokkal való visszaélés, jogállamiság hiánya az országban!
    Habár, – ismert, hogy vannak országok, hol működik a demokrácia, azaz a népuralma!
    Európai országaink legjobbjai közt is megtalálható!/ minden az akarattól függ/

    Válasz
  2. Tóducz

    Méltatlankodnak a helyi kiskirályok, nem tudnak “gyűjtögetni” felsőbb jóváhagyás és a felfélébb “adózás” nélkül.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.