Politikai huzavonának tekinti Puskás Bálint volt alkotmánybíró a karanténtörvény körüli vitát, hiszen ha a döntéshozók – legyen szó a kormányról vagy a parlamentről – valóban az emberek érdekeit tartanák szem előtt, könnyedén és még az elején meg tudták volna oldani az egészet egy megfelelő jogszabály összeállításával és elfogadásával.
A volt honatya szerint elkeserítő, hogy hová jutott a politikai osztály – kormányoldal és ellenzék egyaránt: térden írt jogszabályok fölött hadakoznak, amivel egyetlen céljuk, hogy az ellenfelüknek ártsanak, és a legkevésbé sem érdekli őket tetteik társadalmi hatása. A volt alkotmánybíró szerint a taláros testület döntése mögött az alapjogok mindenkori kötelező védelme áll, amiről ha lemondanánk, szabad utat nyitnánk a súlyos visszaéléseknek.
Nem számít újdonságnak az az elvárás, hogy legyen szó törvénytől, rendeletről, határozatról, az előírásoknak összhangban kell lenniük az emberi alap- és szabadságjogokról szóló szabályzással. A jogszabályok hierarchiája sem tegnaptól érvényes, pontosan lehet tudni, mi az, ami törvénnyel, rendelettel vagy határozattal előírható, illetve meddig terjed ezen normatív eszközök hatásköre – szögezte le Puskás Bálint.
Ehhez képest a kormányoldal már a márciusi elképzeléseivel és döntéseivel bőven megteremtette a lehetőséget a visszaélésekre, amelyeket aztán el is követtek. Most a karanténtörvény tervezetébe is olyan rendelkezéseket építettek bele, amelyek szintén ebbe az irányba viszik el az egész kérdést. Ebből sajnos egyértelműen látszik, hogy érdemben nem akarják megoldani a problémát.
Ami az ellenzék kifogásait illeti, Puskás Bálint (fotó) úgy látja, ezek sem arról szólnak, hogy az emberek javára próbálnak dönteni, hanem a politikai ellenfél piszkálásáról, akadályoztatásáról. A volt alkotmánybíró szerint mind a honatyák, mind a kormány tagjai tisztában vannak azzal, hogy mely jogszabály milyen erővel bír, miről rendelkezhet, illetve mely előírásoknak kell megfelelnie, csak éppen nem akarják ezeket figyelembe venni, alkalmazni. Hosszú éveken keresztül volt a parlament tagja, és az ő idejében is voltak furcsaságok, gondok, de a visszásság ilyen szinten nem harapódzott el. Mind a parlament, mind a kormány tevékenységét csak elmarasztalóan tudja értékelni, legyen szó a hatalmon lévőkről vagy az ellenzékről, elkeserítő, amit lát. Ezért jelentette ki már évekkel ezelőtt, hogy Románia nem jogállam.
Ártani az ellenfélnek
Felvetésünkre, mivel magyarázza azt, hogy egy jó ideje szinte minden jelentős jogszabály-kezdeményezésről előbb vagy utóbb kiderül, hogy alkotmányellenes, Puskás Bálint két aspektusra hívta fel a figyelmet. Parlamenti tevékenysége idején volt arra példa, hogy ő is olyan törvénytervezet kezdeményezői között volt, amelyről tudta, hogy elbukhat a normakontrollon, de az általa képviselt közösség érdeke megkívánta, hogy megpróbálják elfogadtat+ni. Nyilvánvalóan nem mindegy, milyen horderejű jogszabályról van szó.
Ami most történik, az viszont össze sem hasonlítható ezzel: térden, lábon két-három ember által írt tervezeteket nyújtanak be, amelyek összeállításakor egyáltalán nem veszik figyelembe, hogy a rendelkezéseknek milyen hatásaik lesznek, milyen háttérproblémákat generálnak. A törvényhozás manapság arra korlátozódik, hogy a politikai ellenfélnek ártsanak, az emberek érdekeit nem nézi senki.
Puskás Bálint szerint, ha valóban hatékonyan meg akarták volna oldani a karanténtörvény-problémát, már azt követően, hogy az alkotmánybíróság meghozta a döntést – amelyet ugyan még nem közöltek, de a tartalmát ismerik –, az államfőnek kellett volna élnie az alaptörvény által előírt közvetítői szerepével és egyeztetésre kellett volna hívnia a politikai alakulatokat, majd a jogi szakemberek – mert ilyenek léteznek minden pártban –, legtöbb egy hét alatt kiállhattak volna egy olyan törvénnyel, amely megnyugtatóan szabályozza a kérdést.
Több példa is van arra, hogy amikor az érdek úgy kívánja, a törvényhozók egy hét alatt össze tudnak állítani és el is fogadnak egy rendben lévő jogszabályt. Egyértelmű, hogy most nem figyelnek oda, kizárólag azt nézik, hogy ők milyen hasznot tudnak húzni ebből a hercehurcából.
Az alapelv védelme
Az alkotmánybíróság döntését illetően Puskás Bálint kifejtette: amikor a taláros testület kijelentette, hogy az emberi alapjogokat nem lehet miniszteri rendelettel korlátozni, egy elv védelmében lépett fel. Meggyőződése, hogy a bírák tisztában voltak azzal, milyen következményei lehetnek a döntésüknek, de amennyiben nem lépnek fel az elv védelmében, szabad utat engednek a visszaéléseknek.
Holnaptól olyan döntések is születhetnek rendeletek, határozatok formájában, hogy bárki lakásába szabadon belépjenek, házkutatást tartsanak, elvigyék az illetőt, és nem számít, hogy ezáltal durván alapjogokat sértenek, ráadásul olyan rendelkezések alapján, amelyeknek ereje nem terjedhet ki erre a területre, csak a legfőbb törvényhozó testület nagyjából konszenzusos döntése lehet az alapja az ilyen korlátozásoknak.
Az alkotmánybíróságnak minden körülmények között védelmeznie kell az alaptörvény által garantált emberi és állampolgári jogokat, még akkor is, ha egyes idevágó döntéseinek kellemetlen, sőt rossz társadalmi kihatásai vannak – tette hozzá Puskás Bálint.
Nagy D. István / Háromszék