Egyre több a szegény ember

Fotó: Albert Levente

Szegénységi spirál alakult ki Romániában, amelyet nagyon nehéz lesz megtörni, egyelőre nincs is rá akarat, pedig a nincstelenek száma nem csökken, hanem folyamatosan növekszik – állítja Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, aki szerint ebben a kérdésben eleve elhibázott a román támogatási rendszer, hiszen jól látszik, hogy mennyire hatástalan.

A kérdés a Máltai Szeretetszolgálattal és a Sepsi-SIC kosárlabdacsapattal közös plüss­játékgyűjtő akció kapcsán merült fel: Puskás Bálint máltai lovag elmondta, hogy a sepsiszentgyörgyi szervezet alapításakor, 1991-ben ötévi segítséget kért a németektől, mert úgy gondolta, hogy ennyi idő alatt talpra állnak, de 27 évi demokrácia alatt nem fogyott, hanem gyarapodott a rászorulók tábora, akiket annak ellenére támogatni kell, hogy a külföldi adományok már sokkal gyérebben jönnek.

A Máltai Szeretetszolgálat évente mintegy 2000 háromszéki emberen segít rendszeresen vagy alkalmanként – élelemmel, ruhával, de akár kórházlátogatással is –, és ez csak az egyik olyan szervezet, amely a szociális gondok megoldásából is részt vállal. A hajléktalanszállót is a máltaisok működtetik, ott naponta 30–35 személy (erős fagyban olykor 50 is) kap meleg ételt, fürdési lehetőséget és fűtött fekhelyet, idén ezer karácsonyi csomagot osztanak ki, és az idősek karácsonyát is megszervezik. Ez nem kevés munka, de többre van igény – ennek jele, hogy a segesvári és a stájerlak-aninai öregotthon működtetésére is felkérték már őket –, bővíteniük kell tevékenységüket. Szerencsére a sepsiszentgyörgyi önkormányzat jó partner ebben, elegendő pénzt ad többek között a hajléktalanszálló fenntartására is.

A civil szervezetek sokkal eredményesebb és emberközelibb módon tudnak szociá­lis feladatokat ellátni, mint a hivatalos szervek, ezért az önkormányzat azon van, hogy minél több tevékenységet átadjon, természetesen a forrással együtt – jelentette ki Antal Árpád. – Egy folyamat elindult, és terjeszkedni fog, hiszen idővel a szociális konyhát és az idősek otthonát is szeretnék átadni a Máltai Szeretetszolgálatnak – most nem lehet, mert európai uniós pályázatból újították fel őket, és öt évig saját kezelésükben kell maradniuk –, de más vonatkozásban is fontosnak tartják az együttműködést, például a felzárkóztatási programokban, amelyek megvalósításához szintén uniós pénzt szeretnének megpályázni. A társadalmi rétegek közötti szakadék ugyanis nem csökken, hanem növekszik

Romániában, nagyon sok gyermek születik szegénységbe: habár sokkal kevesebb jön világra, mint a kilencvenes években, akkor megyénkben 450 kiskorú volt állami gondozásban, most pedig ezer körüli a számuk, mert családjuk nem tudja felnevelni őket. A probléma 1989 óta ugyanaz: a központ osztogató politikája, amely azokat támogatja és ösztönzi gyermekvállalásra, akik nem dolgoznak, holott rég tudni, hogy minden egyeurós szociális támogatás még legalább ugyanekkora kiadásokat szül, miközben ugyanaz a pénz 4–5 eurót fial, ha munkahelyteremtésre fordítják. Ma a gyermekek 35 százaléka mélyszegénységbe születik – 1990-ben arányuk 10 százalék volt –, így alakult ki az a lefelé tartó szegénységi spirál, amelynek megtöréséhez nagy bátorság és hosszú távon való gondolkodás kell, éppen az, ami hiányzik a négyéves választási ciklusokban gondolkodó politikusokból. A jelenlegi jogbizonytalanság pedig csak ront a helyzeten: a fogyatékkal élők támogatási rendszerének, a házibeteg-gondozási rendszernek az átalakítása, forrásainak megvonása és más hasonló intézkedések a csőd szélére sodorják az e területeket ellátó civil szervezeteket, hiszen a pénzt nem ők, hanem az állam fogja megkapni.

Ez főleg Erdélyben és Székelyföldön gond, ahol a történelmi egyházak és a civil szervezetek kiveszik a részüket a szociális ellátásból, és most nehéz helyzetbe kerülnek. Önkormányzati segítséggel talán átvészelhető ez az időszak is, de ez nem elég, a szegénység leküzdésére össze­hangolt, kitartó erőfeszítéseket kellene tenni, erre pedig Bukarestben semmi hajlandóságot nem mutatnak.

Demeter J. Ildikó / Háromszék

5 hozzászólás

  1. antal m.

    A társadalmi sikertelenségünk- betegségünk a lopás és a csalás!
    Sorok-Sorost idézem:,, képtelenek saját maguknak munkát munkát kreálni, mert nincs hozzáértés.,, az állam képtelen, nem annyira az emberek!
    Lerombolták-ellopták-kifosztották azt a ,,kreált,, alapot/gyárakat,üzemeket, szövetkezeteket, stb./ ami meg volt 199o élőtt! Ki mellé fért abból meggazdagodott döjfől, mások munkahelyek nélkül maradtak/ le
    szegényedtek/ Rengeteg szakképzett ember elhúzott az országból megélhetése végett az Unió államaiba, vagy tovább is! NAGYON KEVÉS A MUNKA LEHETŐSÉG JOBBAN MEGÉLNI!
    A kommunizmus annyit biztosított az emberi élethez, hogy éppen éltél,-nem tudtunk meggazdagodni-erőt venni anyagilag, hogy abból elindítani valamit!
    Igen,- a szekus tisztek forradalom után belekezdtek volt kiskereskedelmeket, mert volt tőke alapjuk,- de rendre többségben bebukottak!
    Magunk is Építkezési anyagok kereskedelmét be indÍtotúnk egy kis üzletet a családnak, de fejlődést nem tudtunk tovább vinni, mert kevés/ TŐKE/ anyagi alapunk volt!
    Ki gondolta, hogy itt Székelyföldön a Faipar is be tud bukni, hol jó gyáraink voltak FORRADALOM ELŐTT! Faipart végzett mérnők fiam az UNIÓBAN jár-kel-dolgozik több éve a családja megélhetése végett./Itthon éhbérért kellett dolgozón/
    IGY FEST EGY VALÓS HELYZET!

    Válasz
  2. eUROPAI.

    Egyre több a szegény ember és egyre gazdagabbak a “vezetők”,tehát semmi sem vész el csak elvándorol.

    Válasz
  3. Sorok-Soros

    A szegenysegi spiralt nagyon nehez megtorni, ahogy A polgarmester ur irja. Nemcsak Romaniaban,hanem a keleteuropai orszagok mindegyikebe lehetetlen. A vezetok keptelenek arra hogy megakadalyozzak a szegenyseget,mert az otven evi elbutitas,a cucilista vilagnezet,a buta egyenlosegi vilaglatas ezt hozta. Mai napig siratjak azt,hogy akkor mindenkinek volt munkahelye. Igen volt,de milyen aron? Kolcsonpenzbol alacsony fizetesekkel,szinte semmi ellatasrol,semmi jovoelkepzelessel,csak a mindennapi semmittevessel elve az embereket erdekteleneke tette. Miutan megszunt az emberek keptelenek sajat maguknak munkat krealni,mert nincs hozzaertes. A tarsadalom egy ordogi korben forog,mert nincs es nem is lehet tobb igenye,hiszen nincs ra penze. A bizonytalansagert nincsenek befektetok,ami van az is csak idoszakos,es keves jovedelmet biztosito munkak elvegzesere alkalmas. Nembeszelve az infrastrukturarol,ami oriasi lemaradasban van. Nincsenek szakemberek nyugati nyelvet beszelo emberek akik kepesek lennenek valahol targyalni,munkat keresni ott ahol igeny van a termekre. Marad az Unio es a Vilag szidasa,pedig ezek segitsege nelkul szazszor rosszabb lenne.Aztan ott van a felrevezetes,az emberek almokkal valo hitegetese,hogy jon majd egy Messias es mindent megold. Ami egyszeruen nem letezik.

    Válasz
  4. antal m.

    Ki teheti, érdemes vissza hallgatni Radu Banciu Tv.b1 csatornáján tett beszédét az este 23,oo óra után! Nagyon valósan jellemezte a helyzetet az országból! Azt is, hogy miként halmoznak össze kolosszállís vagyonokat a nép nyúzásból! Ök mondják-beszélik! ! !
    Ez a nép szegénységi oka-tükre, mindenhol!

    Válasz
  5. Tóducz

    Romák paradox: egyre nagyobb GDP és egyre nagyobb szegénység. Itt valakik rendesen és szisztematikusan lopnak.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük