A baróti Millenniumi emlékműről sokszor írtak a Székely Hírmondóban. Az emlékművet 18 évvel ezelőtt állították, nyilván azzal a szándékkal, hogy emlékeztessen magyarságunkra, államalapító királyunkra, Szent Istvánra, s nem utolsósorban magára az államalapításra, ezer s annyi éves magyar államunkra.

Egy jó ideig szomorú sorsa volt, megkoszorúzni sem lehetett augusztus 20-án, mert be volt kerítve, ugyanis sokáig magántulajdonú területen feküdt, a gazda pedig nem nézte jó szemmel a birtokháborítást. Míg az RMDSZ Baróton ellenzékben volt, meglehetősen tüntető módon, a kerítést átugorva koszorúzták meg a szobrot a szervezet helyi vezetői, elmarasztalva az akkori, nyilván nem RMDSZ-es polgármestert, hogy lám, milyen dolog, és micsoda szégyen, hogy egy ilyen emlékművet rendesen megkoszorúzni sem lehet.

Azóta az emlékmű a területtel együtt a város tulajdonába került, ma már szabadon koszorúzható lenne, csakhogy ez most nem jut eszébe senkinek. Nincs kampány ugyanis, éppen nem időszerű magyarságunkat fitogtatni a választók előtt sem, hiába van három magyar párt, a fontossági listáján egyiknek sem szerepelt a millenniumi obeliszk megkoszorúzása. Az emlékmű környéke ma sem mutat egy magyar városhoz méltó képet, és csak bizakodni tudok, hogy a városfejlesztési tervek előrehaladtával a környékére és vele együtt a szoborra is szebb jövő vár.

Torma István, Barót / Székely Hírmondó