Életének 92. évében elhunyt Kallós Zoltán Kossuth-nagydíjas, Kossuth-díjas néprajztudós, népzenegyűjtő, a nemzet művésze, a Magyar Corvin-lánc kitüntetettje, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja, a magyar néprajzkutatás kiemelkedő alakja. A felvétel 2017. március 15-én készült az Országházban, ahol a néprajztudós átvette a Kossuth-nagydíjat. MTI Fotó: Kovács Attila

Életének 92. évében, szerdán délután elhunyt Kallós Zoltán, a magyar néprajzkutatás kiemelkedő alakja, a nemzet művésze, akinek munkásságát egyebek mellett Kossuth-nagydíjjal, Corvin-lánccal és Europa Nostra-díjjal is elismerték.

A hírt a Kallós Zoltán Alapítvány illetékese erősítette meg az MTI-nek. A közlés szerint a neves néprajzkutatót rövid szenvedés után válaszúti otthonában érte a halál.

Kallós Zoltánt a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) saját halottjának tekinti.

Kékedi László, az MMA Népművészeti Tagozatának vezetője úgy emlékezett Kallós Zoltánra, hogy benne Bartók Béla és Kodály Zoltán mellett a 20. század legnagyobb magyar folklórgyűjtőjét tisztelhettük.

“Személye a népművészet egyik csodája volt. A magyar népművészetnek és néprajztudománynak mind a zenei, mind a néptánc és a kézművesség vonalán is hatalmas veszteség” a halála – fogalmazott az MMA Népművészeti Tagozatának vezetője.

Sebő Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző, zenetudós, előadóművész Kallós Zoltánra emlékezve arról beszélt: az elhunyt olyan gyűjtő volt, aki tudását, anyagait másokkal is megosztotta és bátorította a fiatalokat.

“Kallós Zoltán a hagyományok gyűjtése mellett a válaszúti bentlakásos kollégium létrehozásával gondoskodott arról is, hogy a szórványvidéken élő magyar gyermekek ne kallódjanak el és ismerjék meg a magyar kultúrát” – emelte ki Sebő Ferenc.

Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója szerint Kallós Zoltán életműve nélkül ma nem virágozna a magyar népművészet szerte a Kárpát-medencében. Mint mondta, Kallós Zoltán más kutatókkal együtt olyan újszerű szemléletet indított útjára a néprajzkutatásban, amelynek egyenes következménye lett a táncházmozgalom és az, hogy ma a Hagyományok Háza kiemelt nemzeti intézményként dolgozhat.

Hozzáfűzte azt is: Kallós Zoltán gyűjtéseinek is köszönhető, hogy a néprajzkutatóknak, hagyományápolóknak ma is van hová nyúlniuk és van mit átadniuk az újabb generációknak.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint Kallós Zoltán távozásával az egész Kárpát-medencei magyar közösség szegényebb lett. Százezrek példaképének tartotta Kallós Zoltánt, a néprajzkutatót, népzenegyűjtőt, az erdélyi táncházmozgalom elindítóját.

Véleménye szerint Kallós Zoltán példátlan nagyságú és jelentőségű életművet alkotott, amely az egész nemzet múltját, több évszázados történetét magába sűrítette. Általa vált megismerhetővé és megérthetővé a távoli múlt.

Kallós Zoltán 1926. március 26-án született a Kolozs megyei Válaszúton. Szülőfalujának népdalait, ritmusait, a helyi magyar, román és cigány népszokásokat kolozsvári református kollégistaként, tanárai biztatására kezdte gyűjteni. 1969-ben szabadfoglalkozású lett.

Minden idejét és erejét a gyűjtésnek szentelte, alkalmi kutatási megbízásokkal dolgozott főként Gyimesben, Kalotaszegen, a Mezőségben és Moldvában. A népköltészet, a népszokások és a néptáncok mellett a bőr, fa, textil és kerámia használati tárgyak, valamint a ruhákon, a bútorokhoz tartozó szöveteken, függönyökön, ágyterítőkön megjelenő varrott és hímzett díszítések is érdekelték.

Publikációinak sorát az 1969-ben kiadott Balladák könyvével nyitotta meg, nagy szakmai és közönségsikert aratott.

Ezt követte 1973-ban az Új guzsalyam mellett című néprajzi gyűjteménye, majd 1989-ben a Martin Györggyel közös Tegnap a Gyimesben jártam és Mikor Csíkból elindultam kötetek. 1996-ban az Ez az utazólevelem (Balladák új könyve) hangzó melléklettel jelent meg, 2003-ban Világszárnya címmel moldvai magyar népmeséket, 2004-ben Elindulék este guzsalyasba címmel moldvai magyar népköltészetet adott közre. 2014-ben ismét kiadták a számos dokumentummal bővült Balladás könyvét.

Az életművét megkoronázó, hatalmas forrásmunkában több mint félezer balladaváltozat található, tartalmazza a korábbi kiadás teljes anyagát, kibővítve addig még nem közölt szövegváltozatokkal, dallamokkal és mellékletként 20 órányi eredeti hangfelvétellel.

A magyarul, románul és cigányul is beszélő kutató nemzetiségre való tekintet nélkül gyűjtötte e három nép hagyományait az észak-mezőségi falvakban Szék környékén, Kalotaszegen a Nádas-menti falvakban, a gyimesi csángóknál és a moldvai csángóknál. Gyűjtőmunkájával 15 ezer dallamot jegyzett le, 26 kazettát adott ki, közülük 8 balladákat tartalmaz. Több népzenei lemeze és CD-je is megjelent Magyarországon, egy lemezét Amerikában is kiadták. A dalokat énekelte is, hangját az Ökrös együttessel közös lemeze őrzi. Neve összeforrt az erdélyi és a magyarországi táncházmozgalom életre hívásával és istápolásával is.

A kommunista rendszer által 1950-ben elkobzott válaszúti családi birtokot 1992-ben szerezte vissza, a szellemi és tárgyi javak megőrzésére érdekében összvagyona felajánlásával még abban az évben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, amely szórványközponttá fejlődött, óvodát, iskolát, közművelődési központot és múzeumot működtet. A kúriában 1998-ban nyílt először kiállítás a nagyközönség számára, majd az épület renoválása után, 2010-ben megnyitották a Kallós Zoltán Múzeum és Népművészeti Központot, amely az általa gyűjtött mezőségi, kalotaszegi és erdélyi szász népviseletek és használati tárgyak gyűjteményének ad otthont. 2017 júniusában a gyűjtemény a magyar állam támogatásával megkétszerezte kiállító felületeit.

MTI

3 hozzászólás

  1. fikker jános

    Fikker János:

    Kallós Zoltánnak

    Irnak majd Rólad balladát
    mögötted maradt a világ
    a Gyímesek és Válaszút
    Szülőfölded a kis falud
    a táncoslábú gyermekek
    rájuk hagytad szereteted
    árváidra reményeid
    szegényekre a kincseid
    figyelsz reájuk onnan is
    az Úr rendelte hogy tanítsd
    dolgozni hinni népedet
    határtalan szereteted
    a Mennyből érkezik felénk
    nem hagyja kihunyni a fényt
    amely Belőled itt maradt
    keressük most a szavakat
    a méltókat a szépeket
    Kallós Zoltán Isten Veled…

    2018 Február 15.

    Válasz
  2. Szigetvári Csaba

    Úgy tartják, hogy pótolhatatlan ember nincs. De bizony van. Zoli bácsi ilyen volt.
    92 éven át vigyázta a nemzet örökségét. Mától a Hadak útjáról tekint le Erdélyre.
    Isten áldjon Zoli bácsi!

    Csaba

    Válasz
  3. Tóducz

    Isten nyugtassa.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük