Elkezdték tevékenységüket a falugazdászokKét évnyi előkészület után a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete által felépített falugazdász hálózat frissen alkalmazott munkatársai megtartották első munkaülésüket, így gyakorlatilag is megkezdték tevékenységüket. A gyűlésre a csíkszeredai megyeházán került sor. A falugazdászok mellett jelen voltak az egyesület vezetőségi tagjai, agrárintézmények képviselői, valamint Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. A többórás megbeszélésen rögzítették a falugazdász hálózat rövid távú célkitűzéseit, megjelölték a falugazdászok feladatait.

 2010-ben született meg a gondolat, melynek célkitűzéseként szabták meg a székelyföldi megyék, Kovászna, Hargita és Maros agráriumának összefogását, szakmai együttműködését. Két évvel ezelőtt a konkrét megvalósítások is elkezdődtek, megalakult a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE), később a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fóruma is – elevenítette fel az ülésen az előzményeket Becze István egyesületi elnök. Cél, hogy minden székelyföldi magyarlakta településen legyen olyan gazdaszervezet, mely a fórum tagjaként együttműködést vállal. Az egyesület keretében a jelenlegi magyar kormány anyagi támogatásával jöhetett létre a falugazdász hálózat. A közösség pillanatnyilag húsz emberből áll, de ennél sokkal többen vesznek részt a munkában. További szervezetek – például a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei szervezete, a gyergyószentmiklósi AgroCaritas, az Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesülete – által foglalkoztatott falugazdászok együtműködésével is erősödik az SZGE csapata. A hálózat működését finanszírozó magyar agrártárca kívánsága is az, hogy az SZGE koordinálja a máshol alkalmazott falugazdászok tevékenységét  is – mondta el Becze István.  A hálózat tovább erősíthető az önkormányzatok által, az agrárreferensekkel, az agrár-közintézmények részvételével, az agráriumban tevékenykedő további szakemberekkel. A három megyében szükség van az  agrárium minden tényezőjének integrálására – emelte ki az elnök.

Elkezdték tevékenységüket a falugazdászokAz SZGE által meghirdetett álláshirdetésre kilencvenen jelentkeztek, így nehéz volt a döntés az alkalmazások tekintetében. Az agrártárcánál is értékelték az odafigyelést, amit a szakemberek kiválasztására fordítottak. Az agrárminisztérium költségvetésébe bele van építve a falugazdász hálózat működtetésének költsége, további erősítésre is van kilátás. Az SZGE magyarországi partnerintézményei még a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Szent István Egyetem, de további szövetségekkel, szakmai szervezetekkel is szorosabb munkakapcsolatok kialakírására töreszkünk – mutatott rá az együttműködési lehetőségekre Becze István.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint szakmai javaslatokra alapozott politikai döntésekre van szükség, ágazatonként és térségenként is.

– Szakmai anyagokra van szükség és megalapozott, előkészített döntésekre. Láthatjuk, Bukarestben, a kormány mezőgazdasági minisztériumában ez hiányzik, az ott hozott döntések mögött nincs vízió, nincs megalapozottság. Fel kell vennünk az országban a harcot a többség érdekével szemben. Az alföldre jellemző, több ezer hektáros gazdaságok helyett Székelyföldön a kisebb területű gazdaságok a jellemzőek, amelyek több ezer családnak biztosítanak megélhetést. Bízom benne a tangazdaságoktól kezdve, számos olyan területen tudunk együtt dolgozni, amely Székelyföld vidékfejlesztésének előnyére válik. Hargita Megye Tanácsa részéről ehhez minden támogatást megadunk. Vidékfejlesztési egyesületünk révén, idén növelt költségvetéssel, több szakmai programot elindíthatunk, ami nem a rendezvényszervezésben merül ki – mondta Borboly Csaba, hozzátéve, hogy a három székelyföldi megye összefogása példaértékű és általa egész Székelyföld számára hosszútávú agrárstratégiát alakíthatnak ki.

A falugazdász-hálózat első munkaülésén nem lehettek jelen a Kovászna, illetve a Maros megyei önkormányzatok elnökei, Tamás Sándor és Péter Ferenc. Az ülést követően mindketten megfogalmazták: a gazdák számára fontos és hasznos a falugazdász-hálózat, hozzájárulhat a gazdatársadalom összefogásához, szövetkezéséhez, gazdasági megerősödéséhez.

Elkezdték tevékenységüket a falugazdászok– Addig lesz szülőföldünk a miénk, amíg mi műveljük meg és nem más. Ez nagy felelősség és kihívás is, hiszen Székelyföld földrajzi adottságai és agrárhagyományai miatt is inkább a fenntartható mezőgazdaság irányába kell hogy elmozduljon, számunkra nem az ipari mezőgazdaság a járható út. Ahhoz viszont, hogy versenyképesek is legyenek a termelőink, összefogásra van szükség, hogy együtt képviseljék és érvényesítsék érdekeiket a székelyföldi gazdák. Összefogva, szövetkezve jobb eredményt tudnak elérni, legyen szó akár mezőgazdasági gépparkról, akár a piacra jutásról, akár feldolgozásról, értékesítésről. Vannak már jó példák, Háromszéken a Kézdi-tejszövetkezet ilyen, amely bár kényszer szülte, ma már életképes kezdeményezés. Minél több területen szükség lenne hasonló összefogásra, a munka összehangolására, úgy gondolom, a falugazdász hálózatnak ebben nagy szerepe lehet – fogalmazott ennek kapcsán Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.

Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke a mezőgazdasági tevékenységek hatékonyságának növelését tartja fontos célnak.

– Székelyföldnek nagy mezőgazdasági potenciálja van, de ahhoz, hogy ezt megfelelően kiaknázzuk, a gazdáknak megfelelő szaktudásra van szüksége. Ezért fontos a most alakuló falugazdász hálózat is, mert ezáltal lehetővé válik, hogy a gazdák első kézből kapjanak tanácsot és hatékonyabban dolgozhassanak. Ugyanakkor gondolnunk kell az utánpótlásra is, hogy a fiatalokkal is megszerettessük a mezőgazdaságot, hogy legyen jövője is ennek az ágazatnak. Ilyen téren egy jó kezdeményezésnek tartom a MIET által szervezett Erdélyi Agrárakadémiát, amely a gazdák képzésére helyezi a hangsúlyt, és amely nagyon népszerű a fiatalok körében is. Maros Megye Tanácsa támogatja az agrárakadémiát, és minden tőlünk telhetővel igyekszünk segíteni a gazdákat” – mondta az elnök.

Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője örömmel fogadta az új fórum megalakulását. Nagy szükség van rá – emelte ki. A ’90-es években a megyei agrárigazgatóságok két szakembert foglalkoztattak minden községben. A létszám azonban csökkent, ma már több községnek van egy agrárszakértője. Ezt a hiányt pótolhatja az a húsz ember, aki a magyar kormány támogatásának köszönhetően dolgozhat falugazdászként – húzta alá az igazgató. Továbbá kiemelte: az az elve, hogy megértés, együttműködés és ne versengés legyen a mezőgazdasági intézmények között. Mindenki egy szekeret kell húzzon, így nyitott ajtókkal várják az új alkalmazottakat, vidéki kiszállásaikon is szívesen látják a körzeti felelősöket – hangoztatta.

Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, az SZGE alapító tagja is az együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet. A falugazdászok pont olyan jól együtt kell működjenek, mint azok a személyek, akik az egyesület létrehozása óta közösen dolgoznak azon, hogy ez a program elindulhasson – mondta, Székelyföld egyik példaértkű együttműködési rendszerének nevezve a három megyét átölelő mozgalmat. Összegzésként megállapította, hogy a koncepciót szem előtt tartva és szorosan együttműködve a gazdákkal ténylegesen elősegíthető Székelyföld mezőgazdaságának megerősödése.

A Maros megyei gazdaközösség nevében Szabó Árpád, az SZGE alelnöke szólalt fel. Elmondta, hogy Maros megye két szempontból is különösebb helyzetben van a két másik székelyföldi megyével szemben. Első sorban az etnikai összetétele egészen más, másrészt az agrárstruktúrák tekintetében nincs meg a jó együttműködés. Kiemelte, hogy a megyei önkormányzat a háttérből támogatja a kezdeményezést, vannak szekemberek, akikre lehet támaszkodni. Mindezekkel szemben nem a területi megosztás a fontos, a szakmaiságot kell szem előtt tartani, az ágazatok szakemberei mindhárom megyében folytathatnak tanácsadást. A mezőgazdasági adminisztrációval közösen meg kell szabni az irányvonalat, merre és hová akarjuk vinni a székelyföldi mezőgazdaságot – mondta Szabó.

A falugazdászok feladatai közé tartozik a mezőgazdasági szaktanácsadás, a mezőgazdasági adminisztrációs intézményekkel való rendszeres kapcsolattartás, a gazdaságok feltérképezése, a gazdák igényei­nek megismerése, fórumok, tájékoztatók szervezése, a mezőgazdaságot érintő információkról szóló tájékoztatás a gazdák felé, a különféle támogatások lehívásában való segítségnyújtás, szakmai koncepciók elkészítése. A hálózat munkatársainak emellett a szakterületek szerinti integrációk generálásában, ágazati együttműködések megvalósításában, szakmai szervezetek segítésében, szövetkezeti formák népszerűsítésében, megalakulásuk elősegítésében is részt kell vállalniuk.

Tevékenységük során a gazdák és gazdaszervezetek számára be fogják mutatni a Székelyföldi Gazdaszervezetek Fóruma által biztosított előnyöket, a belépési iratcsomó összeállításában is segítséget nyújtanak. A gazdák számára felvilágosítást adnak a magyarországi Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyújtott lehetőségekről – szakmai utakon, kiállításokon, fórumokon való részvétel lehetősége, támogatási és pályázati rendszerekhez való hozzáférés stb. -, a NAK pártoló tagsági minőségét igénylők számára a belépési nyilatkozatok előkészítésével is segítenek.

A Székely Gazdaszervezetek Egyesületének sajtóközleménye

6 hozzászólás

  1. Névtelen

    A gazdakhoz elkell vinni az informaciokat es ugyanakkor konkret segetseget kell adni a palyazatok hozzaferesehez es az uj tehnologiak megismeresehez is. Tehat szoros napi kapcsolat a gazdakkal a gazdatarsadalommal es a felmerulo problemak megoldasaban kell segiteni a gazdakat.

    Válasz
  2. Miklós Levente

    A Szaktanácsadó Hivatal keretén belül működött hatékonyan, politikamentesen, éveken keresztül, minden szinten, míg a felelőtlen országos Román vezetés ellehetetlenítette, leépítette és felszámolta.

    Válasz
    • Névtelen

      Nagy kar , hogy felszamoltak a szaktanacsado hivatalt , Na ezt a tevekenyseget ujra bekell vezetni a mezogazdasagban Konkretan szinte a gazda kezet kell fogni , mert ellenkezo esetben nem lesz eredmenyes az aktivitas.
      .

      Válasz
  3. Ginko

    Hatalmas szövegelés van. A szaktudás meg legtöbbször hiányzik.

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves Ginko, mifelénk általában úgy van, hogy aki tudja, az csinálja, aki konyít hozzá az tanítja, akinek pedig fogalma sincs az egészről, az ellenőrzi.

      Válasz
      • Sorok-Soros

        Nagyon huen leirta az oneletrajzat Toducz. Csak annyit szeretnek hozzatenni,hogy akinek semmi tudasa az egeszrol,az csak ellenorizni akarja!!!,es azaltal mindig kimutatja a hozzanemerteset.

        Válasz

Hagy egy Válaszot Névtelen-ra Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük