Eltitkolt történelem

A magyar Szent Korona volt a témája v. Bagaméri László Ádám a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban, majd a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Házában A Szent Korona és Boldogasszony népe címmel tartott előadásának, amelyen a hallgatóság ízelítőt kapott a nemzeti ereklyénkkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókból.

A kutatások során róla összegyűlt könyvtárnyi anyag ismertetéséből ugyanis másfél óra alatt csak ennyire futotta.

A szervező Magyar Erdélyért Egyesület (MERT) nevében annak elnöke, Nagy-Gábor Levente köszöntötte a hallgatóságot, és mutatta be az előadót. Ezt követően v. Vesztergám Miklós zenész jóvoltából tárogatón felsírt az Óh, én édes jó Istenem kezdetű régi székely himnusz, amelyet a jelenlévők felállva fogadtak és énekeltek.

A Budapestről érkezett v. Bagaméri László szerint a Szent Koronáról azért fontos beszélni, mert nemzeti létünknek és történelmünknek az alapját képezi. Egy ősi magyar alaptétel szerint ugyanis minden jog gyökere belőle ered, és oda is tér vissza. Így az sem véletlen, hogy elődeink minden olyan törvényt, amely az ország jólétét, függetlenségét és a következő nemzedék életfeltételeit biztosította, a Szent Koronához kötöttek. És ezekhez senki, még a király sem nyúlhatott hozzá.

Elhangzott továbbá, hogy Magyarország Szent Koronája nem csupán aranyból, drágakövekből, gyöngyökből és tűzzománc képekből mesterien összerakott királyi jelkép, hanem ennél sokkal több. Ahhoz viszont, hogy megértsük, miben áll az egyedisége, tudnunk kell: a világon háromféle korona létezett és létezik. Köznapi korona, amit a király családi körben bármikor hordhatott; országló korona, amelyet az uralkodó minden olyan alkalomkor viselt, amikor az országot képviselte, például ünnepeken, nemzetközi tárgyalásokon és követek fogadásakor; a harmadik pedig a beavató korona, amelyből a Földön csak egy létezik, és ez a magyar Szent Korona.

A beavató korona azt jelenti, hogy csak egyetlen alkalommal, koronázáskor helyezték a király fejére, szigorú szabályok betartása mellett. Ezeknek megfelelően a koronázásnak meghatározott személy által, szent időben és szent helyen kell megtörténnie. A koronázás a mindenkori esztergomi érsek joga, valamint kötelessége, akadályoztatása esetén pedig a kalocsai érseké. A korona fejére helyezése által ugyanis az ősi hit értelmében a leendő király kapcsolatba kerül Istennel, hogy megkapja tőle az uralkodásához szükséges tartást és erényeket. Éppen ezért e nemes feladat elvégzése Magyarország első számú egyházi méltóságára hárul.

Az isteni beavatás ugyanakkor azt is megmagyarázza, hogy a szigorúan és megfelelő helyen őrzött ereklyét miért csak koronázás alkalmából vették elő. Továbbá, hogy a magyar nép miért tekintette csak azt királyának, akinek a Szent Koronát a fejére helyezték. És egyben arra is rávilágít, hogy az uralkodásra alkalmatlan személyek miért utasították ezt el. Azt már mi tesszük az elhangzottakhoz hozzá, hogy dr. Németh Zsolt fizikustól, koronánk kutatójától tudjuk, hogy az általa műszerekkel végzett vizsgálatok során kiderült, a korona különleges és számunkra ismeretlen eredetű erőteret gerjeszt.

Bedő Zoltán / Székely Hírmondó

3 hozzászólás

  1. antal m.

    Idővel minden történelem, kiderítődik!

    Válasz
  2. TÓDUCZ

    Drága Dobai úr, nincs szükségem ámerikai reklámra, de ha Ön nyomást érez a fején, akkor szorítja a milicista sapka.

    Válasz
  3. Dobai

    ” dr. Németh Zsolt fizikustól, koronánk kutatójától tudjuk, hogy az általa műszerekkel végzett vizsgálatok során kiderült, a korona különleges és számunkra ismeretlen eredetű erőteret gerjeszt.”

    Drága doktor úr, hogy ha nyomást érez a fején és a korona nincs rajta, akkor a legnagyobb
    gyorsasággal forduljon Tóducz doktorhoz. Ő az ilyen ismeretlen eredetű erőterek gyógyításának
    a szakorvosa.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük