Úz-völgyi temető-ügy: az Erdélyi Magyar Néppárt közigazgatási bírósági eljárást kezdeményez a Dormánfalvai önkormányzat ellen, valamint Hargita Megye Tanácsának rendkívüli ülésének összehívását is kérik / Fotó: Bethlendi Tamás

Magyarellenes provokációt készített elő a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata a közigazgatásilag a Hargita megyei Csíkszentmártonhoz tartozó Úz-völgye magyar katonai temetőjében.

A Bákó megyei település önkormányzata az elmúlt hetekben több törvényt is megszegve, 52 betonkeresztet állított fel a temetőben, valamint egy szintén betonból készült kereszt alakú emlékművet, a „román hősök emlékére”. A történelmi tényeket semmibe vevő építkezést, egy a centenáriumi megemlékezések sorába illeszkedő, nagyszabású katonai parádéval egybekötött, parcellaavatással kívánják megkoronázni, folyó év május 17-én.

A döbbenetes eset nyilvánvaló magyarellenes és történelemhamisító mivolta önmagában is felveti a kérdést, mennyire lehet európai értelemben vett jogállam egy olyan ország, ahol ilyesmi megtörténhet? Az esethez kapcsolódó nyílt törvényszegések legsúlyosabbika ugyanakkor megkérdőjelezi Románia nemzetközi szavahihetőségét is, a hadisírok, katonai temetők jogállását ugyanis államközi egyezmény szabályozza Románia és Magyarország között.

A 2008-ban elfogadott, „Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a romániai magyar hadisírok és a magyarországi román hadisírok jogi helyzetéről” címet viselő, Romániában 2008 december 9-én hatályba lépett államközi megállapodás második cikkelyének első bekezdése egyértelműen fogalmaz: „A Szerződő Felek kölcsönösen biztosítják a Magyar Köztársaság területén található román hadisírok és háborús emlékművek, illetve a Románia területén található magyar hadisírok és háborús emlékművek megőrzését és a háborús elesettek örök nyugalomhoz való jogát, beleértve azt is, hogy nem engedik meg a hadisírok és a háborús emlékművek közvetlen közelében olyan építmények és létesítmények elhelyezését, amelyek nem összeegyeztethetők az adott hely méltóságával.” Teljesen világos, hogy a hősi halált halt katonák emlékének ápolása összeegyeztethetetlen a történelemhamisítással, a hazugsággal és a provokáció szándékával.

A mai Hargita megye legnagyobb magyar katonai temetője 1917 folyamán létesült. A temetőben zömmel az 1916-os honvédő, majd a későbbi első és második világháborús harcokban elesett magyar katonák, német bajtársaik, illetve orosz katonák nyugszanak. A temetőben, mai tudásunk szerint, egyetlen elesett román katona sem nyugszik. Éppen ezért égbekiáltóan kegyeletsértő és a fent idézett államközi egyezmény szellemét és betűjét is semmibe vevő a dormánfalvai önkormányzat eljárása, melynek során a fiktív román hősök keresztjeit a temető sétányára, illetve a még nem azonosított magyar katonasírokra állították fel.

A helyzet pikantériája, hogy a munkálatokat ráadásul újabb törvényt megszegve, építési engedély nélkül végezték, egy olyan közterületen, mely ráadásként sohasem tartozott Dormánfalva közigazgatási területéhez. Ennek ellenére a moldovai kisváros képviselőtestülete márciusban döntött arról, hogy a haditemetőt a település magánvagyonából a közvagyonába minősíti át. Ez az intézkedés minden kétséget kizáróan azt mutatja, hogy a Bákó megyei város a sajátjaként kezeli a vitatott területet. Tették ezt annak tudatában, hogy a ma is érvényben levő, 1968-ból származó, 2-es számú törvény értelmében Úz-völgye település közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozik. A tényt, hogy a temető a csíkszentmártoni önkormányzat közvagyoni tulajdonát képezi, legutóbb 2010-ben egy kormányhatározat is megerősítette.

Az eset híven tükrözi: Románia nem jogállam!

Közel harminc évvel a rendszerváltást követően, sem nemzeti jelképeink, sem településeink közigazgatási határai, de még katonahőseink áldott emlékét őrző temetőink sincsenek biztonságban. Miközben mi, magyarok, az ország törvényeinek paragrafusai között keressük a védelmet, a minket végleg eltörölni kívánók, mit sem törődve azokkal, a törvények felett állva, állami segédlet mellett és a jogi számonkérhetőség világos mentességével végzik napi munkájukat.

Ennek ellenére is, maradva a jog eszközei mellett, az Erdélyi Magyar Néppárt közigazgatási bírósági eljárást kezdeményez a Dormánfalvai önkormányzat ellen, annak érdekében, hogy semmisítsék meg a területrablást szentesítő helyi közgyűlési határozatot, továbbá az ügy részleteinek tisztázására kezdeményeztük Hargita Megye Tanácsának rendkívüli ülésének összehívását is.

Az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Elnöksége

8 hozzászólás

  1. Névtelen

    Draga barataim! Ovatosan kell fogalmaznunk. Az ordog ellen harcolunk.

    Válasz
    • atilla

      Miért kell óvatosan, mikor a Jó Isten velünk van, sőt egy szikrája bennünk van. Ezért szomjazzuk az igazságot. A Jó Isten igazságától retteg a román ördög. Rövidesen harcba borul a világ, alkalom lesz rá, hogy megváltoztassuk a magyarság életét. Aki önfeladásban gondolkodik az a Jó Isten előtt halott.

      Válasz
  2. Tóducz

    Há kedves beírótársaim, hogy kezdték a romákok, többek között, az Erdély magyarok vagy mások által lakott településeinek romákosítását? Há úgy, hogy a települések központjaiban lebontottak néhány magyar emlékművet és helyettük bazi nagy ortodox templomokat építettek az 1920-as években, lehetőleg sokkal nagyobbakat, mint amilyenek más felekezetek templomai voltak!

    Válasz
  3. Tóducz

    Ezt, mármint a magyar temetők bedarálását (romákosítását), most Erdély legkeletibb részén kezdték, aztán majd folytatják az erdélyi városok központi fekvésű temetőivel, mert azok köztudomásúlag minden mások csak nem romákok és ortodoxok. Az ők temetőik városszéleken vannak, me mindenhova későn érkeztek, de most elsőkként szeretnék feltüntetni magukat már a temetőkben is. Élősködő, parazita, tolvaj népség!

    Válasz
  4. László Ferenc

    Hogyan lehet Dormánfalva község közvagyonába vonni egy olyan “közvagyont” amit már régen, határozattal a magyar Csíkszentmárton község közvagyonába vontak – tehát már egy önkormányzat tulajdona volt! – és azt kormányhatározat is megerősítette és meg is jelent, a román közlönyben. Az pedig azt jelenti, hogy a megjelenéstől számítva, azt törvényként kell elismerni!
    Ez a román lépés, megint a rájuk jellemző sunyi cselekedet – hogy egy-egy lépéssel mindig igyekeznek valamit visszavenni, elvonni a magyaroktól. Egy darabig felháborodva beszélnek róla az emberek – az után kifúj az egész! Gondolják ők!
    Ez viszont olyan vérlázító cselekedet, hogy magyar hősi halottak sírjaira ráépítik az ő betonkeresztjeiket, hogy ezt az összes magyar párt összefogásával – nem lehet hagyni!
    Ki kell menni Brüsszelbe, ott hangosan tüntetni az EU parlamentje előtt! Nyilatkozni a külföldi újságoknak, a TV tudósítóknak – tudják meg nyugaton is, hogy az általuk oly annyira dicsért román “demokrácia”, hogy kezeli az őshonos magyarokat! Teszik mindezt a románok, amikor ők adják az EU soros elnökét!
    Mindezek mellett, kérdezném, amikor még csak tervek voltak a román keresztek elhelyezéséről, hol volt az RMDSZ?! Hiszen együtt kormányoznak? Vagy tévedek?
    Nem hiszem, hogy hétfőről keddre mentek a temetőbe és egy nap alatt felállították a kereszteket?! – kész tények elé állítva a Csíkszentmártoni önkormányzatot!Ennek előzménye kellett legyen és bizonyos átfutása!
    Az RMDSZ-nek, akkor kellett volna AZONNAL kezdeményezni, tiltakozni (ha kellett volna, akár élő láncal körbevenni a magyar sírkertet) amikor még csak szó volt a román tervekről – nem pedig utólag, amikor már felállították a kereszteket!
    Ébresztő RMDSZ – és a helyi többi politikusunk!
    Sajnos, ez már úgy tűnik – eső után köpönyeg! Bár ne lenne igazam!

    Válasz
    • Nyilas

      Mit vettek vissza László Ferenc úr?

      Válasz
  5. Rozsnyai László

    Soha nem volt jogállam! Következmény…?!

    Válasz
    • Névtelen

      Soha nem is lesz.Mindent vissza!!!!

      Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük