Elutasításra javasolta a bukaresti képviselőház jogi bizottsága kedden az RMDSZ által kidolgozott tervezetet, amely az Erdély Romániával való egyesülését kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat nemzeti kisebbségekre vonatkozó ígéreteit foglalná törvénybe.

Az RMDSZ-frakció néhány nappal a tavaly decemberi centenáriumi ünnepség után terjesztett törvénytervezetet a bukaresti parlament elé a nyilatkozat harmadik pontjában szereplő autonómiaígéret jogi kodifikációjával.

Az erdélyi románok 1918-as nemzetgyűlése által Gyulafehérváron elfogadott nyilatkozat harmadik pontja “teljes nemzeti szabadságot” irányoz elő az összes együtt élő népnek, és kimondja, hogy “minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában, minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben”.

Az RMDSZ által kidolgozott jogszabály előírná, hogy a román állam biztosítson a nemzeti kisebbségeknek lakosságarányos képviseletet a választott intézményekben, így a helyi és a megyei önkormányzatokban, a román és az Európai Parlamentben, valamint a bíróságokon és ügyészségeken.

A törvény azt is előírná, hogy a kisebbségi oktatás és a kulturális élet önigazgatását a kisebbségi statútumban szabályozzák, valamint azt, hogy a megyei önkormányzatok döntése nyomán tegyék lehetővé fejlesztési régiók és különleges státusú autonómiák megteremtését azokban a történelmi régiókban, amelyekben nagy számú kisebbségi közösség él.

A száz éve tett ígéretek beváltását szorgalmazó kezdeményezést már a törvénytervezet beterjesztésekor hevesen bírálta a jobbközép ellenzék. Dacian Ciolos volt miniszterelnök az RMDSZ “haszonleső” magatartását kifogásolva úgy értékelte: a magyar képviselet ellentét szít Románia lakosai között, a bukaresti hatalom gyengeségét kihasználva. A Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselője, Marius Pascan volt Maros megyei prefektus szerint is az RMDSZ a koalíció kiszolgáltatottságát látva zsarolással akar “etnikai enklávékat” kialakítani.

A keddi szakbizottsági szavazáson azonban már nemcsak az ellenzék, hanem valamennyi román törvényhozó elutasította azoknak a kisebbségi jogoknak a törvénybe iktatását, amelyekre a modern román állam jogalapjának tekintett 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban vállalt kötelezettséget a románság.

A képviselőház plénumának április 4-ig van lehetősége megvitatni és szavazni a tervezetről. Ha addig nem teszi meg, akkor – a szakbizottság negatív véleményezése ellenére – hallgatólagosan elfogadott javaslatként kerül a végső döntést hozó szenátus elé.

Baranyi László / MTI

Forrás: rmdsz.ro

Összezártak a román politikai pártok: leszavazták a gyulafehérvári nyilatkozat törvénybe foglalását a szakbizottságokban

Újból bebizonyosodott, hogy akkor, amikor a gyulafehérvári nyilatkozat, kisebbségekre vonatkozó pontjainak betartásától van szó, akkor a román politikai pártok félreteszik az ideológiai nézetkülönbségeiket, összezárnak és egységesen lépnek fel a magyarok ellen. A képviselőház szakbizottságaiban, ma délután egyöntetűen, minden román törvényhozó elutasította a gyulafehérvári nyilatkozat törvénybe foglalását.

A román politikum nem tartja be elődei száz évvel ezelőtt vállalt ígéretét, holott a demokrácia alappillére a jogállamiság, a román demokrácia pedig csakis akkor lehet teljes, ha közjogi szempontból is érvényesek és alkalmazásukban is háborítatlanok a modern román állam jogalapját jelentő 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésen megfogalmazottak

Az RMDSZ továbbra is szorgalmazza úgy az európai, mind az országos törvényhozásban, hogy a kisebbségeket megillető jogokat törvénybe foglalják, ezért kezdeményezte az MSPI állampolgári kezdeményezést, és ezért küzd a román a parlamentben is. Ezúton is bebizonyosodott, hogy Románia nem mintaország, mint ahogyan azt számos külföldi fórumon hangoztatják az ország képviselői. Minden döntéshozó testület előtt a Szövetség ugyanazt hangoztatjuk: az európai példákból kiindulva a romániai magyarságot maradéktalanul megilletik a kisebbségi jogok.

Az RMDSZ közleménye

3 hozzászólás

  1. antal m.

    Egyértelműen azt bizonyítja a Parlament, hogy lemond az 1918-as ,,modern román államiság,,-ról felfogásáról örökre! Azaz nem kívánja fenntartani végkép ,,példaértékű,,-t sem a világon!
    Hitet vesztettek maradunk a közösségben!?

    Válasz
  2. Pál

    Kikiáltani kellene az autonómiát.

    Válasz
  3. Tóducz

    Kérem, ez nem szenzáció, a romákok mindent mindenkor tagadnak, de legfőképpen az adott szavukat! Úgy tesznek, mintha azokat mások mondták volna helyettük!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.