Fotó: upload.wikimedia.org

Első házként leszavazta szerdán a képviselőház az RMDSZ azon indítványát, hogy foglalják törvénybe az 1918. december elsején elfogadott gyulafehérvári nyilatkozat nemzeti kisebbségekre vonatkozó kitételeit.

A képviselők 239 szavazattal utasították el az RMDSZ javaslatát.

Az RMDSZ tavaly decemberben közölte, hogy törvényerőre szeretné emelni a gyulafehérvári ígéreteket, ezért törvénytervezetet iktatott a parlamentben, miszerint az érvényes román jogrend részévé kell tenni a gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó részét.

A Szövetség törvényhozói törvénytervezetbe foglalták az 1918-ban elfogadott gyulafehérvári nyilatkozat harmadik pontjának első alpontját: „teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben.”

Ennek értelmében az RMDSZ a következőket kérte a román államtól: lakosságarányos képviseletet a választott intézményekben, mind helyi, megyei, országos és európai szinten; a nemzeti kisebbségek arányainak megfelelő képviselet biztosítását a bíróságokon és törvényszékeken; a kisebbségek számarányának megfelelő számú munkahely elkülönítését a kormányzati és dekoncentrált intézmények vezető testületeiben, valamint a különböző szaktárcai testületekben; a kisebbségi oktatás és a kulturális élet önigazgatásának szabályozását a kisebbségek statútumában; a fejlesztési régiók létrehozásának, valamint különleges státusú autonómiák megteremtésének lehetőségét azokban a történelmi régiókban, amelyekben nagy számú kisebbségi közösség él, a megyei tanácsok döntése nyomán.

„Az RMDSZ úgy értékeli, hogy Románia 100 éves évfordulóján a román jogrendbe be kell emelni az ország területén élő nemzeti kisebbségek jogos elvárásait. A demokrácia alappillére a jogállamiság, a román demokrácia pedig csakis akkor lehet teljes, ha közjogi szempontból is érvényesek és alkalmazásukban is háborítatlanok a modern román állam jogalapját jelentő 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésen megfogalmazottak” – olvasható az indoklásban.

A képviselőház első fórumként szavazott a kérdésben.

Agerpres