Kép: cemo.ro

Első fokon elveszítette a nagyváradi önkormányzat ellen a kétnyelvű – román és magyar – utcanévtáblák kihelyezése érdekében indított pert a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO).

A román bíróságok honlapján közzétett bejegyzés szerint az ügyben eljáró Bihar megyei törvényszék csütörtökön hozott végzésében részben megalapozatlannak, részben tárgytalannak ítélte a CEMO keresetét, perképességét azonban elismerte.

Szigeti Enikő, a CEMO ügyvezető igazgatója az MTI-nek telefonon elmondta: a szervezet Szatmárnémeti esetében jogerősen, Marosvásárhely és Nagyvárad esetében pedig első fokon elveszítette a kétnyelvű utcanevekért indított pereket, amivel immár nemzetközi fórumok előtt is bizonyítható, hogy Románia nem érvényesíti a ratifikált nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit.

A szervezet két éve határozta el, hogy úgynevezett “stratégiai perekkel” próbálja a nemzetközi kisebbségvédelmi rendelkezések érvényesítésére “szoktatni” a romániai bíróságokat. A CEMO a 43 százalékban magyarok által lakott Marosvásárhely, a 38 százalékban magyarok által lakott Szatmárnémeti és a 24 százalékban magyarok által lakott Nagyvárad polgármesteri hivatalát perelte be a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésének elmulasztása miatt.

A 2001-ben elfogadott romániai közigazgatási törvény csak a településnevek és az intézménynevek kétnyelvű feliratozását írja elő azokon a településeken, ahol valamely nemzeti kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot.

Románia 2008-ban ratifikálta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, amelyben vállalta, hogy a hagyományos kisebbségi helyneveket is használja. A charta szakértői a 2012-ben készített Románia-jelentésben külön kitértek arra, hogy az utcák nevét is ki kell írni a kisebbségek nyelvén.

A CEMO a perek során azt tapasztalta, hogy a bíróságok a nemzetközi jogot többnyire választható lehetőségnek tekintik, és arra hivatkoznak, hogy a romániai közigazgatási törvények nem írják elő kifejezetten az utcanévtáblák kétnyelvűségét.

A marosvásárhelyi kereset elutasításának indoklásában például a bíró arra hivatkozott, hogy az “utca” és “tér” szó magyar nyelvű kiírásával az egyébként román nyelvű megnevezés alá az önkormányzat eleget tesz a kétnyelvűségi követelményeknek. Az indoklás azt is megemlíti, hogy Marosvásárhelyen léteznek magyar személyiségekről elnevezett közterületek is, mint például a Bartók Béla, Arany János vagy Budai Nagy Antal nevét viselő utca.

A nemzetközi egyezmények ratifikálása nem hozott változást a helyi törvények szintjén, a kisebbségvédelmi keretegyezmény és nyelvi charta becikkelyezése semmit sem változtatott a romániai belső joggyakorlatban – állapította meg a CEMO vezetője. A szervezet fellebbezni készül a marosvásárhelyi és a nagyváradi utcanévperben.

Baranyi László / MTI

7 hozzászólás

  1. Szekely Attila

    Nem csak a roman hatalmat kiszolgalo UDMR de a budapesti babkormany is kussol! Mikor ebred mar fel a magyarsag , hogy a nyakunkba ultetett volt elvtarsak , idegenek es kiszolgaloik soha sem fogjak kiharcolni nekunk a jogainkat.

    Válasz
    • Muad-dib

      Kis hipokrita, két hónap múlva te is rájuk szavazol, hiszen a Viktortól kaptad az állampolgárságot!

      Válasz
      • Tóducz

        Há nem is Kuncze Gáborra, kedves Muad-dib.

        Válasz
  2. marczy

    Ha Románia nemzetközi szerződéseket sért, akkor hogyan lehet annak érvényt szerezni?
    Azt nem tudom megmondani, magában a szerződésben mi szerepel, ki felel annak betartatásáért…

    Válasz
    • Várközi

      Románia már 1919- től (l. a párizsi Kisebbségvédelmi Egyezség) semmiféle nemzetközi szerződést nem tart(ott) be (emberi jogok, anyanyelvhasználat, vagy autonómia, magyar nyelvű egyetemek,iskolák, ovódák stb. felszámolása). Ilyen vezető(in)kkel, akik sikresen bejutattak pl. az EU-ba ezután sem fognak betartani.

      Válasz
  3. antal m.

    Ezek a fáradságos küzdelmeink csak a többséget fogják blamálni mint, hogy azt magasztalni!
    NAGYON KÁROS TÖRVÉNYESSÉGEK, – AZ IGAZI VALÓS UTAKRÓL A LETÉRÉSEK!
    /demokrácia keresés?/

    Válasz
  4. Tóducz

    Egy szóval, ezt az EU-s jogállamot úgy hívják Romákia. Hiába van az EU-ban, úgy viselkedik, mintha még mindig Teleormánban lenne Brüsszel. S nincs ott?

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.