Fotó: MTI

Emléktáblát avattak tegnap a budapesti Nyugati pályaudvar falán, a parkoló felőli oldalon Puczi Béla tiszteletére, aki az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején a magyarok védelmére kelő cigányokat vezette.

A rendezvényen Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület elnöke azt mondta, még soha nem hallotta mástól, hogy olyan világosan fogalmazta volna meg az identitását, a kötődését, mint Puczi Béla, aki akkor is ragaszkodott ahhoz, hogy egyszerre magyar és cigány is, amikor kínozták.

Ez nagy helytállás – tette hozzá. Kadét Ernő, a Roma Sajtóközpont munkatársának visszaemlékezése szerint Puczi Béla tiszta gondolkodású, büszke, kemény, egyszerű munkás cigány volt. A Roma Sajtóközpont és az Idetartozunk Egyesület az esemény alkalmából kiadott közös sajtóközleményében azt írta, az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején a magyarok védelmére kelő romák azt kiáltották: „Ne féljetek, magyarok, mert itt vannak a cigányok!”.

Fotó: MTI

A roma csapat egyik vezetője Puczi Béla volt, akit megtorlásul börtönbe zártak és megkínoztak. Amikor Magyarországra menekült, nem hősként, hanem román cigányként tekintettek rá. Sok hányattatás után 2009-ben hajléktalanként halt meg Budapesten.

Háromszék

4 hozzászólás

  1. Ginko

    A történések menetének megítélésében , valamint a méltatlan mellőzés számonkérésében Tóducznak van igaza.

    Válasz
  2. Sorok-Soros

    Edward Falk ur,talan csak nem biraskodott az ,,eldonto csata,, folott? Es akkor mi lett a csata vege? Ki nyert,ki veszitett? Mert hogy volt vesztese,es nyertese az biztos. Gondolom,hogy nagyon buszke magara,hogy egyet ,,ciganyozhatott,,,meg libsizhetett.

    Válasz
  3. Dobai

    Edward fiam, Puczi Béla megszenvedett magyarságáért nem gondolod,
    hogy egy kicsivel több tiszteletet érdemel? Mit számít a származás.
    Különben kétlem azt, hogy bármi közöd van a NY-i egyetemhez,
    mert ők annyira baloldali szélsőségek , hogy már tovább nincs.
    Csak egy lépés és leesnek a földgömbről.

    Válasz
  4. Tóducz

    Nem szeretnék ünneprontó lenni, de óhatatlanúl felmerűl néhány kérdés a megemlékezés kapcsán. 1. Miért kellett hajléktalanként meghalnia 2009-ben Magyarországon? 2. A magyarországi roma közösség miért csak halálá után támogatja az emlékét, s miért nem életében segítette a sok uniós euróból, amit a magyarországi cigány szervezetek kaptak?

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük