Forrás: Borboly Csaba – Facebook

Eredménytelenül végződött a romániai Hargita és Bákó megye határvitájában egyeztetni próbáló vegyes bizottság kedden tartott gyimesbükki ülése.

A két megye prefektusa által összehívott, és az érintett települési és megyei önkormányzatok elöljáróinak, illetve a két megye kataszteri hivatala képviselőinek a részvételével tartott ülésen csak olyan jegyzőkönyv született, amely az össze nem egyeztethető álláspontokat tartalmazta.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a tanácskozás után újságíróknak elmondta: az eredménytelen egyeztetés után immár el lehet indítani azokat a pereket, amelyek végén a bíróság döntheti el, hogy hol húzódik a szomszédos székelyföldi és moldvai települések közötti határ. A várható pereskedés során a bíróság dönthet az úzvölgyi katonatemető hovatartozásáról is.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott politikus szerint Bákó megye települései összesen mintegy százezer hektár, többnyire erdős területet csíptek le az egykor Székelyföldhöz tartozó területekből. A területfoglalás azonban nagyobbrészt a megyék 1968-as kijelölése előtt történt. Úgy vélte: elsősorban azoknak a területeknek a visszaszerzéséért indíthatnak jó eséllyel pereket, amelyeket a kommunista megyésítési törvény is Hargita megyéhez sorolt. Megjegyezte: Csíkszentmárton, Pálfalva, Szépvíz, Csíkszentgyörgy településeknek van határvitájuk a moldvai szomszédokkal. Szerinte a hangsúly a törvény által csíki községek részeiként megjelölt Úzvölgye és Csobányos településekre esik.

Borboly Csaba kijelentette: a gyimesbükki egyeztetésen Jean-Adrian Andrei Hargita megyei prefektus, (a kormány Hargita megyei megbízottja) a megye érdekét képviselte, és ragaszkodott az 1968-as megyésítési törvény által Hargita megyébe sorolt területek megőrzéséhez. Szégyent hozott viszont a székelyföldi megyére a kataszteri hivatala képviselője, aki teljesen felkészületlenül vett részt a megbeszélésen.

A politikus hozzátette: a prefektussal csak abban nem értenek egyet, hogy az önkormányzat törvényértelmezése szerint a prefektusnak kellene pereskednie a Hargita megyei települések határáért, a prefektus szerint azonban a pereskedés az önkormányzatokra hárul. Amikor írásban is megkapják a Jean-Adrian Andrei erre vonatkozó álláspontját, az önkormányzatok elindítják a pereket a Bákó megyei szomszédjaik ellen a lecsípett területek visszaszerzéséért, és a perekbe a Hargita megyei önkormányzat is beszáll.

A székelyföldi megyék vitatott keleti határainak a kérdése azt követően került a figyelem középpontjába, hogy a Bákó megyei Darmanesti önkormányzata márciusban saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi első világháborús katonatemetőt, és önkényesen román parcellát létesített a magyarok által gondozott sírkertben. A temető az elnéptelenedett Úzvölgye település része, melyet a megyésítési törvény Csíkszentmárton község részeként tüntet fel.

A temetőátalakítás etnikai feszültségeket szított a románok és magyarok között, melyek június 6-án román huligánok által elkövetett erőszakos cselekedetekbe torkolltak.

Gazda Árpád / MTI

2 hozzászólás

  1. antal m.

    Az ezeréves határt csak áthágták EMBEREK de, – az maradandó örökre! A hegyeket és azok domborzatát még semmi-senki el nem hamisíthatta! Azon,- millió emberek élnek és tanúi vannak-maradnak! ENNYIRE KÖNNYŰ A HATÁR KÉRDÉSEI!

    Válasz
  2. Tóducz

    Miért, gondolta valaki, hogy eredményes lesz? A romák, amit egyszer elvett, az “rendesen” el van véve!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük