Erdély.ma
2021-04-22 csütörtök, Csilla, Noémi keresés

„Erkölcsi határvédelemre lesz szüksége a világnak” – Fábián Tibor interjúja Békefy Lajos református lelkésszel

A hit válaszait sürgető hatalmas fordulatok előtt áll a világ, mondja Békefy Lajos református lelkész, közíró, lapszerkesztő, aki az írást a belső-külső egyensúlyteremtés eszközének tartja.

Békefy Lajos (Szalay László Pál felvétele)

Ha nincs a délszláv háború, ma lehet, hogy a Délvidéken élnél és szolgálnál?

De volt háború, s nem is akármilyen. Isten előrelátása vezetett előtte, alatta és utána is. Előtte azzal, hogy bár volt testvéri meghívás apai szülőföldemre a háború előttről, de a különféle hivatalok és hatóságok nem tették lehetővé. Feleségem, Röhrig Klaudia pirosi lelkésznő házasságkötésünk révén került az anyaországba. Így aztán a balkáni háború alatt az ő svájci, s az én német és holland kapcsolataim révén gyűjthettünk és vihettünk anyagi, s természetbeni támogatást. A bázisunk Bácskossuthfalva volt, néhai Kiss Antal esperes úr parókiája. Hol diplomáciai védelemmel mentünk, Lukáts Miklós, az Antall-kormány egyházi ügyek államtitkárával, s cikáztunk a tankok között, de mindig Istenünk védelmével. Ma hálásan emlékezem arra, hogy a borzalmak között is az Úr szent keze rejtezett és talán valamicskét segíthettünk családoknak a rettenet elviselésében.

Szenvedélyes publicista vagy. Kis túlzással, bárhova fordul az ember, mindenütt a szeme elé akad egy-egy Békefy-írás. Mi a mozgatórugód?

Amikor 16 évesen az Úr hívását meghallottam, már írogató kamasz voltam. Győrben jelentek meg alkalmi írásaim. Az írást mindig is szellemi ellensúlyként adta az Úr. Hiszen akadtak akadályok jócskán, méretesek, melyeknek legtöbbször nem rohantam nekik, hanem lelki növekedésemre tudtam fordítani azokat. A rosszat jóval próbáltam legyőzni, a kitérést az értelmetlen konfliktusok elől nem gyengeségnek tartottam, hanem a lelki integráltság, összeszedettség megőrzésének, a ne szórjátok gyöngyeiteket a disznók elé megélésének, s ez mindig Istenhez vitt közelebb. Nagy hálával mondhatom: közel 3200 cikkem, tanulmányom, mintegy 3000 hírkommentárom, 25 könyvem, a lapalapítások: Hit és Jövő, Reformpress, majd a Presbiter újraindítása az ellenemre gondoltak javamra és főként mások javára fordításának szabadítási csodái voltak. Volt nehézség, de profundis-helyzet (a mélységből – a szerző) bőven egyházban és azon kívül is. De volt szabadítási csoda is. Minden írás egy-egy kegyelmi győzelem apró zászlócskája. Pozitív, szellemi-lelki ellensúly, és a belső-külső egyensúlyteremtés eszköze is. S a hála testamentuma. Meg talán egyfajta közösségi kürtszó, tanítás.

Békefy Lajos (Békefy Dóra felvétele)

A világkeresztyénség eseményeit, folyamatait feldolgozó hírháttereid hiánypótló témának számítanak a sajtóban.

Több ezer ilyet írtam, szeretem, mert rövid, egytémájú, de sok információt összefogó műfaj. Minden, írással, szóval foglalkozónak vannak műfaji korszakai, így nekem most, talán koromnál fogva is, a jövőre vonatkozó bibliai látások, etikai íránytűk és a múlt tanulságainak megfogalmazása az ellensúlyos tematikám. Mi az a minimum, ami nélkül a jövő elképzelhetetlen. Lesz-e covidmentes világ vagy együtt kell élnünk az állandó veszélyhelyzettel, s hogyan? Milyen lesz a kiber-korszak embereinek tartása a világméretű digitális kontrollban?
Hogyan látod az Európában és a világban zajló folyamatokat, melyek komoly hatással vannak a keresztyénségre is. Új világkorszak tanúi vagyunk?
Az bizonyos, hogy új világkorszak elején állunk. A cezúrát a migráció és a világjárvány, meg a digitalizáció jelenti. Nem igaz, hogy visszatérhetünk az előző korszakba, kerékvágásba. Új és emberpróbáló, a hit válaszait sürgető hatalmas fordulatok előtt állunk a negyedik „ipari-technológiai, digitális” korszakban. Európa hitbeli, ezért erkölcsi és értékválságban van. Isten azonban soha nincs válságban. Ezért egy észhez térítő szempillantásra magára hagyta a kontinenst, de nem azokat, akik Őt hívják. Ő nem ideológia, s nem kulturális vagy történelmi, muzeális közkincs. Vagyok, aki vagyok! Ezért elment keletebbre, meg délebbre. A hatalmas afrikai és távol-keleti ébredés nem csak az üdvtörténeti harmadik világkorszakot mutatja, hanem a Lélek szabadságát, történelemformáló hatásait, s az Általa inspirált nagy lelki ébredést. Igen, a pneumatikus, Szentlélek munkálta ébredés világkorszakába érkeztünk. A digitális beszorítottság ellensúlyaként. Ez a Szentlélek-ellensúly jelenti az ígéretet és a reményt.

A világ techóriásai mára maguk alá gyűrték a világot, kvázi világkormányként befolyásolnak gazdasági, politikai folyamatokat, választásokat. Kommunista szellemben cenzúráznak. Új, huszonegyedik századi totalitárius ideológia született?

Nem ideológia, hanem technológia született, illetve nagyon veszélyes vezetési technika. Olykor démoni megvezetésnek érezhetjük. A mesterséges intelligencia, a kibertechnika bizonyos körök világméretű befolyáshoz jutását eredményezte. A kérdést Pál már előre vetítette: Mindent szabad nékem, de nem minden használ. Hogy a lehetőségek, a szabadság ne billenjen át digitális világfalanszterbe, pusztító anarchiába, az emberiség ne essen manipulált tömegek akaratnélküli rabszolgaságába, ahogyan a dán Sören Korsgaard filozófus írja, ezért szükség van globális erkölcsi minimumra, kontrollra, nemzeti erkölcsi maximumra. Ez mindennél sürgetőbb. Leginkább a világvallások összefogása, illetve az ENSZ biztosíthatná ezt. A legkisebb erkölcsi közös többszörös jogi és egyezményes kereteit és világméretű érvényesítését. A páli értelemben vett szabadság és az önkény közötti éles határt meg kell őrizni, erkölcsi határvédelemre lesz szüksége a világnak. Enélkül anarchikus jövőkép sejlik fel, a digitális agykontroll és manipuláció, s a világbörtön (Korsgaard) félelmes alternatívája.

Van-e helye ebben az új világkorszakban a keresztyénségnek? Vagy a keresztyénüldözés és az előreformáció búvópatak-szerepe jut Krisztus mai tanítványainak?

Nem kétséges, abszolút mértékben nem csak helye, hanem Istentől adott rendeltetése van a történelem végéig. Létezési alternatívaként. Az ördög demagógiájának cáfolatára, aki azt kiabálja felénk: úgy sem tehettek semmit. Ám a győztes hang is szól: Én legyőztem a világot, ne féljetek! Ebből feladatok sokasága adódik. Még erőteljesebben, mint eddig. Védenünk kell sajátos hitbeli, lelki fegyvereinkkel a teremtésben Isten keze munkájaként és Lelke leheletében fogant létezésünket és a Krisztus megváltói keresztáldozatával helyreállított, istenképű embert, s az így kapott emberi méltóságot. Minden Isten-, és embergyalázó trenddel szemben oltalmaznunk kell az ember és az emberiség isteni méltóságát. Ennél alább nem adhatjuk. Isten munkatársai vagyunk! A módszer tekintetében lehet eltérés. Van, ahol a digitális kommunikáció eszközei, a sajtó, rádió, tv, internet is rendelkezésére állnak az egyházaknak, a közösségi keresztyén véleményformálásban. Másutt a puszta túlélésért kell küzdeni. Nigériában például vagy Kínában. A legfrissebb jelentések szerint 340 millió keresztyén testvérünk üldözöttként éli meg hitét, s a mártírok száma ma is sokezres. A vallási türelmetlenség, gyűlölet több helyen csaknem a genocídium, népirtás rémségéig jut el. A világméretű keresztyén imaszolidaritásra, a tiltakozás információs rendszerének működtetésére minden korábbinál nagy szükség van. A szótlanokért kiáltanunk kell, közbenjárni minden fórumon.

Folyamatosan újabb és újabb feladatokat, lehetőségeket találsz magadnak. Milyen terveid vannak erre ez évre?

Amit az Úr ad. Eddig sem kellett keresnem, jó Gazdám nem hagyott tétlenül 70 év alatt egyetlen percre sem. Szeretném a pandémiás idők ellensúlyozásaként a legfontosabb bibliai, református etikai, szociáletikai létezés-technikákra felhívni a figyelmet. Nem csak túlélési, hanem a hálásan, megfelelően élés modelljeit kidolgozni, a kibertechnika összefüggéseiben. Aztán a szelídség, a tapintat etikáját kifejteni, a világ és a hétköznapi brutalitások közben a hitbeli pluszt. A földi lét otthonosságának és mozgásterei megőrzésének hétköznapi, egyszerű módjait. És amit éppen az adott helyzetben az Úr ad. Egy éve még nem gondoltam, hogy imakönyv áll össze a covid-nyomorúság ellensúlyaként, amit örömömre még a büntetés-végrehajtás is hasznosított. Szóval: az Úr csodásan működik, s működni fog tovább. Nekem csak az Ő jeladására kell figyelnem, nem össze-vissza tekintgetnem. Itt vagyok Uram, hogy használj. Csak ennyi. Sola fide – figyelő hittel.