Hivatalosan is érvényesítette a román alkotmánybíróság csütörtökön a május 26-án igazságügyi témákról megtartott népszavazás eredményét, miután elutasította a referendum kiírása és megszervezési módja ellen beterjesztett óvásokat.
A testület megállapította, hogy véleménynyilvánító népszavazásról volt szó.
A népszavazást kezdeményező jobboldali Klaus Iohannis államfő nyilatkozatban üdvözölte az alkotmánybíróság döntését, és úgy értékelte: május 26-án a román állampolgárok kiálltak a demokratikus, európai Románia és az igazságszolgáltatás függetlensége mellett, határozottan elutasították a szociálliberális PSD-ALDE koalíció "Európa- és igazságszolgáltatás-ellenes diskurzusát".
Az elnök felszólította a kormánykoalíciót, hogy hagyjon fel a "választók semmibevételével", és mielőbb szerezzen érvényt a referendumon kifejezett népakaratnak.
Az európai parlamenti választások napján megszervezett népszavazáson Klaus Iohannis államfőnek sikerült megszereznie a polgárok hozzájárulását ahhoz, hogy Romániában tilos legyen amnesztiában részesíteni a korrupciós bűncselekmények elkövetőit, valamint ahhoz, hogy a kormány ne módosíthassa sürgősségi rendelettel a büntetőjogot.
A hivatalos végeredmény szerint a referendumon csaknem nyolcmillió román állampolgár, a jogosultak több mint 43 százaléka adta le voksát. Romániában egy referendum akkor érvényes, ha a választók legalább 30 százaléka él szavazati jogával, és akkor eredményes, ha legalább 25 százalékuk azonos módon szavaz. Az első kérdésre csaknem 6,5 millió választó szavazott igennel.
A korábbi kormányellenes tüntetések korrupcióellenes jelszavait tematizáló népszavazással a jobboldali elnöknek sikerült mozgósítania a kormányellenes szavazókat, ami fölényes győzelemhez segítette az EP-választáson a jobbközép pártokat. A kormányoldal szerint az államfő csak ürügyként használta a referendumot arra, hogy beavatkozhasson az EP-választási kampányba, és fél évvel hamarabb megkezdhesse az újraválasztását célzó elnökválasztási kampányát.
Baranyi László / MTI