(Fotó: travelguide.sk)

Elképesztő, ami Léván zajlik. A közösségi hálón napok óta folyik a diskurzus arról, hogy az Omega koncertet ad Léván. Ugyebár az Omega az a magyar zenekar, melyet a középkorosztályú szlovákok is imádnak, a szociban ugyanis gyakorlatilag az egyetlen banda volt a térségben, ami komolyabb karriert futhatott be, vagy egyáltalán működhetett.

Lévának alig 9 százaléka magyar, kis, szétszóródott, de masszív magyar közösség él ott. Súlyuk egyre csökken, de amikor egy magyar sztár érkezik a városba, legalább ilyenkor azt hinnék, hogy nézik őket valamibe és megtisztelik azzal, hogy magyar tájékoztatást is nyújtanak egy magyar koncertről. De nem! Mindent csak szlovákul. Jogosan merül fel a kérdés, ki alkotja majd a törzsközönséget, melytől ugyebár a szervezők – a város kulturális bizottsága – a profitot reméli. A fentebb ecsetelt jelenség miatt jórészt lesznek ott szlovákok is, de a többséget megítélésem szerint mégis a magyar kultúrkötelékbe tartozó lévai és környékbeli magyarság fogja alkotni. De még ha ez nem is lenne így, annyi kisebbségi tolerancia sincs a lévaiakban, hogy még egy fogatlan oroszlánt, hajdani büszkesége miatt sem képesek megtisztelni?

A 9 százalékos magyarság semmiféle veszélyt vagy konkurenciát nem jelent a szlovákokra nézve, még csak képviselőt sem tud bejuttatni a városi testületbe. Egy magyarul is tudó képviselő van, de ő sem csak magyar szavazatokkal került be, sőt annak ellenére, hogy a Híd színeiben politizál(t), inkább helytörténeti, mint magyar ügyekkel foglalkozik.

„Megerőszakolhatják” a magyar hősök neveit

Léva vára, 1939 (Fotó: Fortepan)

Fel sem ocsúdtunk eme keserűségünkben, amikor máris jött a következő hidegzuhany Léváról. Dobó Istvánnak, mint a lévai vár korábbi tulajdonosának, illetve a törökverő barsi és honi ispánnak, Balassa Menyhértnek kíván emléktáblát avatni az önkormányzat. Mint megtudtuk, ilyen célokra évente 2 ezer eurót különítettek el.

Dobó István egri hős táblája a lévai várban lévő korábbi házának a falán kapna helyet, amely ma múzeumként szolgál, Balassa Menyhért tábláját pedig a tervek szerint a Balassa-kapun helyeznék el. Ezzel nem is lenne gond, sőt minket, magyarokat különösen jó érzéssel tölt el, hogy korábbi jeles elődeinket a szlovák többség megtiszteli.

Aztán jön a felismerés, hogy egyáltalán nem tiszteli, hanem egyszerűen le akarja nyúlni. Az ezzel a napirendi ponttal foglalkozó önkormányzati ülésen ugyanis az alpolgármester módosító javaslatot terjesztett be, hogy a Barsi Múzeummal és a Nyitrai Állami Levéltár lévai kirendeltségével folytatott egyeztetés alapján Dobó István nevét Štefan Dobóként, Balassa Menyhértet pedig Melichar Balašaként tüntessék fel a táblákon, mivelhogy már a város monográfiájában is ekképpen szerepelnek, a Ľudovít Štúr Nyelvtudományi Intézet ugyanis ajánlást adott ki ezzel kapcsolatban.

AZOKNAK A TÖRTÉNELMI SZEMÉLYISÉGEKNEK A NEVÉT, AKIK 1918-IG TEVÉKENYKEDTEK, NEMES EGYSZERŰSÉGGEL SZLOVÁKOSÍTANI KELL.

Nem! Nem! És nem!

Nincs Štefan Dobó, sem Melichar Balaša. Nincs! Ez nonszensz! El a kezekkel a magyar történelem jeles alakjaitól. Elvették már a földünket, országunkat, állampolgárságunkat. Deportáltak, kitelepítettek, reszlovakizáltak, üldöztek, jogkorlátoztak, asszimiláltak. Kis híján oda már a büszkeségünk is. Meghamisítják a történelmünket, kisajátítják a felmenőinket, letagadják múltunkat. Mit akarnak még?

Dobó és Balassa a török hódoltság ellen folytatott harcra tette fel az életét, a szlovák hódoltság pedig egy tollvonással bekebelezné őket? Ha mi ebben is élünk, velünk megtehetik és meg is teszik, de két több száz évvel ezelőtt élt ikonnal nem! Nem is értem, mégis hogy képzelik ezt, komolyan?

Dobó Eger ostromakori elhíresült esküjében így szólt: „Esküszöm az egy élő Istenre, hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. (…) Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom.”

És most egyesek, akiknek e történethez vajmi kevés közük van, akarják Dobót közel 500 év után esküszegésre kényszeríteni? Erővel, fortéllyal, pénzzel? Mégis mit képzelnek magukról?

A cikk megjelenését követően Tolnai Csaba lévai városi képviselő rövid időn belül jelezte, hogy garantálja, a táblák többnyelvűek lesznek, köztük magyarul is. Azt, hogy a szlovák és a többi idegennyelvű szövegben a nevek hogy fognak szerepelni, azt majd egy erre alakuló bizottság fogja eldönteni.

Csonka Ákos / Felvidék.ma

3 hozzászólás

  1. Várközi

    Ezek is pont olyanok mint a román elvtársaik, PCR -ek vagyis szocialisták és nemzetiek.

    Válasz
  2. Tóducz

    Nahát nem kell izgalomba keveredni, a kisantantos birodalomban, a romákok is Paul Chinezuskodnak, Gheorghe Dojaskodnak, Iancu de Hunedoareskodnak, Matei Corvinoskodnak, Ioan Caianusodnak, Alexandru Cioma de la Crisoskodnak, stb.

    Válasz
  3. Petronyák László

    A z MKP-nak,már régen bírósághoz kellett volna fordulnia.Természetesen a szlovák bíróságokon nem kaptak volna jogorvoslatot,de a folyamat végén,a nemzetközi bíróság,megállapítja majd a nyilvánvaló jogsértést.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.