Észak-Korea tegnap arról számolt be, hogy sikeresen felrobbantott egy hidrogénbombát, amelyet fel lehet szerelni az új interkontinentális ballisztikus rakétákra.
Ez a hatodik nukleáris robbantás volt, amellyel lehet bizonyítani, hogy Észak-Korea rendelkezik atomfegyverrel.
A mostani teszt lényege, hogy föld alatti robbantás során próbálják megállapítani, miként lehet az atomfejet rátenni a rakétára. A NATO és az Európai Unió határozottan elítélte a tegnapra virradóra végrehajtott kísérleti atomrobbantást.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, a megbékítés politikája Phenjannal szemben nem működik. Boris Johnson brit külügyminiszter szerint az észak-koreai válságra adható katonai válaszlépések egyike sem jó, mindenekelőtt azért, mert a phenjani rezsimnek megvan a lehetősége dél-koreaiak tömegeinek elpusztítására, Kína viszont többet is tehetne Észak-Korea megfékezése végett. Theresa May brit miniszterelnök szerint is fokozni kell a nyomást Phenjanra.
Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára közleményében kiemelte: Phenjan a lépéssel ismét kirívóan megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) által hozott határozatokat. A NATO-t aggodalommal tölti el Észak-Korea destabilizáló viselkedése, amely fenyegetést jelent a regionális és a nemzetközi biztonságra – fogalmazott a főtitkár. Felszólította az észak-koreai rezsimet, hogy azonnali hatállyal, teljes mértékben, igazolhatóan és visszafordíthatatlanul szüntessék be a kísérleti atomrobbantásokat és rakétateszteket, illetve kezdjenek párbeszédet a nemzetközi közösséggel.
Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő elfogadhatatlannak nevezte, hogy Phenjan a mostani lépéssel ismételten megsértette nemzetközi kötelezettségeit, ami súlyos veszélyt jelent a térség és a világ biztonságára. Az Európai Unió üzenete világos: Észak-Koreának fel kell hagynia a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek, valamint ballisztikus rakéták fejlesztését szolgáló programjaival, és be kell szüntetnie minden ehhez kapcsolódó tevékenységet – közölte Mogherini.
A megbékítés politikája Phenjannal szemben nem működik – hangsúlyozta tegnap Donald Trump amerikai elnök. Az Egyesült Államok számára rendkívül ellenségesnek és veszélyesnek nevezte a phenjani nukleáris robbantást. Az elnök annak a nézetnek adott hangot, hogy Észak-Korea magatartása fenyegetést jelent Kína számára is, de úgy vélekedett, hogy az Észak-Koreára való pekingi nyomásgyakorlás egyelőre kevés sikerrel járt.
Boris Johnson brit külügyminiszter felelőtlen provokációnak nevezte az észak-koreai nukleáris kísérleti robbantást. Kijelentette: a jelek szerint Észak-Korea egyre közelebb jut a hidrogénbomba kifejlesztéséhez, és ha ezt sikerül működőképes rakétára felszerelnie, az a fenyegetés új nagyságrendjét jelentené. Szerinte ebben a helyzetben meg kell vizsgálni a lehetséges válaszlépéseket, de a brit kormány megingathatatlan véleménye az, hogy továbbra is a diplomácia békés eszköztárát kell alkalmazni. Hozzátette: még mindig el lehet érni eredményeket a büntetőintézkedésekkel, és ebben Pekingnek különös felelőssége van, mivel Észak-Korea Kínával folytatja külkereskedelmének 90 százalékát. Észak-Koreának csak hat hónapra elegendő nyersolajtartaléka van, vagyis van lehetőség a nyomásgyakorlásra az észak-koreai rezsimmel szemben – mondta a brit külügyminiszter. Boris Johnson kijelentette: az észak-koreai nukleáris fegyverkezési program eddigi harminc évében is voltak kemény pillanatok, amelyek után azonban Phenjan rendszerint visszakozott, és most is meg kell vizsgálni, hogy van-e mód a józan ész diktálta megoldásra. Johnson szerint London egyértelmű álláspontja az, hogy a katonai megoldási lehetőségek egyike sem jó. „Helyénvaló annak hangoztatása, hogy minden opció napirendre kerülhet, de mi nem hisszük, hogy lenne könnyűszerrel elérhető katonai megoldása a jelenlegi észak-koreai helyzetnek” – tette hozzá. Hangsúlyozta: rendkívül csekély a távolság Észak-Korea és dél-koreai fővárosa, Szöul között, és az észak-koreaiaknak módjukban áll a dél-koreai lakosság jelentős részének elpusztítása akár hagyományos fegyverzettel is. „Sokkal hatékonyabb a nemzetközi diplomáciai erőfeszítések folytatása kínai és japán barátainkkal, valamint az oroszokkal karöltve” – mondotta. Johnson szerint London nem tartja elfogadhatónak azt a rendre hangoztatott kínai álláspontot, amely egyenlőségjelet von a közös dél-koreai–amerikai hadgyakorlatok és az észak-koreai nukleáris kísérleti robbantások között, Dél-Korea ugyanis semmiféle illegális provokációt nem hajt végre. „Azt üzenjük a kínaiaknak, hogy módjukban áll még nagyobb gazdasági nyomást gyakorolni Észak-Koreára. Ez eddig is működött, a legutóbbi hat hónapban is előfordult, hogy kínai nyomásra az észak-koreaiak irányt váltottak” – mondta a brit külügyminiszter.
Theresa May brit kormányfő szerint az egész nemzetközi közösségnek együttesen kell fokoznia az észak-koreai vezetésre gyakorolt nyomást annak érdekében, hogy Phenjan felhagyjon destabilizáló akcióival. May közleményében a nemzetközi közösséget ért újabb, elfogadhatatlan fenyegetésnek nevezte az észak-koreai nukleáris kísérleti robbantást. A kormányfő közölte: minapi tokiói látogatásán megvitatta a veszélyes és illegális akciók jelentette súlyos fenyegetést Abe Sindzó japán miniszterelnökkel, és most megerősíti a kétoldalú megbeszélésen elhangzott közös felszólításukat a Phenjannal szembeni még keményebb fellépésre. Theresa May szerint az ENSZ BT-ben sürgősen újabb intézkedéseket kell napirendre venni.