Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerdán bejelentette indulását az Európai Szocialisták Pártjának (PES) úgynevezett csúcsjelölti tisztségéért, hogy a párt jövő évi választási győzelme esetén ő lehessen a brüsszeli testület következő vezetője.
A holland politikus a Financial Times című brit újságnak adott interjújában közölte, azért döntött az indulás mellett, hogy elmondhassa a gyerekeinek, ő "mindent megpróbált" az EU létét fenyegető veszélyek elhárítása érdekében.
"Hatalmas a tét. Ez az első európai parlamenti választás, amelyik nem arról szól, hogy a jobboldal vagy a baloldal lesz-e kicsit erősebb, hanem arról, hogy lesz-e egyáltalán a jövőben Európai Unió" – fogalmazott.
Sajtójelentések szerint az alelnököt többek között a német, az olasz és a spanyol szociáldemokraták is támogatásukról biztosították, hazai pártja viszont már nem tagja a holland kormánykoalíciónak, ami hátrányt jelent.
Az 57 éves Timmermans tapasztalt, számos nyelven jól beszélő, szenvedélyesen uniópárti politikus, akit azonban sokan támadnak a migrációs és a jogállamisági vitákban képviselt álláspontja miatt.
A PES listavezetőjének eddig csak Maros Sefcovic szlovák bizottsági alelnök jelentkezett be hivatalosan, Christian Kern volt osztrák pedig jelezte, hogy ő is így fog tenni. A balközép erőket összefogó európai pártcsalád később dönt majd arról, hogy ki lesz a csúcsjelölt a májusi EP-választáson.
Ugyan várhatóan jövőre is az Európai Néppárté (EPP) lesz a legnagyobb frakció az uniós parlamentben, elemzők szerint a többséghez legalább három képviselőcsoport szavazataira lesz szükség, ez pedig komoly alkupozícióba hozhat más pártokat.
Az előző, 2014-es választáson Jean-Claude Juncker volt a legtöbb szavazatot megszerző EPP csúcsjelöltje. Az uniós országok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács ezért őt jelölte az Európai Bizottság elnökének, az EP pedig megválasztotta a tisztségre.
A csúcsjelölti rendszer már a legutóbb is vitákat váltott ki, ugyanis az EU alapszerződése értelmében az Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament feladata szavazni. A csúcsjelöltek megnevezésével viszont a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagállamok vezetőit.
Bajnok Artúr / MTI