Az egész katolikus világ számára kiemelkedő esemény, Magyarországnak pedig különleges lehetőség, hogy jövőre – 1938 után másodszorra – Budapest rendezheti a Krisztussal való találkozás világméretű ünnepét, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, vagyis a NEK-et.

2020. szeptember 13-tól minden földrészről érkeznek majd zarándokok, hogy részt vegyenek a magyarországi rendezvénysorozaton. Napokon belül tehát pontosan egy év lesz hátra a NEK kezdetéig. Az eseményt a szervező Esztergom-Budapesti Főegyházmegye a visszaszámlálás nyilvános megkezdésével ünnepli a Szent István-bazilika előtti téren.

A 2019. szeptember 13-án 15.30-kor kezdődő rendezvényen beszédet mond Michael August Blume apostoli nuncius, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, a kongresszus elnöke, valamint Mohos Gábor püspök, a NEK Titkárság vezetője. Erdő Péter bíboros harangszó kíséretében indítja majd a visszaszámlálást pontban 16 órakor, ezt követően a sajtó képviselői sajtótájékoztatón értesülhetnek a NEK 2020-as programjairól, amelyekre aznaptól lehet regisztrálni. Az eseményen százfős kórus és a Debreceni Hajdú Táncegyüttes is fellép.

 Tíz alapvető ismeret az Eucharisztikus Kongresszusról

  1. Hívják Eucharisztikus Világkongresszusnak és Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak is.
  2. Százharmincnyolc éve ünnepeljük: az elsőt 1881-ben tartották az észak-franciaországi Lille-ben; a mozgalom Franciaországból indult egész világot bejáró útjára.
  3. Az utóbbi időben négyévenként, más-más kontinensen rendezik meg. Az egyes kongresszusok végén jelentik be a következő esemény helyét és idejét.
  4. Világméretű rendezvény, előadásokat, szentmiséket, szentségimádásokat, körmenetet és számos más lelki és kulturális programot magában foglaló, egyhetes ünnepségsorozat, melynek célja az Oltáriszentség megismerésének és tiszteletének elmélyítése, a Krisztus által az utolsó vacsorán meghirdetett áldozatbemutatás érthetőbbé tétele.
  5. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottsága koordinálja, melynek 2007 óta Piero Marini érsek az elnöke.
  6. 1938-ban a 34. Eucharisztikus Világkongresszust Budapesten tartották, ötszázezer résztvevővel, közülük ötvenezren külföldről érkeztek.
  7. Az 1938-as budapesti kongresszus himnuszaként született meg a Győzelemről énekeljen című énekünk. Dallamát Koudela Géza, szövegét Bangha Béla írta. Népénekké vált, a Szent vagy, Uram! katolikus énekeskönyv 280/B. számú éneke.
  8. Québec (Kanada), Dublin (Írország) és Cebu (Fülöp-szigetek) után 2020-ban – szeptember 13–20. között – ismét a magyar főváros ad otthont az immár 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, a kongresszus elnöke szerint ennek óriási a jelentősége a magyar katolikus egyház számára, hiszen „bemutatkozás a világ előtt, és nemcsak a világegyház, hanem a civil világ előtt is”.
  9. A 2020-as budapesti Kongresszus mottója: „Minden forrásom belőled fakad” (Zsolt 87,7).
  10. Az előkészület négyéves: a bejelentés pillanatától a Kongresszus megkezdéséig tart. A budapesti Kongresszus előkészítésének folyamata 2016 májusában Piero Marini érsek négynapos látogatásával kezdődött. Azóta a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) Általános Titkársága és az ahhoz tartozó nyolc – teológia, liturgia, művészet, gazdaság, média, programszervezés területeiért felelős – albizottság kijelöli a tartalmi irányvonalat, kidolgozza az arculati elemeket, koordinálja a különböző pályázatokat és a felkészülést segítő összejöveteleket szervez. A NEK vezetője Mohos Gábor püspök atya.

Ima a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus sikeréért

„Mennyei Atyánk, minden élet forrása! Küldd el Szentlelkedet, hogy az önmagát értünk feláldozó és az Oltáriszentségben velünk lévő Krisztust felismerjük és egyre jobban szeressük! Ő Urunk és Mesterünk, barátunk és táplálékunk, orvosunk és békességünk. Adj bátorságot, hogy az Ő erejét és örömét elvigyük minden emberhez! Add, hogy a készület ideje és az Eucharisztikus Kongresszus ünneplése egész hívő közösségünk, fővárosunk, népünk, Európa és a világ lelki megújulására szolgáljon! Ámen.”

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus tervezett programja

Mindennap lesz reggeli ima, katekézis, tanúságtétel és szentmise, valamint kulturális és lelki programok városszerte. Reggeli imát, katekézist, tanúságtételt, fakultációt tart többek között: Böjte Csaba testvér, Josip Bozanić (Horvátország), Massimo Camisasca (Reggio Emilia Guastalla), Card. Timothy Dolan (New York), Card. Oswald Gracias (Bombay), Mons. David Maria Jaeger OFM, Card. (Róma, Vatikán), Gérald Lacroix (Quebec), John Cardinal Onaiyekan (Nigéria), Szabó Konstantin (Ukrajna), Card. Joao Tempesta (Rio de Janeiro), Etienne Vetö (Róma), Andrew Card. Yuom-Soo-Yunk (Szöul).

1.) nap, 2020. szeptember 13., vasárnap

15.00–16.00 Nyitóprogram

16.00–18.00 Nyitó szentmise elsőáldozással a Puskás Ferenc Stadionban

18.00–22.00 Kulturális és lelki programok városszerte

2.) nap, 2020. szeptember 14., hétfő

8.45–9.30 Reggeli ima

9.30–10.30 Katekézis

10.30–11.00 Tanúságtétel

11.30–13.00 Szentmise

14.30–15.30 Fakultációk

17.00–22.00 Kulturális és lelki programok városszerte

3.) nap, 2020. szeptember 15., kedd

8.45–9.30 Reggeli ima

9.30–10.30 Katekézis

10.30–11.00 Tanúságtétel

11.30–13.00 Szentmise

14.30–15.30 Fakultációk

17.00–22.00 Kulturális és lelki programok városszerte

4.) nap, 2020. szeptember 16., szerda

8.45–9.30 Reggeli ima

9.30–10.30 Katekézis

10.30–11.00 Tanúságtétel

11.30–13.00 Fakultációk

17.00–22.00 Résztvevők fogadása a plébániákon

5.) nap, 2020. szeptember 17., csütörtök

8.45–9.30 Reggeli ima

9.30–10.30 Katekézis

10.30–11.00 Tanúságtétel

11.30–13.00 Szentmise

14.30–15.30 Fakultációk

17.00–20.00 Kulturális és lelki programok városszerte

20.00–22.00 Szentségimádás a Szent István-bazilika előtt

6.) nap, 2020. szeptember 18., péntek

8.45–9.30 Reggeli ima

9.30–10.30 Katekézis

10.30–11.00 Tanúságtétel

11.30–13.00 Fakultációk

17.00–22.00 Ifjúsági est a Papp László Sportarénában

7.) nap, 2020. szeptember 19., szombat

17.00–19.00 Szentmise a Kossuth téren

19.00–20.30 Eucharisztikus gyertyás körmenet a Hősök teréig

8.) nap, 2020. szeptember 20., vasárnap

11.00–13.00 Statio Orbis ünnepi zárómise a Hősök terén

További információ az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról:

www.iec2020.hu

facebook.com/nek2020

instagram.com/nek2020budapest

Összeállította: Varga Gabriella

8 hozzászólás

  1. Mikulás

    Természetesen, én mint katolikus, büszkén vállalom, hogy pontosan ugyanazt hiszem, amit az őskeresztények hittek, és amiért az ókori Római Birodalom kannibalizmussal vádolta őket. A mai katolikus templom közepében ugyanúgy az értékes anyagból, drága márványból faragott áldozati asztal (oltár) áll, mint a Krisztus utáni első és második századokból megmaradt templomok régészetileg feltárt maradványai esetében. Tehát a katolikus hit 2000 éven át, változatlanul, az áldozati asztalt (oltárt) teszi a hit gyakorlásának középpontjába, az áldozati oltáron pedig, értékes arany edényekben, a felszentelt kenyeret és bort találjuk, amelyek szerintünk katolikusok szerint valóban Jézus teste és vére.

    A mi hitünkre mondta amerikai Protestáns lelkipásztor ismerősöm nemrégiben, hogy az kannibalizmussal lenne egyenlő ha igaz lenne. Én és Protestáns ismerősöm egyetértünk abban, hogy nem értünk egyet. 😀

    Ismerősöm szerint mi katolikusok azért nem vagyunk kannibálok, mert tévhitben élünk, kenyeret eszünk és közben azt hisszük, Jézus testét esszük.

    Az én katolikus hitem szerint viszont valóban Jézus testét esszük és vérét isszuk, csak hát azok rejtve vannak a kenyér és a bor színe alatt.

    Válasz
  2. Mikulás

    Beszéljünk az emberhús evésről, kannibalizmusról.

    Ez hirtelenjében igen felkapott téma lett Európában, egyik cikk a másikat éri arról, hogy svédországi konferenciák beszélnek róla valamint brit tudósok ajánlják mint nagyszerű megoldást az emberiség élelmezési gondjainak megoldására.

    Most már csak ezt a régimódi vallásos, primitív viszolygásunkat kellene leküzdeni. Hiszen az emberhúsnak körülbelül olyan íze van mint a disznóhúsnak, mondja az aki már kóstolta. Tehát a felvilágosult brit és svéd értelmiségiek szerint nekünk lemaradott keresztényeknek Európából illene már felzárkózni Pápua Új Guinea és Új Zéland előrehaladott kannibáljaihoz, valamint a kereszténység előtti afrikai falu szokásához, ahol az volt a hagyomány, hogy amikor a lány férjhez ment, akkor a nagymamát megfőzték egy üstben és feltálalták ünnepi esküvői ebédre.

    Hogy miért beszélek a kannibalizmusról egy olyan vallásos témáról szóló cikk alatt ami a magyarországi Eucharisztikus Kongresszusról szól?

    Nos azért mert Krisztus korai követőit az őskeresztényeket kannibalizmus vádjával üldözték a Római Birodalomban.

    Időszámításunk szerinti első és második századból fennmaradt templomok központi építészeti eleme az áldozati oltár vagy áldozati asztal, a keresztények pedig ragaszkodtak hozzá, hogy erről az áldozati oltárról ők bizony Jézus Krisztus testét eszik és Jézus Krisztus vérét isszák. Ezért talán érthető bizonyos szinten, hogy a pogány Római Birodalom tisztségviselői felháborodással reagáltak, ugyanis a rómaiak visszataszítónak találták a kannibalizmust, a keresztények pedig változó sikerrel próbálták a pogányoknak elmagyarázni, hogy ők egy darab kenyeret esznek és egy kehely bort isznak hozzá de ez a kenyér mégis a keresztre feszített Jézus teste a kehely bor pedig a keresztre feszített Jézus vérét tartalmazza.

    Na de ugorjunk előre 2019-be. Úgy látszik mostanra sikerült a svédeknek és a briteknek annyira felvilágosodni hogy maguk mögött hagyták az ókori Római Birodalom viszolygását a kannibalizmus ellen és a keresztények viszolygását is maguk mögött hagyták. Mert ugyebár a keresztények sem szokták nagymamát megfőzni esküvői díszebédre. A keresztények is csak Jézus testét eszik és Jézus vérét isszák, de Jézus teste úgy néz ki mint a kenyér és Jézus vére úgy néz ki mint a bor. Na tehát sikerült a modern svédeknek és briteknek előrelépni. És ha Amerika is felzárkózik akkor nemsokára emberhús hamburgert vehetünk a McDonald’s ban sült krumplival ketchuppal és Coca colával.

    Válasz
    • Dobai

      Hiába legyintenek jó nagyokat, mert Miki bátyám jó
      katolikus. Annyiszor áll sorba Krisztus véréért,
      amíg ki nem rúgják a temlpomból.

      Válasz
  3. Mikulás

    Kedves ez van,
    Ön ezt írta egy másik cikk alatt:

    “tudván, hogy hitéletét a KE-n keresztül éli meg és nem egyenes ágon Krisztussal,”
    (KE=Katolikus Egyház)

    Most válaszolok erre a mondatára. Mi katolikusok hisszük, hogy az Eucharisztiában Jézus van jelen a kenyér és a bor színe alatt. Tehát hitünket nagyon is egyenes ágon éljük meg Krisztussal. Ami a külső szemlélőnek úgy tűnik, hogy a katolikus hívő egy darab kenyér előtt borul térdre, arról a katolikus ember hiszi, hogy Jézus Krisztus jelenlétében van, előtte borult térdre, hozzá imádkozik, tehát személyesen találkozik Krisztussal.

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves, drága, aranyos Mikulás bácsi, a reformátusok kenyereznek, a katolikusok ostyáznak!

      Válasz
    • Mikulás

      Kedves Tóducz Úr, tudtommal az ostya is egyfajta kenyér, csak kovásztalan vagyis nincs benne élesztő.

      Az élesztővel való kelesztés hiányában pedig nem szivacsos, nem lyukacsos a kovásztalan kenyér.

      Válasz
      • Tóducz

        Kedves, aranyos, Mikulás bácsi, az ostya az ostya, a kenyér az kenyér, már Kádár apánk megmondta, hogy a krumplileves az krumplileves!

        Válasz
  4. antal m.

    Nagyon szeretném megélni a fenti tervezet eseményt!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük