A kormány azt javasolja, hogy január 1-jétől vezessenek be egy „kapzsisági adónak” nevezett adót, amelyet a bankokra vetnének ki abban az esetben, hogyha a három és hat hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) meghalad egy bizonyos határértéket – jelentette be kedden késő este Eugen Teodorovici. A pénzügyminiszter szerint ez az adó mintegy hárommilliárd lej jövedelmet hozna a kincstárnak.

A tárcavezető azt mondja: az adó bevezetésével az állam az állampolgárok érdekeit védi.

A miniszter szerint az adót abban az esetben vetnék ki, hogyha a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb, illetve a jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb negyedévi középértéke meghaladná az 1,5%-ot. Ez alatt az érték alatt nem lenne adó.

Ha azonban a három és hat hónapos ROBOR 1,51% és 1,7% között van, az adó 0,2% lenne, 1,71% és 2,5% közötti ROBOR esetén 0,4%, 2,51% és 3% közötti ROBOR esetén 0,6%, ha pedig a ROBOR negyedéves átlaga 2%-kal meghaladja a referenciaértéket, az adó 0,9%-os lesz, ami progresszív módon 0,3 százalékponttal nő minden további 0,5%-os ROBOR emelkedésért.

Teodorovici számítása szerint ez az adó mintegy hárommilliárd lej jövedelmet hozna a kincstárnak, de ez lehet nulla is, hogyha a bankok úgy döntenek, hogy az 1,5%-os küszöbérték alatt tartják a ROBOR-t.

Agerpres