A magyar kormány mintegy 13 millió eurónak megfelelő célirányos támogatást nyújt három sepsiszentgyörgyi művelődési intézmény új székházainak létrehozására, mely a helyi közszállítási vállalat, a Multitrans vállalat jelenlegi telephelyén kaphat helyet – jelentette be csütörtökön a témához igazodó helyszínen, egy autóbuszban a sepsiszentgyörgyi önkormányzat vezetősége, valamint a városi közszolgáltatási vállalat irányítója.
Gyakorlatilag új városrész épül Sepsiszentgyörgyön a piac környékén. Albert Levente felvétele
A szerdai budapesti döntés értelmében most már egyértelmű, hogy Magyarország kormánya négymilliárd forinttal támogatja azt a beruházást, mely nyomán egy épülettömbben új székházat kap a Tamási Áron Színház, a Bod Péter Megyei Könyvtár, valamint az Erdélyi Művészeti Központ – jelentette be Antal Árpád polgármester.
Az elöljáró azt is közölte, kibocsátották az urbanisztikai bizonylatot a területrendezési terv elkészítésére az Ág, Császár Bálint, Nicolae Iorga, Horgász, valamint Bánki Dónát utcák által határolt övezetre, amelynek része a Multitrans jelenlegi telephelye is, és ahová az említett épületegyüttes kerülne. Antal Árpád szerint az elkövetkező három évben megépülő művészeti komplexum – melynek reményeik szerint jövő tavasszal már neki tudnak látni – egyrészt a városkép szempontjából hoz jelentős változást, másrészt az említett intézmények számára teremt a 21. századnak megfelelő körülményeket.
Antal Árpád hozzátette: a budapesti támogatás egy keretösszeg, mivel egyelőre pontos költségekkel nem lehet számolni, hiszen a tervek nem készültek el.
Az elöljáró köszönetet mondott Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, Lázár János miniszternek, valamint Semjén Zsolt kormányfő-helyettesnek, amiért felkarolták és támogatásra érdemesnek ítélték az önkormányzat ezen tervét.
A magyar kormány által jóváhagyott támogatás ugyanakkor az önkormányzatnak a Multitrans városi közszállítási vállalattal kapcsolatos terveire is kihatással van. Erről Tóth-Birtan Csaba alpolgármester, valamint Tittesz Zoltán igazgató beszélt. Amint arról már korábban szó volt, hosszabb várakozás után végre lehetőség nyílik uniós alapokra pályázni, amelyekből egyrészt el tudják költöztetni a társaság telephelyét a szépmezői ipari parkba, másrészt korszerű eszközöket – egyebek mellett elektromos buszokat – tudnak beszerezni. Tóth-Birtan Csaba a pályázat kapcsán elmondta: a Regionális Operatív Program megyeszékhelyeknek szóló tengelyéhez év végéig nyújthatják be az igénylést. Sepsiszentgyörgynek 17 millió euróra van lehetősége pályázni, ennek az összegnek a nagy részét a vállalat korszerűsítésére fordítják.
Tizenkét elektromos busz vásárlása az egyik fő tétel, a másik a vállalat telephelyének elköltöztetése a szépmezői ipari parkba.
Az elképzelés részei az utasok kényelmét, illetve a vállalat követési pontosságát szolgáló további beruházások is: új GPS-követési rendszer, elektronikus jegyvásárlás, utasszámláló. Az önkormányzat már nekilátott az iratcsomó elkészítéséhez, még zajlik a forgalomfelmérési tanulmány kidolgozása, lezárása május végére várható (ez ügyben a végső változat elfogadása előtt a civilekkel is egyeztetnek). Párhuzamosan a célszerűségi tanulmány közbeszerzése is zajlik, majd ha ez megvan, jöhetnek a megvalósíthatósági tanulmányok.
A pályázati önrész két százalék, a 17 millióból 30 százalék infrastrukturális fejlesztésekre (buszsáv, buszmegálló, bicikliutak kialakítása, felújítása) használható fel azokon a szakaszokon, melyeket a közszállítás járatai számára jelölnek ki.
Felvetésünkre Tóth-Birtan Csaba elmondta: a beruházást 2023-ig kell befejezni, más határidőket megbecsülni (így a pályázat elbírálását) egyelőre korai. Mind ő, mind Tittesz Zoltán jelezte: a budapesti támogatás megsürgeti a költöztetést, és várhatóan egy időszakos telephelyet alakítanak ki az ipari parkba, a végleges pedig a pályázat végrehajtása során készül el.
Nagy D. István / Háromszék
Nem kívánom valamiféle megdönthetetlen igazságként elővezetni a mondanivalómat, mindez csupán személyes megítélésem. Senkit nem szeretnék megbántani sem, akinek nem tetszik nem köteles elfogadni a leírtakat.
Én úgy látom, az emberek jórésze nincs teljesen tisztában bizonyos fogalmakkal. Mikor például a székely népcsoporthoz tartozó bizonyos személyek elhatárolódni igyekeznek a magyarság többi részétől, azt kell mondanom nekik, ez így nem lehetséges. A székely ugyanis nem valamiféle különálló kategória. Valaki nem tud székely lenni anélkül hogy egyben a magyarság részét is ne képezné. A székely egy olyan szűkebb elnevezés, mint amilyen a palóc, a jász, a kun és a többi. Mind magyar gyökerű, csupán történetének egy szakaszán esetleg külön utakon járt a többitől, hogy aztán itt a Kárpát hazában újra egyesüljenek (megjegyzem még egyes szlávokra is igaz ez részben, pl lengyel, ruszin).
Aki óckodik a magyarországi magyarságtól vélt vagy valós sértettségében vagy más okból, annak tudnia kell, hogy a magyar kifejezés nem etnikai meghatározást jelent, hanem egy szellemi szintet, azzal együtt lelki minőséget és lelki közösséget. Nem is akármilyet. Ilyetén értelemben a székely képviseli azt az erőteljesebb, szelídítetlenebb energiát adó lelki minőséget, ami magyarsága révén képes kicsit finomodni és emelkedni, ahogyan hazánk folyói is nagy erővel, jeges vizű forrásokként törnek felszínre a Kárpátok koszorúján, majd az Alföldre érve megszelídülnek, elcsitulnak, de meg is növekednek. Ugyanígy a magyarság többi részének is szüksége van rájuk, hisz nélkülük nem érkezik meg az a többlet erő, nincs miből meríteni, és végül a magyar elpuhul, olyanná lesz mint az osztrák vagy a szlovák. Aki nem hiszi hogy így van, nézze meg, honnan indult meg a (magyarországi) magyarság magáratalálása 2006 után. Bizony Erdélyből, az egyik legerősebb energiájú kegyhelyről, Csíksomlyóról. A székelységnek eképpen ugyanúgy szüksége van a magyar nemzetre, anélkül nem életképes. Amelyik székely nem kíván magyar lenni, az székelynek sem tud megmaradni és román lesz belőle, esetleg ha szerencséje van svéd, francia vagy német – azt hiszem ezzel nem mondok nagyon ismeretlen dolgot. Az a jelenség, hogy a székelyek és más határontúli magyarok egy része elhatárolódni szeretne a többlet magyarságtól, ilyen értelemben egyértelműen a csonkahoniak hibája, de ugyanígy a magyarországiak puhányságának, elerőtlenedésének okát viszont hasonlóképpen az elszakított részeken kell keresnünk – hogy kinek a hibájából az nyilván másik kérdés.
Normális módon minden magyar népcsoport hozzáadná saját egyéniségét a nemzethez, mindegyik egy szinten találkozna a többivel, ezt jelentené a magyar szellemi-lelki minőség, de nyilván a székelyek e téren jelenleg magasabban állnak mint csonkahoni testvéreik, őnekik a hegyek-völgyek mélyén több tartalékuk maradt a tarsolyban, miközben a magyarországiakat az “engedékeny” szocializmus alatt elbolondították, ezért igenis a csonkahoniaknak legalább akkora szükségük volna a székelyekre és másokra, mint azoknak reájuk. Lehet lesz akinek nem tetszik ez, de a Ceaușescu-korszak minden kegyetlensége ellenére a székelyek még azzal jártak jobban, hogy a románok túlságosan gyűlölték a magyarokat ahhoz, hogy ugyanazt az álszent kollaboráns politikát folytassák velük, amit a csonkahoniakkal Kádárék 1956 után, miután látták hogy a terror és erőszak nem válik be. Ha a románoknak több eszük lett volna és látszólag a békés együttélést támogatták volna, feltételezhetően most ennyi székely sem lenne. Ez nem a mi hibánk. A magyarság nem képes évtizedeken, évszázadokon át gyűlölködni, hajlik a megbékélésre.
Nos, mindezt a “túlbuzgó” székelyek irányába kívántam leírni. Egy részről érthető a jelenség. A több lelkierő ha nem tud beletorkollani a többségi magyar nemzet jelenleg megcsappant vizű folyójába, cél nélkül büszkeséggé, kevélységgé válik, de ezen magyarságunk kölcsönös elutasítása csak rontani tudhat.
Tisztelettel
Nemes cselekedet. Arra lennék kiváncsi, hogy azok a
mélyszékelyek akik ki akarnak válni a magyar Nemzetből
még tudnak-e a magyarok szemébe nézni?
Dobai úr, Ön már kivált, ámerikánus lett!
Tóducz úr, nem a melldöngetés tesz valakit magyarrá hanem az,
hogy ki mit tesz le a Nemzet asztalára, függetlenül attól, hogy
hol él. Nekem tiszta a lelkiismeretem, mert én a részemet letettem.
De hát Tóducztól mit lehet várni?- tíz emberöltő hülyeséget
tud összehozni(összeírni), rövid tíz perc alatt.
Igen Dobai úr, letette a “Nemzet asztalára” a szülőföldje iránti hűtlenségét. Nem kis dolog. Bravó!
A szulofoldje iranti huseget,tulajdonkeppen milyen konkret formaban,hova,mikor tette le Toducz ur? Meg is tudna nevezni?
Naponta a szülőföldemre.
Tisztelt Dobai ur ! A mélyszékely sosem akart kivàlni a magyar Nemzetböl ,ö magyar ,székely és székely magyar. A viszketeségi màniàban szenvedö ,tulbuzgo székelyek eddig sem és ezutàn sem fognak öszintén a magyarok szemébe nézni.Tisztelettel.