A magyar kormány mintegy 13 millió eurónak megfelelő célirányos támogatást nyújt három sepsiszentgyörgyi művelődési intézmény új székházainak létrehozására, mely a helyi közszállítási vállalat, a Multitrans vállalat jelenlegi telephelyén kaphat helyet – jelentette be csütörtökön a témához igazodó helyszínen, egy autóbuszban a sepsiszentgyörgyi önkormányzat vezetősége, valamint a városi közszolgáltatási vállalat irányítója.

Gyakorlatilag új városrész épül Sepsiszentgyörgyön a piac környékén. Albert Levente felvétele

A szerdai budapesti döntés értelmében most már egyértelmű, hogy Magyarország kormánya négymilliárd forinttal támogatja azt a beruházást, mely nyomán egy épülettömbben új székházat kap a Tamási Áron Színház, a Bod Péter Megyei Könyvtár, valamint az Erdélyi Művészeti Központ – jelentette be Antal Árpád polgármester.

Az elöljáró azt is közölte, kibocsátották az urbanisztikai bizonylatot a területrendezési terv elkészítésére az Ág, Császár Bálint, Nicolae Iorga, Horgász, valamint Bánki Dónát utcák által határolt övezetre, amelynek része a Multitrans jelenlegi telephelye is, és ahová az említett épületegyüttes kerülne. Antal Árpád szerint az elkövetkező három évben megépülő művészeti komplexum – melynek reményeik szerint jövő tavasszal már neki tudnak látni – egyrészt a városkép szempontjából hoz jelentős változást, másrészt az említett intézmények számára teremt a 21. századnak megfelelő körülményeket.

Antal Árpád hozzátette: a budapesti támogatás egy keretösszeg, mivel egyelőre pontos költségekkel nem lehet számolni, hiszen a tervek nem készültek el.

Az elöljáró köszönetet mondott Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, Lázár János miniszternek, valamint Semjén Zsolt kormányfő-helyettesnek, amiért felkarolták és támogatásra érdemesnek ítélték az önkormányzat ezen tervét.

A magyar kormány által jóváhagyott támogatás ugyanakkor az önkormányzatnak a Multitrans városi közszállítási vállalattal kapcsolatos terveire is kihatással van. Erről Tóth-Birtan Csaba alpolgármester, valamint Tittesz Zoltán igazgató beszélt. Amint arról már korábban szó volt, hosszabb várakozás után végre lehetőség nyílik uniós alapokra pályázni, amelyekből egyrészt el tudják költöztetni a társaság telephelyét a szépmezői ipari parkba, másrészt korszerű eszközöket – egyebek mellett elektromos buszokat – tudnak beszerezni. Tóth-Birtan Csaba a pályázat kapcsán elmondta: a Regionális Operatív Program megyeszékhelyeknek szóló tengelyéhez év végéig nyújthatják be az igénylést. Sepsiszentgyörgynek 17 millió euróra van lehetősége pályázni, ennek az összegnek a nagy részét a vállalat korszerűsítésére fordítják.

Tizenkét elektromos busz vásárlása az egyik fő tétel, a másik a vállalat telephelyének elköltöztetése a szépmezői ipari parkba.

Az elképzelés részei az utasok kényelmét, illetve a vállalat követési pontosságát szolgáló további beruházások is: új GPS-követési rendszer, elektronikus jegyvásárlás, utasszámláló. Az önkormányzat már nekilátott az iratcsomó elkészítéséhez, még zajlik a forgalomfelmérési tanulmány kidolgozása, lezárása május végére várható (ez ügyben a végső változat elfogadása előtt a civilekkel is egyeztetnek). Párhuzamosan a célszerűségi tanulmány közbeszerzése is zajlik, majd ha ez megvan, jöhetnek a megvalósíthatósági tanulmányok.

A pályázati önrész két százalék, a 17 millióból 30 százalék infrastrukturális fejlesztésekre (buszsáv, buszmegálló, bicikliutak kialakítása, felújítása) használható fel azokon a szakaszokon, melyeket a közszállítás járatai számára jelölnek ki.

Felvetésünkre Tóth-Birtan Csaba elmondta: a beruházást 2023-ig kell befejezni, más határidőket megbecsülni (így a pályázat elbírálását) egyelőre korai. Mind ő, mind Tittesz Zoltán jelezte: a budapesti támogatás megsürgeti a költöztetést, és várhatóan egy időszakos telephelyet alakítanak ki az ipari parkba, a végleges pedig a pályázat végrehajtása során készül el.

Nagy D. István / Háromszék

8 hozzászólás

  1. Senkise

    Nem kívánom valamiféle megdönthetetlen igazságként elővezetni a mondanivalómat, mindez csupán személyes megítélésem. Senkit nem szeretnék megbántani sem, akinek nem tetszik nem köteles elfogadni a leírtakat.

    Én úgy látom, az emberek jórésze nincs teljesen tisztában bizonyos fogalmakkal. Mikor például a székely népcsoporthoz tartozó bizonyos személyek elhatárolódni igyekeznek a magyarság többi részétől, azt kell mondanom nekik, ez így nem lehetséges. A székely ugyanis nem valamiféle különálló kategória. Valaki nem tud székely lenni anélkül hogy egyben a magyarság részét is ne képezné. A székely egy olyan szűkebb elnevezés, mint amilyen a palóc, a jász, a kun és a többi. Mind magyar gyökerű, csupán történetének egy szakaszán esetleg külön utakon járt a többitől, hogy aztán itt a Kárpát hazában újra egyesüljenek (megjegyzem még egyes szlávokra is igaz ez részben, pl lengyel, ruszin).
    Aki óckodik a magyarországi magyarságtól vélt vagy valós sértettségében vagy más okból, annak tudnia kell, hogy a magyar kifejezés nem etnikai meghatározást jelent, hanem egy szellemi szintet, azzal együtt lelki minőséget és lelki közösséget. Nem is akármilyet. Ilyetén értelemben a székely képviseli azt az erőteljesebb, szelídítetlenebb energiát adó lelki minőséget, ami magyarsága révén képes kicsit finomodni és emelkedni, ahogyan hazánk folyói is nagy erővel, jeges vizű forrásokként törnek felszínre a Kárpátok koszorúján, majd az Alföldre érve megszelídülnek, elcsitulnak, de meg is növekednek. Ugyanígy a magyarság többi részének is szüksége van rájuk, hisz nélkülük nem érkezik meg az a többlet erő, nincs miből meríteni, és végül a magyar elpuhul, olyanná lesz mint az osztrák vagy a szlovák. Aki nem hiszi hogy így van, nézze meg, honnan indult meg a (magyarországi) magyarság magáratalálása 2006 után. Bizony Erdélyből, az egyik legerősebb energiájú kegyhelyről, Csíksomlyóról. A székelységnek eképpen ugyanúgy szüksége van a magyar nemzetre, anélkül nem életképes. Amelyik székely nem kíván magyar lenni, az székelynek sem tud megmaradni és román lesz belőle, esetleg ha szerencséje van svéd, francia vagy német – azt hiszem ezzel nem mondok nagyon ismeretlen dolgot. Az a jelenség, hogy a székelyek és más határontúli magyarok egy része elhatárolódni szeretne a többlet magyarságtól, ilyen értelemben egyértelműen a csonkahoniak hibája, de ugyanígy a magyarországiak puhányságának, elerőtlenedésének okát viszont hasonlóképpen az elszakított részeken kell keresnünk – hogy kinek a hibájából az nyilván másik kérdés.
    Normális módon minden magyar népcsoport hozzáadná saját egyéniségét a nemzethez, mindegyik egy szinten találkozna a többivel, ezt jelentené a magyar szellemi-lelki minőség, de nyilván a székelyek e téren jelenleg magasabban állnak mint csonkahoni testvéreik, őnekik a hegyek-völgyek mélyén több tartalékuk maradt a tarsolyban, miközben a magyarországiakat az “engedékeny” szocializmus alatt elbolondították, ezért igenis a csonkahoniaknak legalább akkora szükségük volna a székelyekre és másokra, mint azoknak reájuk. Lehet lesz akinek nem tetszik ez, de a Ceaușescu-korszak minden kegyetlensége ellenére a székelyek még azzal jártak jobban, hogy a románok túlságosan gyűlölték a magyarokat ahhoz, hogy ugyanazt az álszent kollaboráns politikát folytassák velük, amit a csonkahoniakkal Kádárék 1956 után, miután látták hogy a terror és erőszak nem válik be. Ha a románoknak több eszük lett volna és látszólag a békés együttélést támogatták volna, feltételezhetően most ennyi székely sem lenne. Ez nem a mi hibánk. A magyarság nem képes évtizedeken, évszázadokon át gyűlölködni, hajlik a megbékélésre.
    Nos, mindezt a “túlbuzgó” székelyek irányába kívántam leírni. Egy részről érthető a jelenség. A több lelkierő ha nem tud beletorkollani a többségi magyar nemzet jelenleg megcsappant vizű folyójába, cél nélkül büszkeséggé, kevélységgé válik, de ezen magyarságunk kölcsönös elutasítása csak rontani tudhat.

    Tisztelettel

    Válasz
  2. Dobai

    Nemes cselekedet. Arra lennék kiváncsi, hogy azok a
    mélyszékelyek akik ki akarnak válni a magyar Nemzetből
    még tudnak-e a magyarok szemébe nézni?

    Válasz
    • Tóducz

      Dobai úr, Ön már kivált, ámerikánus lett!

      Válasz
      • Dobai

        Tóducz úr, nem a melldöngetés tesz valakit magyarrá hanem az,
        hogy ki mit tesz le a Nemzet asztalára, függetlenül attól, hogy
        hol él. Nekem tiszta a lelkiismeretem, mert én a részemet letettem.
        De hát Tóducztól mit lehet várni?- tíz emberöltő hülyeséget
        tud összehozni(összeírni), rövid tíz perc alatt.

        Válasz
        • Tóducz

          Igen Dobai úr, letette a “Nemzet asztalára” a szülőföldje iránti hűtlenségét. Nem kis dolog. Bravó!

          Válasz
          • Sorok-Soros

            A szulofoldje iranti huseget,tulajdonkeppen milyen konkret formaban,hova,mikor tette le Toducz ur? Meg is tudna nevezni?

          • Tóducz

            Naponta a szülőföldemre.

    • szentgyörgyi

      Tisztelt Dobai ur ! A mélyszékely sosem akart kivàlni a magyar Nemzetböl ,ö magyar ,székely és székely magyar. A viszketeségi màniàban szenvedö ,tulbuzgo székelyek eddig sem és ezutàn sem fognak öszintén a magyarok szemébe nézni.Tisztelettel.

      Válasz

Hagy egy Válaszot szentgyörgyi-ra Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük