Magyarország 10–8-ra legyőzte Montenegrót a budapesti Duna Arénában zajló férfi vízilabda Európa-bajnokság péntek esti elődöntőjében, ezzel bejutott a vasárnapi fináléba, amelyben Spanyolország lesz az ellenfele. A pénteki győzelemmel biztossá vált a mieink tokiói olimpiai részvétele is.

Ez mestermunka volt: Montenegró legyőzésével Eb-döntő és tokiói kvóta!

Ez mestermunka volt: Montenegró legyőzésével megvan az Eb-döntő és tokiói kvóta! (Fotó: Török Attila)

FÉRFI VÍZILABDA EURÓPA-BAJNOKSÁG (BUDAPEST, DUNA ARÉNA)

ELŐDÖNTŐ

MAGYARORSZÁG–Montenegró 10–8 (1–2, 3–1, 4–2, 2–3)

Duna Aréna, 6400 néző. Vezette: Alexandrescu (román), Colombo (olasz)

MAGYARORSZÁG: NAGY V. – POHL 1, ERDÉLYI 1, VARGA DÉNES 4, MEZEI 1, Vámos 1, ZALÁNKI 2. Csere: HÁRAI, Angyal, Manhercz, Hosnyánszky, Jansik Sz. Szövetségi kapitány: Märcz Tamás

MONTENEGRÓ: Lazovics – M. Petkovics 1, Vidovics, Ivovics, Csucskovics, D. RADOVICS 3, Drasko Brguljan. Csere: SZPAICS, Draskovics 1, D. Obradovics, Durdics 1, PJESIVAC 2Szövetségi kapitány: Vladimir Gojkovics
Gól – emberelőnyből: 13/5, ill. 15/6
Gól – kettős emberelőnyből: 1/1, ill. –
Gól – ötméteresből: 1/1, ill. –

Kipontozódott: D. Obradovics (19. p.), Csucskovics (22. p.), Pohl (27. p.), Draskovics (29. p.), Ivovics (32. p.)

Ez mestermunka volt: Montenegró legyőzésével Eb-döntő és tokiói kvóta!

(Fotó: Szabó Miklós)

MESTERMÉRLEG
Vladimir Gojkovics:
 – Nem tudtuk a legjobbunkat adni, kifárasztottuk magunkat a negyeddöntővel… Mégis jól kezdtünk, ám utána nem használtuk ki a helyzeteinket, és túl nagy hátrányba kerültünk. Ráadásul bármikor betaláltunk, a magyarok válaszoltak, ezért sem tudtuk megragadni a meccset. Ugyanakkor szeretnénk megszerezni a bronzérmet, sokat jelentene a fiatalabb játékosaimnak.

MÄRCZ TAMÁS: KÖNNYEBBSÉG A KVÓTASZERZÉS – Mikor döntötte el, hogy Nagy Viktor véd az elődöntőben? – Egy ideje már meghoztuk ezt a döntést, de a mérkőzés előtti edzésen véglegesítettük. Azt láttam rajta, hogy a felkészülés során egyre jobb és jobb formába lendült. A spanyolokat talán megleptük Vogel Soma beállításával, aki nagyon jól védett, mint ahogyan az utóbbi két meccsen Viktor is remekül teljesített. Két jó kapusunk is van, ami a válogatott szempontjából nagyon fontos. Viktor ragyogóan védett ezen a meccsen, megalapozta a sikert. – Mennyi munka volt ebben az elképesztő védekezésben és a feladatok elosztásában? – Eleve úgy állítottuk össze a csapatot, hogy meg tudjuk oldani ezt a feladatot. Amikor a negyedik negyed elején kinéztem a kispadra, mindenki két-két faulttal ült ott, de a kiélezett mérkőzések mindig rengeteg kiállítással tarkítottak. Nagyon be kellett osztani, hogy ki bekkeljen, ezért is volt jó például Erdélyi Balázs jelenléte, aki pluszfeladatokat vállalt, amikor a három védőnknek és Hosnyánszky Norbertnek is két-két hibája volt. – Mekkora könnyebbség, hogy a döntőbe jutással már megvan az olimpiai kvóta is? – Hatalmas előny a jövőre nézve, mert tudom, mennyire nehéz a kvalifikációs tornán szerepelni, és milyen pszichikai teherrel játszanak az esélyesebb csapatok. Bombaerős csapatok játszanak majd Rotterdamban, olyanok, amelyek meg is nyerhették volna az Európa-bajnokságot. Abban a tudatban játszunk a spanyolokkal, hogy mindkét csapatnak megvan a kvótája, és kizárólag az Európa-bajnoki címért küzd. Ünnep lesz a sportágnak, jó meccsre számítok. – A szerettei itt ünneplik pár méterre, mit üzen nekik? – Még bírjanak ki pár napot, aztán újra egyesül a család. Úgy látom, jól érzik magukat, főleg, amikor nyerünk. Akkor ők is nagyon boldogok.

ÖSSZEFOGLALÓ

Már a Duna Arénához közeledve látszott, hogy az Európa-bajnokság legfontosabb részéhez értünk: egyre több volt a környéken a zászlót, sálat, dudát és egyebeket áruló stand, megsokasodtak az uszoda körül a rendőrök, továbbá egyre kevesebb volt a parkoló, és ezzel egyenesen arányosan egyre nagyobb a dugó.

A lelátók már a Spanyolország–Horvátország elődöntőre megteltek, ezen a találkozón pedig eldőlt, hogy a Magyarország–Montenegró csata az olimpiai kvótáról is dönt, hiszen a már biztosan tokiói résztvevő spanyolok jutottak be a fináléba, így a döntő másik résztvevője az eredménytől függetlenül ötkarikás résztvevőnek tekintheti magát.

Ehhez a mieinknek meg kellett verniük a montenegróiakat.

Akik egyébként egyáltalán nem tartoznak a kedvenc ellenfeleink közé, a kontinenstornákon mind a négy eddigi egymás elleni mérkőzést a rivális nyerte meg, nem is beszélve a riói olimpia máig fájó negyeddöntőjéről, vagy az ugyanebben az uszodában megrendezett, két évvel ezelőtti világligadöntőről. A legutóbbi találkozót azonban végre már a mieink húzták be, és a jelen szempontjából leginkább ez tűnt mérvadónak.

Az már a mérkőzés elején látszott, hogy a második elődöntő sem a rengeteg gól miatt marad emlékezetes, a csapatok ugyanis a védekezés magasiskoláját mutatták be. Így aztán még az is belefért, hogy a magyar válogatott mindössze hatpercnyi játék után szerezze meg az első gólját, mert így is mindössze egygólos hátrányban volt.

Az ominózus hátrány aztán a második negyedben demoralizáló módon tűnt el, Varga Dénes az egész uszodát talpra ugrasztó, elképesztő csavargóllal mattolta a montenegróiak kapusát, Dejan Lazovicsot. Az olaszok elleni negyeddöntő hőse nem tudta megismételni csodálatos teljesítményét, ezzel ellentétben Nagy Viktor ihletett formában védett. Gyors gólváltás után újra a csapatkapitányunk villant, ekkor pedig először vezetett a magyar válogatott.

A montenegróiak még egyenlítettek, aztán az összeszedett védekezés és a parádés kapusteljesítmény azt eredményezte, hogy elkezdett kinyílni az olló. Előbb két góllal léptek el a mieink, a centerben óriásit daráló Mezei Tamás és a messziről betaláló Zalánki Gergő góljával, majd amikor Zalánki újra elsütötte a balost, már három gól volt a különbség a két csapat között.

Az utolsó negyed 8–5-ös magyar vezetésről indult, és a montenegróiaknak gyorsan kellett volna valamit villantaniuk, ha meccsben akartak maradni. Azonban a magyar védekezés feszessége nem lazult, Nagy Viktor sem adott alább a színvonalból, így az ellenfélnek közel négy percébe telt lefaragni egyetlen gólt a tetemes hátrányából.

Válaszul Vámos Márton is hozzászólt a meccshez, és úgy ünnepelte a gólját, hogy abból a rivális is érezhette: nem fog háromgólos hátrány ledolgozni három és fél perc alatt. A montenegróiak persze mentek előre, és daráltak, elvégre tüntettek el már jelentős hátrányt az Eb-n, és erőfeszítéseiknek volt is jutalma, hiszen egyetlen gólra felzárkóztak.

A hatalmasat csatázó, és ennek minden nyomát magán viselő Hárai Balázs azonban megint kiharcolt egy emberelőnyt, Märcz Tamás időkérése után pedig, ha kalandos úton is, de Varga Dénes az üres kapuba pottyantotta a labdát. Előtte ugyanez Erdélyi Balázsnak nem sikerült, de aztán úgy alakult a játék, hogy volt lehetőség az ismétlésre. A végeredmény így 10–8 ide.

A mi oldalunkon extázis, a montenegróiakén összeomlás.

A magyar csapat megy Tokióba. Az Európa-bajnoki győzelemre azért így is ráfekszik, elvégre nem járja, hogy csak a szakmai stáb felének van aranyérme a kontinenstornáról.

VÉLEMÉNYEK

Pohl Zoltán, a válogatott bekkje: – A védekezés volt ennek a meccsnek a kulcsa. Tudtuk, hogy a végletekig kiélezett mérkőzés lesz, még akkor is, ha a nagy részében több góllal vezettünk. Tudtuk, hogy a bekkeléssel nyerhetünk, a blokkokkal, jó zónával, és akkor elöl is be fognak menni a helyzeteink. Az elején mások vitték el a személyi hibákat, szerencsém is volt, mert rám nem fújtak kiállításokat, habár a végére kiegyenlítődött az arány. A kvóta tudatában egy árnyalattal felszabadultabban játszhatunk, már ha egy döntőben ez lehetséges…

Erdélyi Balázs, a válogatott szélsője: – A legfontosabb, hogy kint vagyunk az olimpián, a másik, hogy nagyon köszönöm Vámos Marcinak, hogy a végén megmentette az életem! A kvóta megszerzésénél nagyobb könnyebbség nem létezik, beszéltünk a felszabadultságról is, eleinte mégis volt bennünk némi görcs. Tudtam, hogy nekem is kell majd bekkelnem, Montenegró ellen ez benne van. Örülök, hogy meg tudtuk oldani, hátul mindig volt, aki tudott segíteni, Nagy Viktor pedig olyan tartást adott, amire könnyű építkezni.

NAGY VIKTOR: EGY KIS ÓRASZERKEZET – Valahogy egy hullámhosszra került az egész uszoda, benne a közönséggel és a csapattal. – Zseniális ez a helyszín zseniális közönséggel! Mindenkinek kijár a dicséret, egyesével nem is akarnék kiemelni senkit, mert például az, hogy én vagyok leghátul, és védhetek, az annak köszönhető, hogy úgy védekezik előttem a csapat, ahogy. Ahhoz, hogy mi így tudjunk játszani, az is kell, hogy a közönség ilyen szeretettel fogadjon minket. Ez az egész olyan, mint egy kis óraszerkezet: kis fogaskerék, nagy fogaskerék… Most nagyon jól együttműködünk, ennek pedig nagyon örülök! – Pedig az elején még Montenegró vezetett… – Büszke vagyok a csapatra, tényleg kijátszottunk magunkból mindent. Voltak külső körülmények, amik bezavartak a felkészülésünkbe, viszont semmi jelét sem láttam ennek a meccs nagy részében, mert mindenki levetkőzte a problémáit. Varga Duminak volt egy nagyon jó megszólalása a kezdés előtt, amikor látta, hogy be vagyunk feszülve. Szólt, hogy lazuljunk el… Én azt gondoltam, akkor tudok majd ellazulni, ha meglesz az első védés, ám valójában már akkor sikerült, amikor vízbe ugrottam. Kitisztult minden, és a társakon is ezt éreztem, hogy csak az indulást várták, összességében nem adtunk esélyt sem az ellenfélnek. – Ráadásként pedig megvan az olimpiai kvóta is. – Igen, és nagyon örülök a kvótának, mert egy ajándék – viszont én Eb-t nyerni jöttem a Duna Arénába, ahogy a társaim is.

Nemzeti Sport

1 Megjegyzés

  1. TÓDUCZ

    Az, de a még mesteribbért drukkolok.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük