Forrás: Pixabay.com

Cikkünkben, a díszkertben és a konyhakertben kora tavasszal elvégezhető munkákat foglaltuk össze, valamint adunk néhány ötletet a szobanövények tavaszi ápolásához is.

Ugyan az elmúlt napokban még erősebb fagyokra ébredtünk és a nappalok is igencsak csípősek, az első tavaszi virágok, a rügyező fák és cserjék, valamint az egyre hangosabban daloló madarak egyértelmű jelei annak, hogy bizony beköszöntött a tavasz.

A téli viszonylag csendesen csordogáló hónapok után megszaporodnak ilyenkor a tennivalók, a díszkertben és a konyhakertben is, valamint nem szabad megfeledkezni a lakásunkat díszítő szobanövényekről sem.

Cikkünk további részében, a fontosabb kora tavaszi feladatokat gyűjtöttük össze. Lássuk először, milyen tennivalóink vannak a díszkertben!

Munkák a díszkertben

Kora tavasszal érkezik el a díszfüvek visszavágásának ideje, a növények szárát és lombját 12-15 centiméter magasra vágjuk vissza. Az első fűnyírást megelőzően, gyűjtsük össze a gallyakat és köveket, valamint gereblyézzük át a pázsitot.

Tavasszal elvégezhetjük a kert mulcsozását is, a fenyőkérget, a felásott, kigyomlált ágyásokba terítsük. Ha most csinálunk ilyet először, talán nehezen tudjuk megállapítani mennyi mulcs kell a kertbe, ennek kiszámításához, az alábbi adat lehet segítségünkre.

1 m2-es területre 50 liter fenyőkéregre van szükség 5 cm vastagon terítve, 10 cm-es terítési vastagság esetén 100 literre. A fenyőkérget legalább 5 cm, de inkább 8-10 cm vastagon kell teríteni ahhoz, hogy a pozitív hatásai érvényesülhessenek.

Tavasszal elvégezhetjük a hortenzia metszését is, vágjuk le a tavalyi virágfejeket, a vesszőket a felső duzzadt rügyre vagy rügypárra metsszük vissza. Szintén megmetszhető a tiszafa, a boróka, a tuja és a hamisciprus is, a tűlevelű örökzöldekkel várjunk nyárig.

Ebben az időszakban megfiatalíthatjuk a régi levendulatöveket, oly módon, hogy a fás részükig visszavágjuk őket. Miközben a levendulák között ténykedünk, gondoljuk át, mit ültessünk a levendula mellé, ha van hozzá hely.

Számos olyan növény van, amely jól mutat a levendula társaságában, ilyen például a kokárdavirág, a napfényvirág, a macskamenta, a ligeti zsálya és a rózsa is. Nagyon szép virágágyást hozhatunk létre úgy is, ha árvalányhajjal és szürke cipruskával ültetjük össze.

A tavaszi hónapokban lehetőségünk nyílik az árnyékliliom tőosztással történő szaporítására, valamint ilyenkor javíthatjuk fel a talaját komposzt vagy istállótrágya segítségével, az elszáradt leveleket szintén ekkor kell visszametszenünk.

Az árnyékliliom ültetése nagyon jó döntést jelent, ha nem tudunk mit kezdeni a kert sötétebb részeivel. Nagyon szépen díszít egyszínű vagy mintás leveleivel, valamint nyáron nyíló virágaival. Ahogy neve is utal rá, jól érzi magát árnyékos, félárnyékos fekvésben, ahol sok kerti növény csak kínlódik. További előnye, hogy elviseli az átmeneti szárazságot is, azonban meghálálja, ha öntözzük.

Magvetés és palántanevelés

Az olyan hidegtűrő zöldségek magjait, mint amilyen, a hónapos retek, a spenót, a sárgarépa, a fejes saláta és a petrezselyem, itt az ideje elvetnünk. Szintén a földbe kerülhet már a borsó, valamint elültethetjük a tavaszi fokhagymát is.

Az ültetéshez mindig csak egészséges gerezdeket válasszunk! A gerezdek egymástól 10 cm-es tőtávolságra és 25 cm-es sortávolságra kerüljenek a földbe 3-6 cm-es mélységbe. A melegkedvelő, fagyérzékeny zöldségek palántáit elkezdhetjük beltérben nevelni.

Elvethetjük kis cserepekbe a paradicsom, a paprika és a cukkini magjait is. Az előnevelt palántákat, fokozatos kiszoktatást követően, a májusi fagyveszély elmúltával ültethetjük ki a szabadba.

A népszerű egynyári növények közül elkezdhetjük a büdöske palánták nevelését is, ezeket szintén májusban ültethetjük ki. A palántaneveléshez töltsünk meg cserepeket, jó szerkezetű virágfölddel, ezt követően nedvesítsük át a földet.

Vessük el a magokat 1-2 cm mélységbe, a magok általában 1-2 hét alatt csíráznak ki. Gondozzuk a fiatal növényeket beltérben, míg nem kerül sor a kiültetésre.

Vegyük kezelésbe a szobanövényeket is!

A szobanövények többségét évente, vagy néhány évente át kell ültetnünk, erre a legalkalmasabb időpont a tavasz. A rendszeres átültetés segít, hogy a talaj tápanyagokban gazdag és jó szerkezetű maradjon, a növényeik pedig gyors fejlődéssel és szép virágzással hálálják meg a törődést.

A jó vízáteresztő, laza talaj azért is kiemelten fontos, mert a tömör, rossz szerkezetű talajban megreked a felesleges nedvesség, ami gyökérrothadást okozhat, mely akár a növény pusztulásához is vezethet. Az átültetés során, mindig az adott szobanövény számára megfelelő földkeveréket használjuk.

A medinilla, a gloxínia és az alokázia például enyhén savanyú talajban fejlődik szépen, a szárazságtűrő aloé, az anyósnyelv és az elefántláb a homokkal kevert virágföldet vagy a kaktuszföldet részesíti előnyben.

Az egzotikus broméliák és az orchideák, a fenyőkéregből, durva rostos tőzegből és kókuszrostból álló orchideaföldet kedvelik. Az átültetéssel egy időben lehetőség van egyes szobanövények tőosztással történő szaporítására is.

Tőosztással szaporítható a flamingóvirág, a vitorlavirág, a buzogányvirág és a rákvirág is. A tőosztáshoz emeljük ki a növényt a tartójából. Óvatosan válasszuk szét gyökerekkel és levelekkel rendelkező darabokra és ültessük el őket külön cserepekbe.

A növénytartó aljába töltsünk a friss virágföldből és helyezzük rá a növényt, ezt követően kezdjük el feltölteni. A földlabda teteje és a cserép pereme között hagyjunk egy néhány centiméteres vízteret, így könnyebb lesz majd az öntözés.

Bízunk benne, hogy sikerült néhány hasznos tanácsot adnunk a kora tavasszal elvégezhető kerti munkákhoz. Sikeres kertészkedést kívánunk!