Szerda volt ugyan, de az állami alkalmazottaknak szabadnap, ezért inkább a hétvégék általános képét nyújtotta a sepsiszentgyörgyi városi strand azoknak, akik ezen a napon meglátogatták. Sőt, lehet, hogy hétvégén sem szoktak ilyen sokan lenni, mert úgy tűnt: a vendégek ellátása kissé meghaladta a létesítmény kapacitását.

A szerző felvételei

Tizenegy körül érkeztünk, és már az autóból megdöbbentünk a látványtól: a sor éppen a strand kerítésének sarkáig tartott, és nem egyesével álltak az emberek, hanem csoportokban, ahogy érkeztek. Parkolóhely természetesen nem volt a közelben; mire valahogy sikerült beállni két brassói jelzésű autó közé az orosz piac környékén, és vissza­értünk a strandhoz, fél tizenkettő volt. A sor lassan haladt, a kisebb gyerekek a kerítés szélén ültek az árnyékban, a felnőttek izzadtak a napon.

Igazi strandidő, akinek nincs kalap a fején, napszúrást kockáztat. Egy aprócska kislány nyűgös, mert unja a várakozást, előttünk egy nő győzködi a gyerekét, hogy menjenek haza, mert ez még hosszabb sor, mint a múltkori… Végül azzal sikerül meggyőznie, hogy megígéri: most azonnal vásárol neki egy felfújható medencét, hogy otthon pancsolhasson. A sorban előttünk és mögöttünk is brassói vendégek, akik arról beszélgetnek egymással, hogy ez a legjobb a strand a környéken.

Megtörténhet, hogy egyórás sort kell kiállnia annak, aki strandolna

Egy óra nyolc perc sorban állás után bejutottunk, helyet is kaptunk a fák árnyékában. A strand területe szerencsére olyan nagy, hogy ez a sok ember is jól elfér, a vízben sincs tömegnyomor. Amint lenni szokott, a gyerekmedencében, a csúszdásban, az élménymedencében és a tanulómedencében is elég sokan vannak, az úszómedencében azonban csak páran. Többnyire családosokat lehet látni, akik azért választják a kisebb medencéket, hogy gyerekeikkel lehessenek. Sokan vannak a strandon, de nem hangoskodnak, több a fiatal, mint az idős, több a román, mint a magyar vendég. A víz tiszta, és nem túl hideg.

Kezdetben inkább csapolt sörös poharakkal jönnek-mennek a férfiak, aztán a poharak helyét átveszik a tányérok, és ínycsiklandó illatok csábítanak az egyetlen bársátor felé. Egy ideig várjuk, hogy talán elapad a sor, de aztán már nem bírjuk az éhséget, és mi is beállunk a végére, persze előtte alaposan áttanulmányozzuk a kitett étlapot, hogy ne kelljen sokat gondolkodni, ha majd sorra kerülünk. Negyvenhárom perc múlva ez is bekövetkezik, és mire rendelhetnénk, újra választanunk kell, mert kiderül, hogy sok minden elfogyott már az étlapon kínált termékek közül. A kilencféle sült hús közül négyből lehet választani, és ebből az egyik csípős, amit semmilyen formában sem tudatnak. A kiszolgálók kedvesek, türelmesek, pedig előttünk ketten is reklamálnak: egyik vendég azért, mert hideg a szalma­krumpli, a másik pedig azt hajtogatja, ha tudta volna, hogy a miccs elfogyott, nem állt volna ki ekkora sort…

Mire megebédelünk, öt óra is elmúlt, már csak egy rövid fürdőzésre futja utána. Míg szedelőzködünk, összeadjuk a kiadásokat. Két felnőttjegy 40 lejbe került, egy adag szalmakrumpli, egy bécsi szelet, egy sertéstarja és egy adag csirkeszárny összesen, kenyér nélkül 45 lej volt. Ezenkívül vásároltunk egy kétgombócos fagylaltot és egy feles ásványvizet, így összesen 98 lejt hagytunk a strandon. Kávét is vásároltunk volna, de mire megebédeltünk, már az is elfogyott. A csapolt sört 5 lejért árulják, a dobozosok 6 lejbe kerülnek.

A strand maga tágas, kellemes, tiszta a víz, tiszták a vécék, csak az öltözőkben láttunk szemetet, amikor hazafelé bekukkantottunk. A kiszolgálás azonban az alkalmazottak kedvessége ellenére is elégtelen, legalábbis ilyenkor, csúcsszezonban. Ha gyorsabban működne a beléptetés, ha több helyen is árulnának az udvaron, nem kellene annak a kevés szabad időnek is a felét sorban állással töltenie a vendégnek, ami azért nem a legkellemesebb semmittevés…

A víz tiszta a medencékben

Bartók Gabriella, a Sepsi Rekreatív eladási és marketingigazgatója lapunk érdeklődésére elmondta, a nyár kétharmadában alig volt látogatójuk, de mióta szép az idő, az átlagosnál sokkal több a vendégük. Június elsején nyitott a strand, de valójában csak augusztus 4-től kezdték el számottevően látogatni a létesítményt, a vendégek száma hétvégenként átlag 2000, hétköznaponként pedig 500–1000 fő között mozog. A legkevesebb látogató hétfőnként szokott lenni, a pozitív rekordnap pedig augusztus 5., egy vasárnap volt, amikor 2200-nál is több vendégük volt, nagyjából ugyanannyi, mint tavaly a legforgalmasabb napon.

Az igazgatónő elmondta, az augusztus mindig forgalmas hónap, de az idei sokkal több vendéget hozott, mint a tavalyi, valószínűleg azért, mert a júniusi és júliusi „kényszerszünetet” most próbálják behozni az emberek.

Mint kifejtette, próbálják lehetőségeikhez mérten felgyorsítani a beléptetést, a legkorszerűbb számítógépes rendszerük van, amit csak új kasszagépekkel, új munkatársak alkalmazásával lehetne felülírni, de mivel valójában csak a csúcsidőben, hétvégenként 10–12 óra között van fennakadás, összességében veszteséges volna ez a beruházás. Ez a magas látogatói szám – tette hozzá – még mindig csak a szezonbeli költségeket fedezi, az egész éves kiadásokra – adó, fűtés, szerviz, karbantartási munkálatok – nem futja ebből a néhány hétig tartó magas bevételből.

Nagy B. Sándor / Háromszék

1 Comment

  1. Tóducz

    Ilyen “hidegben” ez nem hír.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.