Fagyos közeledés

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Bogdan Aurescu román külügyminiszter sajtótájékoztatójuk után Bukarestben, a külügyminisztériumban 2020. május 26-án. MTI/Borsos Mátyás

Megbízhatóságra, tiszteletre alapuló, modern kapcsolatot szeretne kiépíteni Magyarország Romániával – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Bukarestben, miután találkozott román kollégájával, Bogdan Aurescuval, aki szintén megerősítette: Románia érdeke túllépni a kölcsönös provokációkon, és pragmatikus, civilizált, európai viszonyt kialakítani nyugati szomszédjával.

Udvarias, diplomatához illő szavak, csakhogy a sajtónyilatkozatok során egyik fél sem tudta leplezni: nagyon sok sérelem halmozódott fel az elmúlt időszakban, és aki követte az eseményeket, azt is tudhatja, hogy az Aurescu által emlegetett provokációk többsége a román fővárosból indult.

A román külügyér már a sajtótájékoztató elején nehezményezte, hogy magyar kollégája nem volt hajlandó elhalasztani útját a június 4-i trianoni évfordulót követő időszakra, de mint fogalmazott, túl kell lépni az eltérő történelemszemléleten, és a kölcsönösen kedvező projektekre kell összpontosítani. Nem mulasztotta azonban kiemelni, a trianoni békeszerződés a románság számára „elsődleges jelentőséggel bíró”.

Szijjártó is leszögezte, a román félnek meg kell értenie, a magyarság számára Trianon keserű évforduló, ám nem kellene hagyni, hogy ez akadályt gördítsen a kétoldalú kapcsolatok elé. Aurescu szerint a magyar jó szándék bizonyítéka lenne, ha a Romániába, Erdélybe látogató magyarországi politikusok visszafognák magukat, és nyilatkozataikkal nem sértenék meg a román alkotmányos rendet, ha ezek igazodnának a stratégiai partnerség szellemiségéhez. Szijjártó pedig kölcsönös tiszteletet kért, „több mint ezeréves nemzetként el is várjuk azt” – mondotta.

Bármennyire igyekeztek diplomata módon becsomagolni mondandójukat, kitetszett: a feszültség ugyancsak átszőhette a tárgyalásokat, hisz az elmúlt időszak romániai történései egyáltalán nem azt üzenték, hogy a román fél stratégiai partnerséget igyekezne kialakítani Magyarországgal. A román parlament a járvány dacára is egyik legfontosabb feladatának tekintette, hogy ünneppé nyilvánítsa Romániában a trianoni békediktátum napját, az a magyarellenes lavina pedig, amit Klaus Iohannis államelnök indított el, „eredményesen” söpört végig a teljes politikai porondon.

A politikusok pártállástól függetlenül igyekeztek egymást túllicitálni az ellenünk irányuló gyűlöletbeszédben, kiforgattak, majd elutasítottak minden olyan jogszabályt, amely a magyar közösség jogait konszolidálta, ne adj’ Isten szemernyit bővítette volna. Kiderült az is, ugyancsak fájó pont Bukarestben, hogy Budapest jelentős pénzösszegekkel segíti az erdélyi magyarság kulturális, oktatási gazdasági talpra állását. Írott egyezmény kell erről – ismételte határozottan a román külügyér, kissé zsarolásszagúan –, csak olyan támogatási rendszert hajlandóak elfogadni, amely nem etnikai alapú, és igazodik az európai szerződésekhez.

Nehéz eldönteni, hogy a tegnapi találkozó olvasztott-e valamelyest az ugyancsak fagyos magyar–román kapcsolatokon, az udvarias szavak mögött létezik-e valós román nyitási szándék, vagy csupán annyi és addig, amíg érdekeik azt kívánják. Magyarország tudja – és ez most is elhangzott –: a másfél milliós erdélyi magyarságnak az az érdeke, hogy a két ország „jóban legyen egymással”. Romániának pedig úgy tűnik, pont ez nem tetszik.

Farkas Réka / Háromszék

5 hozzászólás

  1. TÓDUCZ

    Mintha a romákok Moldovában a transznisztriai oroszoknak hordanák a segélyeket és a pénzt.

    Válasz
  2. antal m.

    Alig egy hete forma, hogy a diplomáciai népszerű találkozás megtörtént a két ország közt! De, az óta is rendszerességgel szapulnak bennünket a Realitatea–Plus Tv. csatornáján esténként,– Oreste műsorvezető kezdeményezése közepette!!! Csúnyán ordibálnak!

    Válasz
    • Szentgyörgyi

      A diplomácia az diplomácia, egymás képébe vigyorogva olyanokat mondanak amit ők sem hisznek.Az aranyos Aurescunak jól esne már maga mögött tudni az egészet ,de a történelemi szemlélet nem egyforma ,mint ahogy ő képzeli, egy nyertes és egy megcsonkított vesztes, ráadásul lépten-nyomon megalázott , kigunyolt ,javáiból kisemmizett nemzetről van szó , akitől még azt is elvárná hogy benyaljunk . Ez lenne a feltétel nélküli béke alapja , de akármilyen diplomatikus is legyen az ember ,aki magyar , annak a vérző sebbe való piszkálást jelenti . Az erdélyi magyarság porlik , gyengülünk , mi sem vagyunk képesek összetartani ,a törvényes vezetőink önös érdekektől vezérelve a posványba vezetnek , a világ is ellenünk . Hiába ízzík a parázs a hamú alatt nagy viharnak kel lennie ,hogy újra a felszínre kerüljön, vagy lassan sorsunkba beletörődve elmúlunk és akkor fog igazán örülni a bitorló pásztor náció ,hogy elbántak velünk akitől még annak idején a dicsőséges Róma is rettegett.

      Válasz
      • TÓDUCZ

        Helyes diagnózis Szentgyörgyi úr!

        Válasz
  3. Szekely Attila

    Elég volt! Valami építő hozzászólást elfogadok, egyebet semmit. Szidta eleget a magyar kormányt! T.L.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük