A labdarúgás világában időről időre újra felbukkanó téma, hogy egy országot váltó, új állampolgárságot szerző vagy éppen már eleve kettős állampolgársággal rendelkező labdarúgó mikor, milyen feltételek mellett dönthet egyik vagy másik szövetség, illetve válogatottság mellett.

Nálunk most a Puskás-díjas Zsóri Dániel miatt vált aktuálissá a kérdés, aki jelen állás szerint Kusnyír Erikhez hasonlóan nem szerepelhet a magyar utánpótlás-válogatottakban, és egyelőre azt sem lehet egyértelműen eldönteni, hogy a magyar felnőttválogatottban mikor léphetne pályára.

Zsóri miatt a FIFA-hoz fordul az MLSZ (Fotó: Török Attila)

Tapasztalva a külföldi példákat, sokszor meglehetősen nehéz megérteni, hogyan lehetséges, hogy bizonyos, új állampolgárságot szerző játékosok azonnal pályára léphetnek választott hazájuk nemzeti csapatában vagy utánpóltás-válogatottjában, míg másoknak éveket kell erre várniuk.

A legfrissebb külföldi példa a barcelonai Ansu Fati esete: a Bissau-guineai Köztársaságban született középpályás ugyan gyerekkora óta Spanyolországban él, de csak a napokban kapta meg a spanyol állampolgárságot, a spanyol sajtó mégis arról ír, hogy hamarosan bemutatkozhat valamelyik korosztályos spanyol válogatottban. Az első hírek arról szóltak, hogy akár már az októberi, brazíliai U17-es vb-re is utazhat, de az is lehet, hogy rögtön valamelyik idősebb korosztályba kap meghívót a 16 éves tehetség. Arról nem tudunk, hogy lenne Spanyolországban született felmenője, édesapja.

Miközben a Romániában, Nagyváradon született, 18 éves, Puskás-díjas Zsóri Dániel nyolc éve Magyarországon futballozik, évek óta kettős állampolgár, mégsem szerepelhet a magyar utánpótlás-válogatottakban, ahogy egyébként korábbi debreceni csapattársa, a 19 éves, kárpátaljai, vagyis ukrajnai születésű Kusnyír Erik sem. Hogy is van ez akkor?

A FIFA szabályai elég szövevényesek ez ügyben – kezdte válaszát a témával kapcsolatban Dr. Horváth Zsolt, a két játékos menedzsere. – Nonszensznek tartom, hogy például Zsóri Dániel, aki beszél magyarul, és nem is igazán tud románul, ne lehessen akár már holnaptól magyar válogatott. Ugyanakkor jelenleg az a helyzet Zsóri és a magyar útlevéllel szintén rendelkező Kusnyír Erik esetében is, hogy a magyar utánpótlás-válogatottban nem szerepelhetnek, mert sem a szüleik, sem a nagyszüleik nem Magyarország területén születtek. Egyelőre az sem világos, hogy ha eljutnak odáig, akkor a felnőttválogatottban mikor léphetnének pályára. Jelenleg tájékozódunk az ügyben, a klubokkal és a magyar szövetséggel is felvettem a kapcsolatot, és a FIFA-hoz fogunk fordulni, hogy állásfoglalást kérjünk.”

A Nemzeti Sport Online korábbi, hasonló esetekben – ilyen volt például Loic Nego esete, aki hiába lett magyar állampolgár, nem lehet magyar válogatott – már megkereste az MLSZ-t a válogatott jogosultsággal kapcsolatban. A kapott szabálymagyarázat 6. pontja szerint az a játékos, aki két szövetségnél is rendelkezik megfelelő állampolgársággal, szabadon választhat a két szövetség közül, ha megfelel az alábbi négy pont egyikének:
1.: az adott szövetség területén született;
2. és 3.: anyja vagy apja, nagyanyja vagy nagyapja az adott szövetség területén született;
4.: legalább két éve az adott ország területén él.

Zsóri és Kusnyír is a 4. pontnak megfelel, de önmagában még ez sem jelenti azt, hogy lehetnek magyar válogatottak, mert a szabályzat 5. pontja határozza meg, mit értenek a szabályalkotók megfelelő állampolgárság alatt. Ez a pont pedig így fogalmaz: „Az állandó állampolgársággal rendelkező személyek – mely nem függ egy bizonyos országon belüli lakóhelytől – jogosultak az adott ország szövetségének válogatott csapatában játszani. ”

Ez pedig már kérdésessé teszi, hogy a két játékos, mikor is lehet magyar U- vagy felnőttválogatott. Ugyanis, ha a kétéves engedmény nem vonatkozik rájuk – márpedig úgy tűnik, nem vonatkozik, mert ha vonatkozna, már szerepelhetnének valamelyik magyar korosztályos válogatottban (a szövetségi edzők már jelezték, hogy számítanának rájuk) – akkor a 7. pont lép életbe. Ami azt mondja ki, hogy új állampolgárság szerzése esetén a 18. életév betöltése után legalább öt évet folyamatosan az adott országban kell élnie annak a játékosnak, aki nem a szülőhazája válogatottjában kíván szerepelni és a szülei, nagyszülei sem a választott ország területén születtek. Ez az a pont, aminek értelmében lehetett magyar válogatott a brazil Viníciusból, mert esetében letelt a jelzett öt év, míg a Németországban született Willi Orbán Magyarországon született édesapja révén lehetett magyar válogatott, annak ellenére, hogy nem élt Magyarországon.

Viszont ennek értelmében Zsóri Dániel 2018. október 14-től (akkor töltötte be a 18. életévét) számolva öt évig még csak nem is szerződhetne külföldre, hiszen ha külföldre igazol, akkor megszakad az öt év itt élés.

Ansu Fati már játszhat a spanyoloknál (Fotó: AFP)

Fatira visszatérve egyébként a megoldás az ő esetében az lehet, hogy a spanyol állampolgárság megszerzésével egyidejűleg lemondott a Bissau guineai állampolgárságáról – ezt kérdésünkre az AS című napilap munkatársa, Aritz Gabilondo is megerősítette.

Persze egy állampolgárságról való lemondásnak egyéb – országonként eltérő – jogi következményei is lehetnek, ezért ez sem olyan egyszerű döntés, ahogy az elsőre tűnhet. Kíváncsian várjuk ezek után a FIFA állásfoglalását – persze azzal Horváth Zsolt is tisztában van, gyors válaszra aligha számíthatunk…

Pór Károly / Nemzeti Sport

1 Megjegyzés

  1. Tóducz

    A FIFA már számtalanszor bebizonyította, hogy milyen nagyon “szereti” a Kárpát-medencei magyarokat!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük