Aggodalmaikat fogalmazták meg hétfőn a sepsiszentgyörgyi városházán annak a közvitának a résztvevői, amelyet a volt Bodok Szálloda helyére tervezett művelődési központ kialakításához szükséges övezeti városrendezési terv kapcsán hirdetett meg az önkormányzat.
Kifogásolták, hogy a beruházást illetően a tájékoztatás hiányos volt, valamint abbeli félelmüknek is hangot adtak, hogy a későbbiekben kész tények elé állíthatja őket az önkormányzat akár ingatlanjuk lebontása, akár felhasználásának a korlátozása formájában. Antal Árpád polgármester arról biztosított mindenkit, hogy az önkormányzat csak a tulajdonában lévő területen tud és tervez beruházni, a közhasznú kényszerkisajátítást eddig sem alkalmazták, most sincs szándékukban.
A közvita elején Birtalan Csilla, Sepsiszentgyörgy főépítésze, valamint Viviana Gheorghiu, az övezeti terv összeállítója ismertették a főbb tudnivalókat. A két szakember, valamint Antal Árpád polgármester több rendben is hangsúlyozták: az övezeti rendezési terv nem azonos a majdani központ tervével, csak felvázolja, hogy az önkormányzat milyen elképzelés mentén szándékszik az övezetet rendezni, amibe az is beletartozik, hogy a környező ingatlanoknak milyen lehetséges rendeltetésük lehet.
A meghívottak – azok a tulajdonosok, akiket közvetlenül érint a beruházás, mivel ingatlanjaik a tervezett helyszín szomszédságában találhatók, egy esetben pedig éppen a kiszemelt területen – több aggályuknak is hangot adtak a rendezési tervet illetően.
Az egyik ezek közül az volt, hogy a terv nem veszi figyelembe a valós tulajdonhatárokat, magánszemélyek által birtokolt területekkel is számol, ami meglátásuk szerint törvénytelen. Egy másik észrevétel szerint a Csíki utca felől megjelölt, a művelődési központig vezető sétálóutca kialakítása előnytelen a szomszédos lakóházak tulajdonosai számára.
Aggodalmat fogalmaztak meg a telekkönyvi hivatal épületével kapcsolatosan is, a földszinti helyiségek tulajdonosai úgy látják, amennyiben az övezeti rendezési tervet a javasolt formában fogadják el, az önkormányzat akár az épület lebontása mellett is dönthet. A jelzett helyiségekben egyébként jelenleg vendéglátó egységek működnek.
Egyezségre törekednek
A hozzászólók közül többen abbeli félelmüknek adtak hangot, hogy az önkormányzat az övezeti terv birtokában több jogi eszközzel is élhet, hogy akár a magánszemélyek tulajdonából is elvegyen, amennyiben a beruházás úgy kívánja – konkrétan a közhasznú kényszer-kisajátítás lehetőségét vetették fel. Úgy látták, a rendezési terv elfogadását követően már nem lesz beleszólásuk a beruházással kapcsolatos döntések alakulásába.
A vita egyik központi eleme a Kőrösi Csoma Sándor utca 4. szám alatti ház kérdése volt. A jelen lévő három tulajdonos – Bokor Zita és Bokor Károly, akik az ingatlan emeleti részét, valamint Józsa Sándor, aki a földszintet birtokolja – több téren is elégedetlenségüknek adtak hangot egyrészt a közvitára történő meghívásukat, a dokumentációhoz való hozzáférésüket illetően, másrészt amiatt, ahogy a városháza és partnerei (a Sapientia Alapítvány és a megyei önkormányzat) megkeresték őket ingatlanjuk esetleges felvásárlása tárgyában. Utóbbi kapcsán kijelentették, az ajánlott vételár nem felel meg nekik, és mivel azóta sem keresték meg őket, úgy tekintik, az épület nem eladó.
Antal Árpád a vita során, majd lapunknak is elmondta, tudomásul vették, hogy a tulajdonosok nem szándékoznak eladni a lakóházat, de ennek ellenére továbbra is a megegyezés útját szeretnék járni. Józsa Sándor ugyanakkor megjegyezte: remélik, nem úgy szándékszik eljárni a városháza, mint a rendszerváltás előtti településszisztematizáláskor tették, azaz önkényesen kisajátítja az ingatlant.
Nem született még döntés
A felsoroltak kapcsán Antal Árpád, valamint Birtalan Csilla elmondta: az övezeti rendezési terv a teljes beruházás szempontjából csak az első lépések egyike, melynek a közvita is része, és csak azt követően lehet majd épületekről, bontásról, tulajdonhatárokról vagy bármi másról beszélni, miután a városi képviselő-testület is rábólintott a rendezési tervre.
Antal Árpád hozzátette: a majdani központtal kapcsolatosan csak néhány tanulmány készült eddig, semmilyen döntés nem született és nem is születhet arról, hogy milyen formát kap majd a komplexum, illetve hogy pontosan miként érinti a szomszédos ingatlanokat. A telekkönyvi hivatal épületének lebontásával egyik tanulmány sem számol – az egyedüli vitatott pont a lépcső, mely közterületen áll –, így még az önkormányzat sem tett semmilyen lépést ennek kapcsán.
Továbbá – mondotta a polgármester –, amint az elmúlt tizenkét évben tették, most sem szeretnének a kényszer-kisajátítás eszközéhez nyúlni, inkább a tárgyalás, megegyezés, vásárlás útját járnák, ha pedig nem megy, inkább a majdani építési terveket módosítják, amint történt ez több városrészen. Amennyiben az érintettek úgy látják, részletesebb tájékoztatásra van szükség, annyi közvitát szerveznek, ahányra csak igény van, illetve a beruházás minden fázisáról részletesen beszámolnak, írásban is, ha szükséges. Elszomorítónak, de ugyanakkor érthetőnek nevezte, hogy harminc évvel a rendszerváltás után sokakban még mindig él a félelem, miszerint az állam vagy az önkormányzat önkényesen elkobozhatja, felszámolhatja az ingatlanjaikat, jelképes kártérítésért vagy bármi ellenszolgáltatás nélkül.
A kultúra korszerű otthona
Mint arról beszámoltunk, Antal Árpád polgármester, Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke, valamint Kató Béla, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Sapientia Alapítvány képviselője február közepén közösen jelentették be, hogy művelődési központot alakítanak ki a belvárosban, az egykori Bodok Szálloda helyén, valamint a szomszédos területeken.
Az akkor elmondottak alapján Románia legmodernebb, legjobb akusztikájú hangversenytermét Sepsiszentgyörgyön kívánják felépíteni, mégpedig egy olyan kulturális és ifjúsági központban, amely összesen hat intézménynek adna helyet: a koncertterem mellett az Erdélyi Művészeti Központnak (EMŰK), a Bod Péter Megyei Könyvtárnak, a Tamási Áron Színháznak, az M Studionak és a Cimborák Bábszínháznak. Az új központ hármas összefogással, a megye, a megyeszékhely és a Sapientia Alapítvány együttműködésével jön létre és 2024-ben válik működőképessé.
Nagy D. István / Háromszék