Felvidéki hagyományőrzők - Visszatekintés a Hálózat éves munkájára
A Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia 2018-ban sokat tett a szlovákiai magyarság hagyományainak ápolásáért. Oktatási programok, versenyek, fesztiválok, gyűjtések jelzik munkájuk sokrétűségét.
A Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia feladata a szlovákiai magyarság hagyományos kultúrájának és népművészetének megismertetése, népszerűsítése, dokumentálása, valamint az oktatásban, a közművelődésben és az előadóművészetben betöltött szerepének megerősítése. E célok megvalósításáért a Hálózat munkatársai az elmúlt két évben számos közművelődési, oktatási és népművészeti szervezettel alakítottak ki szoros együttműködést.
2018-ban indult útjára a Népzenei Műhely elnevezésű programsorozat, amely az elmúlt év sikeres mesterkurzusaira építve segítette a rendszeres magyar hangszeres népzeneoktatást.
Önálló kezdeményezésként hozták létre a Gombaszögi Nyári Tábor Folkszöglet nevű helyszínét, amely az idén már a fesztivál leglátogatottabb programsorozata közé tartozott.
A IX. Ipolyi Arnold Országos Népmesemondó Versenyre 1200 fiatal jelentkezett. A döntő két napján 92 fiatal bizonyította tudását. A sikeres rendezvényt követően a szervezők már a jubileumi tízedik versenysorozatra készülnek.
A néphagyomány átadásának például szolgáló gyakorlatait és módszereit egynapos módszertani napokon – Füleken, Galántán az Országos Óvópedagógus Konferencián, valamint a nyitrai Konstantin Egyetemen – ismertették az érdeklődőkkel.
Pedagógus-továbbképzéseket Királyhelmecen, Rimaszombatban és Komáromban szerveztek, eredményként értékelik, hogy az oktatásban – a Hagyományok Háza által kidolgozott szakmai irányelveket követő – hazai előadók vettek részt.
A Hálózat megkülönböztetett figyelmet fordított a kézművességre. Ennek nyomán a Kárpát-medencében elsőként hozták létre a szlovákiai magyar Kézművesek Adatbázisát és a Szlovákiai Magyar Kézműves Szövetséget. Két alkalommal tartottak konferenciát hazai és Kárpát-medencei résztvevőkkel. A Szövetséggel indították útjára a termékzsűrizést, a legjobb munkák a Magyar Kézművesség a Felvidéken című vándorkiállítás anyagát gazdagították.
Az elmúlt két év jelentős eredményeket hozott a szlovákiai magyar folklórélet dokumentálásában, valamint a folklórműfajok gyűjtő- és kutatómunkájában.
A hangszeres és vokális népzene kutatását szolgálta a Fehér Foltok elnevezésű program, amelynek keretében a bodrogközi és gömöri pásztorok, valamint a Vág–Garam közén élő muzsikus cigányok körében végeztek gyűjtést.
Folyamatos és szisztematikus munkát jelentett a Hagyomány Képekben elnevezésű kezdeményezés, amelynek célja a magántulajdonban lévő fényképgyűjtemények, néprajzi-, falutörténeti vonatkozású kéziratos anyagok felkutatása, feldolgozása és digitalizálása volt.
A szlovákiai magyar folklórmozgalom kezdeteinek és kibontakozásának átfogó dokumentálása céljából indult az oral history program, melynek során tíz riportalannyal készítettek mintegy 28 órás felvételt.
Információ: www.elohagyomany.sk
Délvidéki hagyományőrzők - Visszatekintés a Hálózat éves munkájára
A Hagyományok Háza Hálózat – Vajdaság különösen sokat tett a hagyományok ápolásáért, a délvidéki magyarság otthonmaradásáért. Figyelemreméltóak a fiatalok megszólításában elért eredményeik.
A Hagyományok Háza vajdasági hálózata 2018-ban második évét zárta, így bátran támaszkodhatott az előző év tapasztalataira. A munkatársak az év során 22 településre jutottak el. Nagy figyelmet szenteltek a népzenei képzésekre, új koncepciót dolgoztak ki az élőszavas mesemondásra, s első ízben indították be a népi iparművészeti tárgyak zsűrizését. Számos tábor szakmai irányítása is a kezük munkáját dicséri. Különleges színfoltja volt erőfeszítéseiknek a csókai népi ének mesterkurzus, valamint népihangszer-képzés a Vajdaság nyolc településén. Folytatták a Népzene, mint zenei anyanyelv elnevezésű akkreditált pedagógusképzést Topolyán és Újvidéken. Táncoktatást tartottak a nyári Batyu és a Talentum táborokban, valamint hagyományt teremtettek a második Szent Mihály-napi Táncháztalálkozó és Sokadalommal. A zentai Folkkocsma iránt különösen nagy volt az érdeklődés.
A felvidéki törekvésekhez hasonlóan nagy súlyt fektettek a helyi kézműves tradíciók ápolására, ennek keretében szervezték meg a népi iparművészeti alkotások vajdasági zsűrizését. Az értékelt tárgyakból összeállított vándorkiállítás anyagát több településen mutatták be. A bajsai gyékényfonó-kurzus és a viseletkészítő tanfolyamok látogatottságával is elégedettek a kezdeményezők.
A népmesemondás nemes hagyományait tette közkinccsé Toldi István kupuszini mesefa számos településen, s eredmények között könyvelték el A mesemondás tanulásának és tanításának alapjai című – harminc pedagógus és közművelődési szakember részvételével tartott – továbbképzést is Magyarkanizsán.
A Hálózat munkatársainak is különleges élményt jelentett Hideg Anna különleges és felemelő hangja; a Ricsaj gyermekfoglalkozásokon más településről érkező kicsi gyerekek élénk érdeklődése. Szívet melengető volt látni a Szent Mihály-napi Táncháztalálkozó és Sokadalomra összegyűlt tömegeket, s Bognár Szilvia énekest, akit koncertje végén körbevettek a gyerekek. A munkájuk sikere a tóthfalusi tábor ismételt beindítása, ahol negyven gyerek egyszerre muzsikált és énekelt.
A Hálózat munkatársai tanítottak és egyben tanultak is. A vendéglátás, az utazások megszervezése, a sajtó figyelmének felkeltése és a váratlan momentumokra való felkészülés egyaránt gazdagította a munkatársak ismereteit. Az erőfeszítéseikért viszont igazi jutalmat kaptak: több ezer ember önfeledt szórakozását élvezhették, s kétezer gyermek csillogó tekintete ad számukra erőt a következő évben.
Erdélyi hagyományőrzők - Visszatekintés a Hálózat éves munkájára
A Hagyományok Háza Hálózat–Erdély a legnagyobb külhoni magyar közösség hagyományápolásában ért el jelentős eredményeket 2018-ban. A szervezet szerteágazó tevékenységében a tradíciók átadásának segítése, a közösségépítés, valamint az elfeledett szokások újjáélesztése kapott prioritást.
A Hagyományok Háza Hálózat – Erdély, második munkaévét fejezte be 2018-ban, s az országrész méreteit és a rendezvények számát figyelembe véve is sikeres időszakra tekinthet vissza. A Hálózat állandó és egyedi programokat szervezett.
A munkatársak elégedettek a Székelyudvarhelyen szeptemberben tartott Erdélyi Táncháztalálkozó kedvező fogadtatásával és visszhangjával. A résztvevők ezúttal kerek évfordulót is ünnepeltek, hiszen negyven évvel ezelőtt az első nagy „táncházas” együttlétre is Udvarhelyszék anyavárosában gyűltek össze a hagyományok tisztelői.
A látványos események mellett számos kisebb fesztivál is színesítette a palettát. A Jeles Napok rendezvénysorozat tizenhárom városba jutott el, a Tekergő meseösvény, valamint a Hangszersimogató élménytalálkozó az ifjabb nemzedék hagyományokba való bevonását szolgálta.
A Látogatóban program során tizenkilenc szórványtelepülésen szerveztek néptánc-rendezvényt; a tánc nyelvén hívták fel a figyelmet a magyar kultúra élővé tételének fontosságára.
A hagyományok hiteles átadásának módját a képzések biztosították. A csíkszeredai és a marosvásárhelyi mesekurzus az élőszavas mesemondásba avatta be a szép számú érdeklődőt. A rugonfalvai népzene-oktatók továbbképzése, valamint a kolozsvári népi énekoktatás a gazdag erdélyi zenei kincs továbbéltetését segítette.
A gyermektáborok, mint például a nyárádszentlászlói Gézengúz Gyerekfesztivál a kisebbek kulturált szabadidő eltöltését szolgálták, s a szervezőknek lehetőséget adtak arra, hogy játékosan osszák meg az erdélyi szellemi és tárgyi örökséget a résztvevőkkel.
A maros mentén a székelybósi nyári gyerekfoglalkozás a helyi közösség kezdeményezésére valósult meg.
A IX. Székelyföld Napokon a Hagyományok Háza Hálózat – Erdély immár második alkalommal rendezte meg a Táncoló Székelyföld eseménysorozatot. Ennek keretében a szervezők több mint egy tucat településre vittek értékes hagyományőrző és táncos műsort.
Rohanó korunkban hihetetlenül hangzik, de az első gyűjtések után száz esztendővel sem fejeződhetett be a kutatás: Erdély-szerte élő-művelő hagyományt vivő közösségekkel lehet találkozni. A Hálózat feladatának tekintette, hogy ezeket az értékeket a nem konvencionális közösségben élő emberekkel is megismertesse, s életük részévé tegye. Követendő példa erre, hogy azon közösségekben, ahol a szokások feledésbe merültek, hagyományos bálok nyújtanak lehetőséget a régi szokások, tánc- és dallamvilág visszatanítására.
A munkatársak gyümölcsöző kapcsolatot ápolnak más szervezetekkel is, így társszervezőként vettek részt olyan sikeres nyári programokban, mint városnapok, gyerekfesztiválok, a Székelyföldi Szabadtéri Évadnyitó Táncház, a Kolozsvári Magyar Napok és a Csillagocska Néptánctalálkozó.
Dr. Csermák Zoltán