Ion Iliescu katonai intézkedésekhez járult hozzá, amelyek közül némelyek egyértelműen a diverziókeltést szolgálták – közölte kedden a legfőbb ügyészség, amely ugyanakkor arról is tájékoztatott, hogy kiterjesztette az emberiesség elleni bűncselekmények miatt folyó kivizsgálást Iliescu ellen az 1989. december 27-e és 31-e közötti időszakra.
A közlemény felidézi, hogy az 1989. december 22-27. közötti időszakban Ion Iliescunak tulajdonított cselekedetek büntetőjogi kivizsgálásához azért volt szükség az államfő hozzájárulására, mert abban a periódusban a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa valóságos kormányként működött, tagjai pedig miniszteri hatáskörrel rendelkeztek.
A forradalom-dosszié kapcsán a katonai ügyészség büntetőjogi eljárást kezdett – szintén emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények gyanújával – Iosif Rus tartalékos altábornagy, a tettek elkövetése idején a román légierők parancsnoka és a Legfőbb Katonai Tanács tagja, valamint Emil ("Cico") Dumitrescu tartalékos vezérezredes ellen.
A nyomozó hatóság szerint Iosif Rus a román légierő parancsnokaként és a Legfőbb Katonai Tanács tagjaként 1989. december 22-én jogtalanul a Szekuritáté egy alegységének kivezénylését rendelte el az Otopeni Nemzetközi Repülőtérre, noha nem tartozott hatáskörébe a légikikötő védelme, mert annak saját védelmi rendszere volt. Ezzel zavart okozott a védelmi egységek közti kommunikációban, ami a bajtársak (a hadsereg és a Szekuritáté csapatainak) egymás ellent támadásához vezetett. 'Ezen szabálysértő és fölösleges parancs nélkül nem került volna sor az 1989. december 12-i tragédiára, amelyben 48 személy (köztük 40 katona) vesztette életét, és további 15-en megsérültek' – érvelnek az ügyészek.
Bizonyítékaik vannak rá, hogy Iosif Rus 1989. december 23-án parancsba adta, hogy a 61-es ezred helikoptereinek törzsén mázolják le a román trikolórt, és más szimbólumot fessenek rájuk. Ezt követően az említett helikoptereket a Román Televíziótársaság épülete, a Ghencea-temető és más fővárosi helyszínek fölé küldte, amivel a földi védelemre kivezényelt katonák körében zavart és félelmet keltett. Ez vezetett ahhoz, hogy a különböző védelmi alakulatok tüzet nyitottak egymásra, és elharapozódott a terrorizmustól való rettegés. 'Minden, a terrorista elemek jelenlétére utaló akkori állításról kiderült utólag, hogy hamis volt' – szögezik le az ügyészek.
A nyomozati anyag arra is rávilágít, hogy Emil ("Cico") Dumitrescu 1989. december 22-én tiszti egyenruhában jelent meg a közszolgálati televízió képernyőjén, és ekkortól kezdve hamis információkkal vezette félre a lakosságot, amelynek eredményeképpen az országban elterjedt a terrorizmustól való rettegés, ami emberáldozatokhoz, sérülésekhez és szabadságkorlátozásokhoz vezetett.
Az ügyészek leszögezik, hogy a politikai-katonai szervezetként működő Nemzeti Megmentési Front Tanácsának vezetőjeként Ion Iliescu megakadályozhatta volna a katonai diverziókeltést, de ezt nem tette meg. A terrorizmustól való általános félelem oda vezetett, hogy különböző katonai és civil alakulat egymás ellen támadtak, tüzet nyitottak egymásra és az eseményeken kívülálló személyekre – olvasható a legfőbb ügyészség által közzétett dokumentumban.