Az iskolai heti óraszám csökkentése, amely látszólag hasznos a tanulók számára, 25 ezer pedagógus elbocsátását vonhatja maga után – hívja fel a figyelmet a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) által csütörtökön kiadott közlemény.

A szakszervezet szerint a kezdeményezés hasznos lehet, de csak akkor, ha más kiegészítő intézkedésekkel, például az osztályok számának növelésével és az Iskola utáni iskola program országos színtű kiterjesztésével társul. Ellenkező esetben fennáll a kockázata annak, hogy országos konfliktus alakuljon ki az oktatásban – véli a FSLI.

Meglátásuk szerint a törvény kihirdetését követően egy sürgősségi kormányrendelettel ki kell tolni a jogszabály hatályba lépésének időpontját.

A FSLI szerint nem egyértelmű, hogy a gyerekek javára válna, hogy kevesebbet üljenek az iskolában, mi több, szakemberekre hivatkozva azt állítják, hogy a tanulók érdekét az szolgálná, hogy minél több időt töltsenek az iskolában úgy, hogy ezt ne robotként éljék meg, hanem stresszmentes, hasznos időtöltésnek.

Ebben az összefüggésben rámutatnak, hogy a kerettantervben szereplő órák száma csökkentésének negatív hatásait úgy lehetne elkerülni, hogy módosítsák az iskolai programokat, hogy elkerüljék a tanulók kimerülését a jelenlegi, amúgy is zsúfolt tananyag további tömörítése miatt; hogy csökentik az osztályok létszámát, és bővítik az Iskola utáni iskola programot. Véleményük szerint ezzel elkerülhető lenne, hogy az óraszámcsökkenés miatt elbocsátsanak 25 ezer pedagógust.

Másrészt, a szövetség arra figyelmeztet, hogy amennyiben a törvényt a javasolt intézkedések meghozatala nélkül alkalmazzák, ennek a legnagyobb negatív társadalmi hatása lesz Románia ’89 utáni történelmében.

Simion Hancescu, a FSLI elnöke szerint a törvény hatálybalépését el kell halasztani, mert a javasolt intézkedéseket „lehetetlen 2020. szeptember 1-jéig életbe ültetni”. Ellenkező esetben – mondja a szakszervezeti bizalmi – annak a veszélye áll fenn, hogy ‘komoly konfliktus’ alakuljon ki a közoktatásban.

A szenátus plenáris ülése, döntéshozó testületként, elfogadott hétfőn egy joszabálytervezetet, amelynek célja a heti maximális órszám életkor szerinti szabályozása az iskolákban. (Agerpres)

3 hozzászólás

  1. Sztrogoff Mihály

    ,,FSLI: HUSZONÖTEZER PEDAGÓGUS ELBOCSÁTÁSÁT VONHATJA MAGA UTÁN A HETI ÓRASZÁM CSÖKKENTÉSE AZ ISKOLÁKBAN”
    Egyebet nem lehet hallani, olvasni, hogy milyen nagy a pedagógus hiány és ezt csak szakképzetlen személyzettel tudják pótolni.,,Drámaian csökken a tanulók száma Romániában, 1990 és 2017 között a romániai közoktatásban tanulók száma 39%-kal csökkent.” Összevont osztályok a tanulók hiánya miatt!! Most akkor olyan tantervet kell ráerőltetni a tanulókra amilyen szakos pedagógusaink vannak vagy pedig olyan tantárgyakat oktassunk amire a tanulóknak van szüksége? Mi olcsóbb egy épület fenntartása két három pedagógussal vagy egy iskolabusz egy gépkocsivezetővel? A szakképzetlen személyzetet lehet pótolni az óraszám csökkentés következtében felszabadult pedagógusokkal.
    U.I. Az a sanda gyanúm, hogy ez esetben a tanulók érdekei eltörpülnek.

    Válasz
    • ez van

      Kedves Sz. M., a tanulók érdekei mindig is háttérben voltak. Tóducz dr.Romániát jellemző cinikus megjegyzései sajnos időtállóak. Kezdve a nagy dérrel-dúrral beharangozott és elkezdett igazgatói vizsgákkal (ami, ugyebár három hónapot sem tartott – pártérdekek miatt), a tananyag csökkentéssel, ami évről-évre tolódik, a szakmai továbbképzéssel, ami eleinte a nem bolonai rendszerben végzettek bolonai átképzését is jelentette, mégis a más szférában végzett képzést is elfogadják egyetemi képzésnek (tanítóképzőt végzett tanítónő banki menedzser képzéssel mesteri tanári fokozattal elismert pedagógus). Miközben a bolonai rendszer bevezetésével egyszerűen megszűnt a tanárképzés. Ami a pedagógus létszámcsökkenést illeti, ez csak Romániában valósulhat meg, hisz most sincs elég pedagógus a rendszerben. Az óvodákban nincsenek dadák, az óvónőket kisegítő személyzet, a gyerek fejlődését figyelő, ellenőrző és korrigáló szakszemélyzet, a technikai órákhoz nincsenek laboránsok, lényegében minden tantárgy oktatásánál elkelne a tanár megsegítésére egy-egy képzett “laboráns”. Az informatika oktatás immár kötelezően harmadik éve tart az öt-nyolc osztályban, infólaborok vannak, de nincs infótanár, rendszergazda. Mindenki úgy oldja meg, ahogy tudja. Órakiegészítésként a vallástanárnak osztják ki, vagy pedig a könyvtáros megy be órára a laborba. Ahol a matek, vagy fizika szakost be lehet vonni, ott még jó. Az nem igaz, hogy aki fészbukozik, az már taníthatja az infót. Pedig nálunk sajna ez a mentalitás. Az óraszám csökkenés helyett tehermentesíteni kell a gyerekeket tananyag csökkentéssel, az elsajátításra kell a hangsúlyt helyezni. Étkezdékkel kell ellátni az iskolákat, hogy a gyerek egész nap ott maradhasson felügyelet mellett, otthon pedig ne kelljen tanuljon és házizzon, mint a fejlettebb országok mindenikében. De ez utópia, hisz nyugatról csak a be nem vált módszereket vesszük át, amiből egyenesen adódik, hogy nem kell ennek az országnak értelmes ember

      Válasz
  2. Tóducz

    ROMÁKIA.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük