Gábor Áron rézágyúja Budapesten látható

A Gábor Áron által öntött rézágyúk egyetlen megmaradt példánya a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumból érkezett 1848-49-es ereklyék kamarakiállításán a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban 2019. november 18-án. Jobbra Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. MTI/Soós Lajos

A Hadtörténeti Múzeumban látható hétfőtől a Gábor Áron által öntött rézágyúk egyetlen megmaradt példánya. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumból érkezett ágyú és további hatvan 1848-49-es ereklye több mint fél éven át vendégeskedik Budapesten.

“Gábor Áron hős volt, alakjában ott van a székely találékonyság is. Mintegy hetven löveget készített a szabadságharc alatt, de csak egy ágyúcső maradt fenn, amelyet 1906-ban Kézdivásárhelyen találták meg vízvezeték-szerelés közben. 1923-ban a Székely Nemzeti Múzeumba került, de 1971-ben Bukarestbe szállították, és csak 2010-ben tért vissza Sepsiszentgyörgyre” – mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfőn, a kiállítás megnyitóján a Hadtörténeti Múzeumban.

Mint kifejtette, az ágyú mellett olyan 1848-49-es forradalmi ereklyék láthatók a kamara kiállításon, mint Kiss Ernő tábornok nyerge, Deák Ferenc pipája, Kossuth Lajos cigarettaszipkája, Bem József sétabotja vagy Zathureczky István a kufsteini börtönben készített kosárkája. Kelemen Hunor hangsúlyozta: a most kiállított tárgyak jelentőségét az adja, hogy történelmi hőseink használták, vagy éppen ők készítették.

A rézágyú a szabadságharc leverése után csaknem hatvan évvel került elő, és mielőtt 1971-ben a Román Nemzeti Történeti Múzeumba szállították, kézdivásárhelyi kisiparosok két hasonmást öntöttek, az egyik a kézdivásárhelyi, a másik a sepsiszentgyörgyi múzeum udvarára került. Az eredeti ágyú csak 2010-ben, hosszas politikai előkészítés után kerülhetett vissza Sepsiszentgyörgyre.

“2009-ben Románia első magyar kulturális minisztere lettem, és egyik első feladatomnak neveztem meg a székely ereklye visszaszerzését. Először csak ideiglenesen sikerült, aztán 2014-ben ismét miniszter lettem, akkor tudtuk befejezni az eljárást, az adminisztrációs folyamatot. Gábor Áron már életében példa, halála után pedig legenda lett, a rézágyúról szóló népdalt már a szabadságharc alatt énekelték Erdélyben, Jókai novellát írt Gábor Áronról” – mondta Kelemen Hunor.

Gábor Áron rézágyúja Budapesten látható

Damjanich János tábornok akasztófájából készült kereszt a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumból érkezett 1848-49-es ereklyék kamarakiállításán a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban 2019. november 18-án. A kiállításon látható a Gábor Áron által öntött rézágyúk egyetlen megmaradt példánya is. MTI/Soós Lajos

A rézágyú 2020. június 30-ig látható a Várban a 101 éves Hadtörténeti Múzeumban, ez idő alatt újítják fel a Kós Károly által tervezett Székely Nemzeti Múzeum épületét, ahová jövő nyártól visszakerül. A hétfői ünnepségen jelen volt Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, valamint Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója is. (MTI)

3 hozzászólás

  1. Joe

    Az biztos hogy egy remekmu. Azonban nem hiszem hogy csak ez hianyozna az erdelyi magyarok erdekeinek a megvedesere. Azok az idok elszalltak. Most tenta,papir,meg ceruza,meg komputer sokkal eredmenyesebb.

    Válasz
  2. antal m.

    Tóducz! Látja, itt nagy lehetősége lenne a ,,szidolozási,, technikáját fejleszteni!?

    Válasz
  3. Tóducz

    K.H.-cska, nézegeted Gábor Áron remekművét, sajnálod, hogy nektek nincs ilyen, pedig már rég nagy szükségetek lenne reá az erdélyi magyarok érdekeinek védelmére!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük