Finálé / Fotó: Pósa Homoly Erzsó / Felvidék.ma

A Pósa Lajos Társaság meghívására a rimaszombati Csillagházban gyűltek össze Pósa Lajosnak, az eredeti magyar gyermekirodalom megteremtőjének a tisztelői november 30-án. A 2014-es emlékévre emlékeztek abból az apropóból, hogy megjelent az emlékév krónikája.

Csodás hangú pedagógusok, kórusok, zenekarok, lelkes diákok mutatkoztak be, s ízelítőt adtak munkásságából, gyönyörűen csengő verseiből, nótáiból.

Balog partján van egy falu – kezdte a műsort a nagybalogi Szivárvány Énekkar Páko Mária gitárkíséretével. Innen, Nemesradnótról indult Pósa Lajos a nagyvilágba, Budapestre, s tette híressé a kis gömöri, balogvölgyi települést.

Pósa Judit, a Pósa Lajos Társaság elnöke bevezetőjében elmondta, hogy a 2014-es emlékév az Albumlapok Pósa Lajosnak című könyv megjelenésével indult. 2013 decemberében hirdették meg az emlékévet, először arra gondoltak, hogy néhány könyvbemutatót tartanak majd.

„Történt azonban egy csodálatos dolog, a felhíváshoz nagyon sokan csatlakoztak” – mondta Pósa Judit.

A Bátkai Alapiskola pedagógusaiból összeállt énekkar, a Százszorszép is épp az emlékév alkalmából verbuválódott. Az emlékesten a Nyárban című csokrot adták elő Németh Aladár gitárkíséretével.

Csipka Rozália, a Siker kiadó szerkesztője / Fotó: Pósa Homoly Erzsó / Felvidék.ma


Csipka Rozália
, az emlékest háziasszonya, a Siker kiadó szerkesztője elmondta, hogy több száz oldalnyi anyagból, 360 fényképből választotta ki azt, ami az emlékév hangulatát visszaadta, s megjelent a krónika könyvében. Pósa Judit, Gyurán Ágnes, Kun Miklós Jenő voltak a segítségére, utóbbi a posalajos.com oldal üzemeltetőjeként a szöveg javításába is besegített. „Szeretnénk visszaadni azt, amit mi 2014-ben Pósáról megtanultunk. Összeírtuk azokat a kiadványokat, amelyek ebben az időben megjelentek. A célt, amit kitűztünk magunk elé, megvalósítottuk. Ilyen összefogásról nem is álmodtunk” – mondta.

Mint mondta, Pósa Lajosnak népes baráti köre volt. A krónika erről szól, a barátokról, a műveiről, a szervezők lelkesedéséről. Kiemelte, s a könyvben is közreadták, hogy nagyon sok támogatójuk akadt.

Pósa Lajos igaz magyar volt. 1850-ben született, a hazaszeretet és Kossuth Lajos iránti tisztelet jellemezte. Ezt a hazafiasságot vitte bele a verseibe. Tóth Dorottya a Jövendő című vers felolvasásával erősítette ezt meg.

Kun Miklós Jenő Pósa Lajos-kutató / Fotó: Pósa Homoly Erzsó / Felvidék.ma


Páko Mária
 arra emlékezett, amikor 2014. március 15-én a Tompa téren előadták az Áldd meg Isten szép hazánkat című verset.

„Ezt azóta is énekeljük. A gyerekek már nagyok, de szívüket még mindig melengeti ez a csodálatosan szép vers. Mi ezeket a verseket nem kötelezően adjuk elő, hanem szeretettel, óriási akarattal. A Csillagvirág felvidéki tehetségdíjas zenekar lett. A Magyar vagyok című verset már muszáj volt levédetnünk. Pósa Judittal öt évvel ezelőtt ismerkedtünk meg, s egy életre szóló barátságot kötöttünk, neki is sokszor mondtam, úgy érzem, hogy fentről irányít bennünket” – mondta el Páko Mária.

A gyermek-anya kapcsolatot több szervező is kiemelte az emlékévben is. Több kötet is megjelent Pósa Lajostól, melyből anyaszerető versekkel köszöntötte drága édesanyját. Az Egy véka búza című verssel a balogtamási Balázs Éva idézte őt meg.

Pósa Lajos tanítónak indult, nagyon szerette a gyerekeket. Varga Zarán Ágoston A kéményseprő meg a pék című verssel 2015-ben lépett fel a Tompa Mihály versenyen. Ferencz Zsolt A fehér vadász című verset adta elő. Gyurán Ágnes a Szeresd a gyermeket címűt mondta el, melyben a költő arra biztat,  töröljük le a gyermekek könnyeit, s mindig vigyázzunk rájuk, álljunk melléjük támaszul.

A költő nótaszerző is volt. Ezek hangulatát idézték meg a Heuréka Művészeti Iskola tanárai: Horváth Roland, id. Botos Béla és ifj. Botos Béla, akik Pósa-Dankó szerzeményeivel kedveskedtek a hálás közönségnek.

Fűrész János, az egri Ezüstidő Szabadidő Egyesület elnöke felidézte Pósa Lajos és Dankó Pista barátságát, s elmondta, ők is hasonló hangulatú nótadélutánt szerveznek Egerben.

A közönség soraiban a radnóti alapiskola tanárai / Fotó: Pósa Homoly Erzsó / Felvidék.ma

„Megsüvegelendő az a tevékenység, amit Pósa Juci végez. Ott voltunk a kezdetektől. Dobog a szívünk, amikor azokra gondolunk, akik itt megőrzik a magyarságot” – mondta.

Pósa Lajos Az Én Ujságom gyermeklap szerkesztőségében olyan munkát végzett, amit ma már talán elképzelni is nehéz. A szerkesztői munka mellett kapcsolatot tartott kis olvasóival, levelezésben állt velük. Utasítást is adott olykor nekik, így fedezte fel Móra Ferencet. Bodnár Eliza Móra Ferenc A gavallér zsiráf című versét mondta el, melyet Pósa Lajos tanácsai alapján írt.

Mulatott, imádta a társaságot, nagy baráti köre volt. Bródy Sándor úgy írta le Pósa Lajost, mint igazi magyar gavallért. Nagy passzióval csinált mindent, szerette a jó magyar ételeket. A kis mérték nem az ő mértéke, ő írta a legtöbb verset.

„Ahogyan ma este is. Úgy minden verséből süt a szeretet. Az embereket nemes összefogásra buzdítja, s a versei a mai napig hatnak. Büszkének kell lenni rá. Ő az az ember, akit Gömör adott a magyarságnak” – mondta Kun Miklós Jenő.

Pósa Lajos és Az Én Ujságom nem véletlenül került be a Magyar Örökség Aranykönyvébe.

Pósa Homoly Erzsó / Felvidék.ma

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.