A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora február utolsó hetében Gömörországba látogat. Az érdeklődők a Fonó Budai Zeneház Utolsó Óra gyűjtéssorozatának felvételeiből hallhatnak szemelvényeket.

Gömöri pirkadat - Felvidéki muzsika a Hajnaliban (Kossuth Rádió)

A Kossuth Rádió „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsora február utóját a gömöri népzenének szenteli. A friss hallgatók egy nagy múltú, gazdag hagyományú vidék szokásaival, zenei hagyományaival ismerkedhetnek meg.

Gömör, a történelmi Észak-Magyarországot tekintve, a Bükk hegység és a Gömör-Szepesi-Érchegység közötti medencében terül el. A magyarság már a honfoglalás korában birtokba vette vízjárta, termékeny lapályait és egyes kutatók szerint a magyar törzsekhez csatlakozott kabarok is e tájon telepedtek meg. Neve valószínűleg a vármegye első székhelyéül szolgáló, sajógömöri várat birtokló nemzetség nevéből származik. A vidék hagyományos gazdálkodásában a földművelés mellett az állattartás, azon belül is a juhtenyésztés játszott kiemelkedő szerepet. A faluközösségektől viszonylag elzárt pásztorvilág kedvező körülményeket biztosított a régi tradíciók fennmaradására és visszahatott az itt élő parasztság zenei hagyományaira is. A cigánymuzsikusokat említő első magyarországi híradások egyike is erről a tájról származik: a sajógömöri születésű legendás prímásnőt, Cinka Pannát a korabeli források már egy népes muzsikuscsalád tagjaként mutatják be. A gömöri falvak népdalai a XIX. század legnagyobb magyar népzenei gyűjteményének számító Magyar Népdalok Egyetemes Gyűjteményben is megjelentek, az 1900-as évek elején pedig Kodály Zoltán és Bartók Béla egyaránt végzett népzenei gyűjtést a vidéken.

Népdalai közt fellelhető régi stílusú dallamok nagy részét a hagyományőrző énekesek napjainkban is juhásznótaként említik. A XX. század közepéig Gömörben számos muzsikusközpont létezett és egy-egy településen több nagylétszámú vonószenekar is működött egyszerre. Illés László, az osgyáni zenészdinasztia egyik utolsó prímása így emlékezik vissza ezekre az évekre: „Azok voltak a szép idők. Nálunk Osgyánban három mulató is volt. Esténként mind a háromban szólt a zene, mindig nagy bandánk volt, héttagúnál soha nem volt kevesebb. A falunkon halad át a Kassa felé vezető főút, talán ezért nemcsak hétvégéken, hanem hétköznapokon is volt vendég a kávéházakban. Kereskedők, földbirtokosok tértek be megpihenni, de mulattattunk tanítókat, jegyzőket, sőt csendőröket is… A faluban mindenki nótáját ismertük, de ismertük a gyakran átutazók nótáját is. Ha ismerős közeledett a banda tiszteletből annak a nótáját kezdte el cifrázni.”

Szerkesztő: Maruzsenszky Andor és Éri Márton

Műsorvezető: Balogh Éva

Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)

A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/

dr. Csermák Zoltán

 

2 hozzászólás

  1. várközi

    Mindesetre Kodály, Lajta és Bartók is forglódik a sírjában, mert olyan “sok” magyar népzene van a nemzeti adónkban. Szegény zenei anyanyelvünk! Szombat reggel cigányok húzta román népzenére ébredtünk. De teng az idegen, Dél-amerikai népzene is. Még Csóori Sándor beszélt egykor a Vasárnapi Újságban arról, hogy úgy ömlik az idegen zene a rádiónkból mintha az nem magyar lenne. Egy magyar népdalt napközben még véletlenül sem lehet hallani, giccses nóta az van bőven (nemcsak a Dankón!)
    dr. Csermák, Maruzsensky, Éri urak a Hajnali jó, de hányan hallgatják reggel 4 – kor?

    Válasz
  2. Mária

    Köszönjük szépen!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük