Gondolatok az évfordulón

Kézdivásárhely, 1940.09.13. / Forrás: Bedő Zoltán – Facebook

Elkobzott magán- és közösségi vagyon, megszüntetett tanintézmények, kisajátított épületek, elbocsátott dolgozók, tisztviselők és pedagógusok, megemelt adók, üldözött anyanyelv, lábbal tiport méltóság, nincstelenség, nyomor és kilátástalanság.

Íme, néhány következménye az 1920. június 4-én Trianonban aláírt diktátum nyomán az erdélyi magyarság nyakába szakadt román uralomnak.

Ilyen előzmények után nem csak természetes, hanem érthető is a magyar ajkú lakosság viszonyulása a bíráskodásra felkért Németország és Olaszország által meghozott második bécsi döntés néven elhíresült határozathoz (1940. augusztus 30.). Belőle ugyanis kitörő lelkesedést váltott ki a Székelyföldet is magába foglaló Észak-Erdély visszatérése a Magyar Szent Koronához. Diadalkapuk, nemzeti színekben pompázó települések, virágeső, örömkönnyeket hullató emberek sokasága és fennkölt beszédeket tartó szónokok kara fogadta az ide szeptemberben bevonuló honvédeket.

Ezek a magasztos pillanatok örökre bevésődtek a nemzet emlékezetébe, szellemi, valamint lelki erőforrást biztosítván a trianoni gúnyhatárt 1947-ben visszaállító párizsi békeszerződés következtében ismét idegen fennhatóság alá kényszerített magyarok millióinak. Volt, amire emlékezni, és ezáltal amibe belekapaszkodni a vállunkra nehezedő nemzeti elnyomás és kommunista diktatúra kettős igájában. Némiképp elviselhetőbbé vált a mindennapi élet, mert a szüleink és nagyszüleink számára már egyszer bebizonyosodott, hogy nincs olyan helyzet és állapot, amely mindörökké tartana.

Mindezt végig és átgondolva fokozódik bennem a bukaresti hatalom ellenünk irányuló és minket sújtó intézkedései által gerjesztett értetlenség. A felülről folyamatosan szított magyargyűlölet és vezényelt jogfosztás ugyanis nem csak nekünk árt, hanem a tőlünk mindenáron szabadulni akaró Romániának is. Hiszen hosszú távon nem csak a mindenkori vezetők iránt fog óhatatlanul ellenérzést kiváltani belőlünk, hanem az országgal szemben is, ami a román fővárostól való tömeges elforduláshoz vezet. Ez pedig az Erdélyt immár száz esztendeje gyarmatként kezelő és lakóira jobbágyokként tekintő államhatalomra nézve végzetes következményekkel járhat.

Bedő Zoltán / Székely Hírmondó

14 hozzászólás

  1. antal m.

    Tisztelt Dr. Csiby Károly!
    Hasonló bölcs tanácsok: Bolondnak tanács sárba vetett kalács. Bolondnak nincs törvénye!

    Válasz
    • Dr. Csiby Károly

      Most már csak az a kérdés, hogy ki a bolond…

      Válasz
  2. Szekely Attila

    Ha igazi nemzeti kormanya lenne a magyarsagnak akkor augusztus 30. lenne az osszetartozas unnepe!!!

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Sz.A., Ön ünnepelheti augusztus 30-án is, nem tiltja a kormány.

      Válasz
      • Szekely Attila

        Toducz , a budapesti FIDESZ-es babkormany volt kommunista elvtarsai miert a magyarsag legnagyobb tragediajanak napjat a Trianoni Diktatum Gyasznapjat , junius 4.-et hereltek ki az osszetartozas unnepenek?

        Válasz
        • TÓDUCZ

          Azért Sz.A, hogy Ön tudja ünnepelni az összetartozás napját augusztus 30-án.

          Válasz
          • Szekely Attila

            Toducz , nagyon teved!!! A budapesti FIDESZ -es babkormany volt kommunista elvtarsai 2010-ben a Trianoni Diktatum Gyasznapjat azert hereltek ki az osszetartozas unnepenek mert ok is mint a Gyurcsany banda azoknak a nemzetkozi bankaroknak a zsebeben vannak akik a Trianoni Diktatimot a magyarsagra rakenyszeritettek ,1945-ben a csonka-Magyarorszagot is legyarmatositottak es mai napig uraljak.

          • TÓDUCZ

            Igen Sz.A. tévedtem, me azt hittem, hogy van szövegértelmező képessége.

  3. antal m.

    A fenti publicisztikában közölt megemlékezéssel egykorú vagyok. Nem tudom kihagyni, hogy néhány sorban ne írjak arról hogy miként élte keresztül a családunk ezt az időszakot. Ismerve és átélve ezt az időszakot, amelyet a fenti témában a szerkesztő úr is valósan részletez, néhány mondatban igazolni tudom személyesen is mind azokat! Ismert, hogy itt Székelyföldön falun születtem Sz.udvarhely közelében. Szüleim és nagyszüleim sokat keseregtek és szenvedtek a két Világháborúk közt és utána.
    Mind ezt a közöltek okozták, és a minden féle emberi életek-sorsok megváltoztatásai. A Triánoni vakmerő embertelen döntés, mindent összekavart-vegyített, nemzeti sorsunkat tekintve! Egy újabb durva kihívásnak voltunk alávetve, mind nemzet itthon, az ősi honunkban.Köteleztek átalakulni román nyelvezetre, minden intézményt, románosítottak, még az újszülöttek nevét is románul kötelezték be írni a születésekkor. Hihetetlen nehezen élték át szüleink az átalakítást román nyelvre, mivel Székelyföldön a román nyelv ismeretlen volt, mint kommunikáció. Sok esetben, nem ismerve a román nyelvet, szüleinket be is csapták a törvényesítéseikkel. A sorsok fordulatakor, kegyetlenkedések történtek, mint Csíkszentdomokoson, Szárazajtán, stb. községi helyeken, embereket mészároltak le!
    A földműveseket- parasztokat falun-községekben, évről-évre hatalmas adókkal sújtották, mint húsbeadás, gabona leadássokkal, valamint készpénzek adóival. Nem törődtek egyáltalán azzal, hogy a falusiak továbbá miből fognak megélni! Majd kollektivizálták a mezőgazdaságokat, őrökre még a talajok minőségét is tönkre tették és elhordták a termelt gabonák zömét a falusiaktól! Az iskoláztatás csapni való volt vidékeken, a falusiak részére, hozzáférhetetlenek lettek, mert a felső tagozatokat megszüntettek, és a gimnáziumoknál fizetni kellett az szállást-ellátást!
    Nem voltak biztosítva a közszállítások! A háborúk, súlyos anyagi leégést okoztak, és nagy méretű nép veszteséget, valamint a családok kínzó el gyökértelenítését, szanaszét a nagyvilágban!
    A felsoroltak, akkora nagy kárt okoztak az emberiségnek a leszegényedésében valamint a népek-nemzetek egyetértésében, hogy egy század eltelte után sincs kellő egyetértés és megbékélés!

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Egészen megható mérnök űr, csak hát a fogalmazás az kb. olyan 3-4-ik osztályos szintjére sikeredett.

      Válasz
      • Dr. Csiby Károly

        Kedves Tóducz úr! Ne fárassza magát! Nagyapám bölcs mondását idézem szíves figyelmébe: “Ahol nincs, ott ne keress!”

        Válasz
        • TÓDUCZ

          Kedves Csiby úr, az én nagyapám pedig e-képp mondta ugyanezt: “Ahol nincs, ott az Isten se talál.”

          Válasz
      • antal m.

        Toducz ür!
        Ön bebizonyította magatartásával a bölcs mondást: ,, Bolondnak nincs törvénye.,,
        Bizonyította a Mikházan a Pavilon építkezése alkalmával! El is ismerte tettét!
        Hiába valók eszméi és tanácsai, nekem!

        Válasz
        • TÓDUCZ

          Mérnök űr, fentebb Önnek szegezte a fogas kérdést Csiby úr. Arra tessék reflektálni!

          Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük