Úgy érzem, nekem is kell írnom Trianoni döntés előtti időszakról, mármint a magyarok elleni barbarizmussal kapcsolatos történésekről, mert ezeknek a gyászos dolognak a hatását „megsindették” a felmenőim egészen dédnagyapámig és visszafele s azoknak a leszármazottai között én is. Ezért veszem a bátorságot és jogot arra, hogy gondolataimat leírjam mindazoknak, akik kíváncsiak rá.

Gondolatok Trianon előttről!

Fotó: demokrata.hu

Igaz nem először teszem, mert amikor megírtam az ezzel kapcsolatos első cikkemet az Erdély.ma részére már nem is tudom annak hány éve, a hírportál „nem vállalhatta érte a felelősséget”. Részben megértettem, mert olyan világ volt abban az időben, kegyetlen és nyílt magyargyűlölő hangulat, de amúgy most se sokkal különb! Nem akarom fényezni magam, ha nem is én voltam a jégtörő, de az elsők között mindenképpen ott voltam, akik ehhez hasonló írásokat megengedtek maguknak. Azután következtek bátrabbnál bátrabb írások, hitelesek és szakemberek által írottak, és ez az, ami sokat számít, nem az, hogy ki volt az első!

Hogy a kedves olvasó jobban megértse, miért nem szeretik a „gazok”, ha gazságaikat emlegetik, elmondok egy kis, igaz történetet. Egy budapesti építőtelepen dolgoztam egy födémen, csak négyen voltunk, mind ácsok, más sehol senki csak a toronydarus olyan harminc méter magasságban tőlünk. A három társamnak nem volt se neve se nemzete, mert ilyen emberekkel vétek megbecsteleníteni egy becsületes nevet vagy nemzetet. Annyit mégis elmondok róluk, hogy az építőtelepen nem akadt egy épeszű ember, aki elfogadta volna őket munkatársnak, ezért az építésvezető rámtukmálta őket, mondván, hogy nekik is meg kell valahol keresniük az innivalójukat, igen jól írtam, az innivalójukat!

Emlékszem aznap reggel adták ki a fizetést, már nem tudom mennyi volt, de túlórákkal együtt tekintélyes összeg lehetett. A munkászubbonyom felső, külső zsebébe tettem a pénztárcát, ahol kizárólag csak a pénzt tartottam. Mivel késő ősz felé járt, és reggel hűvös volt, magamon hagytam a zubbonyt, de ahogy a nap magasabbra hágott, melegem lett, levetettem. Egy betonpillér felnyúló vasazatára aggattuk mind a négyen kabátjainkat. Ott dolgoztunk körülötte egész áldott nap, senki nem járt arra, nekünk sem kellett elmennünk, mivel a hordozható illemhely is a födémen volt.

Öt órakor, amikor lejárt a műszak, és a társaim már eltakarodtak, én is indulni készültem. A pillérről leakasztottam a kabátomat, és azonnal feltűnt, hogy nincs meg a kellő súlya, mert hiányzik belőle a pénztárca! Akkor, ott azt hittem, hogy megüt a guta, már tudtam, hogy ellopták a pénzemet, azt is tudtam, hogy ki, és azt is, hogy soha nem fogom visszaszerelni tőlük! A helyzet ijesztő volt, a fiamnak, aki a debreceni egyetemen tanult pénzre lett volna szüksége, nekem még legalább két hétig nem lesz pénzforrásom, ha rendőrt hívok lehet, hogy sokunkat kitoloncolnak az országból. Abban az időben Gyurcsányék voltak hatalmon, az ilyesmi könnyen ment!

Nagyon kellemetlen volt idegen városban pénz nélkül maradni. Rettenetes állapotban telt el egy éjszakám, másnap az építésvezetőhöz folyamodtam, aki természetesen felelősségre vonta őket, mire azok annyira megjátszották a felháborodottat, hogy ott a főnök előtt megfenyegettek és megtaszigáltak: „Vigyázzon, hogy kiket gyanúsít meg tolvajlással, mert nem vagyunk hajlandók eltűrni a rágalmakat, és ha továbbra is folytatja, azokat letaszítjuk a nyolcadik emeletről!” – fenyegettek meg miután dolgára ment a vezető. Nem annyira az életveszélyes fenyegetés ijesztett meg, hanem az az idült és mérhetetlen gonoszság, ami belőlük sütött és, hogy még azt is megtiltják, hogy a dologról egyáltalán beszéljek. Miért, tán zavarja őket a külsőség, mert belsőségükben már helyretették a dolgokat sajátos erkölcsrendszerükben?

Akkor azt mondtam nekik: „Elvettétek a pénzemet, fiúk, de nem esem kétségbe, nekem még lesz pénzem, ha a Jóisten megsegít, de ti életetekben szűkölködni fogtok!” És nekem lett igazam, de erről csak ennyit, mert most rátérek a Trianonnal kapcsolatos gondolatokra.

Nem az első világháborúról (nagy háború) és a román szerződésszegésekről szeretnék értekezni, és nem is magáról a döntésről, hanem az azt megelőző, Magyarországnak a románok általi kirablásáról kívánok néhány szót ejteni. Mivelhogy Károlyi nem akart több katonát látni és letetette a fegyvert több mint egymillió magyar kiképzett katonával és felszámoltatta a Székely Hadosztályt is, a románok ellenállást nem találva zavartalanul masíroztak be Magyarországra és megkezdték az ország szisztematikus kirablását. Itt közbe kell szúrnom, hogy Románia annyira padlón volt gazdaságilag (amúgy soha a történelem folyamán nem volt a helyzet magaslatán), hogy ha nem állt volna a győztesek oldalára, és ne rabolta volna ki Magyarországot, a Jóisten sem tudta volna megmenteni a gazdasági és politikai összeomlástól. Ha most kezdeném felsorolni a tényeket, egy olyan ember, aki laikus ebben a tekintetben el sem hinné. A korabeli vallomások szerint: „Vittek mindent, ami mozgatható, nem kíméltek sem állami, sem magántulajdont!”. Üzemeket szereltek le és szállítottak el, 1140 mozdonyt, vagonokat, búzát, italokat, cipőket, ruházatokat, de nincs értelme tovább sorolni. A felbecsülések szerint 1,5 milliárd aranykoronányi értékben raboltak össze javakat, amiket sebtében el is szállítottak. A fennmaradt angol szövetségi dokumentációk szerint 2500 hosszú vonatszerelvényt számoltak meg, amelyek elhagyták Magyarországot Románia felé a rabolt árukkal, de a végén már nem is számolták. Legyen mindenkinek elképzelése, hogy milyen nagyarányú lehetett ez a gátlástalanság, ha – háború ide vagy oda – még Románia szövetségesei is megsokallták! Nem bírom nem megemlíteni futólag a román katonaság véres atrocitásait a magyarországi civilek körében, sem a magyar Nemzeti Múzeum kirablására tett kísérletet. Az utóbbi különösen érdekes, ezért szó szerint idézek egy szemtanútól: „1919. október 15-én a Budapestet megszálló román királyi hadsereg teherautói váratlanul felsorakoztak a Magyar Nemzeti Múzeum előtt, hogy mindenféle jogalap nélkül kifosszák az ország legpatinásabb nemzeti gyűjteményét és Romániába szállítsák az épületben őrzött felbecsülhetetlen értékű relikviákat. A budapesti Szövetséges Misszió amerikai delegáltja, Harry Bandholtz vezérőrnagy szerencsére még időben értesült a román megszállók aljas tervéről. A tábornok azonnal a helyszínre sietett és egy szál lovaglóostorral a kezében, erélyes fellépésével megakadályozta a Nemzeti Múzeum kirablását.” Mára már a tábornok szobrot kapott Budapesten nemes cselekedetéért a román politikum nagy felháborodására!

Most ugorjunk egyet kedves uraim, engedelmükkel majdnem száz esztendőt, nevezetesen a két külügyminiszter bukaresti találkozójára, mely néhány napja zajlott le Szijjártó Péter magyar és Bogdan Aurescu román politikusok között. Idézem Aurescu sokatmondó kijelentését a közelgő centenáriumra utalva: „A két országnak (mármint Magyarországnak és Romániának) túl kell lépnie az eltérő történelemszemléleten…! Ehhez ki kell lépni a kölcsönös provokációk logikájából (a múlt felelevenítéséből), kölcsönös tiszteletre és bizalomra kell alapozni a kétoldalú kapcsolatokat!”. Mert hanem (és igaz, hogy ez nem mondatik ki, de benne van a sorok közötti intelem, melyet mindkét fél megért) van az uralmunk alatt másfélmillió túsz, kiken elverjük a port!

Túl kell lépni, el kell felejteni és emlegetni sem szabad, hogy elvettem az országodnak felét, a többi részét szőrén-szálán kiraboltam, mert én önérzetes nemzet vagyok, és nem tűröm az alaptalan rágalmakat! Ezt a figyelmeztetést száz év alatt legalább ezerszer megtették akár nyíltan is, ha kellett, mert másfélmillió magyar túsz felett uralkodnak egy beteg világ jóvoltából és megtehetik ahányszor szükség van rá! Csak apró bizonyíték erre, hogy Szíjjártó úr talán még haza sem ért a bukaresti egyeztetésről és máris leszavazták március 15-e hivatalos magyar ünnepé való nyilvánításának törvénytervezetét. Nem az első eset az ilyen, hogy miután a felek megegyeznek bizonyos dolgokban, rögvest azután erdélyi magyarokat sújtó törvényeket, intézkedéseket hoz a román fél. Pusztán azért, hogy „nehogy már a nyúl vigye a puskát”!

Hát itt van, kedves olvasó a hasonlat az én esetem és a trianoni diktátum előzményei között, hogy kirabolnak, de te köteles vagy jópofát vágni hozzá, tisztelned vagy kénytelen, sőt néha még megalázkodnod is azok előtt, akik szemérmetlenül megkárosítottak! Mert ők helyre tették már a dolgokat sajátos erkölcsrendszerükben, de külsőleg a makulátlanság látszatát akarják felvenni, megőrizni és erre nagyon igényesek!

Hogy is van az, hányszor kellett túllépni az eltérő történelemszemléleten? Kezdjük a Hóra, Kloska és Krizsán parasztfelkeléssel, amikor magyar városok és falvak magyar lakossága volt az áldozat. Túlléptünk rajta! Folytassuk az 1848-49-es szabadságharc idején történt magyarirtással, amikor a Habsburgok bíztatására védtelen települések védtelen magyar lakosságát gyilkolták le. Túlléptünk rajta! Amikor pedig a két világháború is megszedte a magyar áldozatait Erdélyben, az etnikai arányok már vészesen megváltoztak a románság javára és az anyaország is kirabolva üresen tátongott: azon is túlléptünk!

Csakhogy többet nincs kedvünk a túllépésre, mert félő, hogy elfogyunk és ezt az örömet nem adhatjuk meg senkinek a világon! Az írásom elején elhangzott példázatomat próbálom nemzeti szintre átültetni. Akárhányszor is leverték és kirabolták a magyart, mindannyiszor talpra bírt állni, ereje megduplázódott, anyagi javai megszaporodtak, de azok, akik vesztére törtek, mai napig nélkülöznek és létük egyre bizonytalanabb!

Ennek örvendek a legjobban és legfőképpen, ezért tisztelem és szeretem saját nemzetemet és ezért nem értek egyet Kertész Ákossal, aki kijelenti: „A magyar genetikusan alattvaló!”. Nem, Kertész Ákos úr! A magyar a legszívósabb túlélő, még ilyen súlyos veszteségek után is képes fennmaradni, s ami kizárja, hogy genetikailag hibás lenne!

A jeleni magyar kormány idevágó politikáját tartom helyesnek, amikor nemzeti összefogásban gondolkodik és az ország fejlődőképességét és jövedelmének szaporodását is fontos tényezőnek tartja. Mi sem bizonyítja jobban ennek igazát, mint a nemrégiben Klaus Iohannis féle politikai döbbenet. Mert legyünk őszinték az említett államfőnek lett volna-e bátorsága elsütni ezt a megalázó politikai támadást például Izraellel szemben? Bizony nem, mivel az erős gazdasággal, hadsereggel és nemzetközi tekintéllyel rendelkező ország, és maga mögött tudja az USA támogatását is.

Sajnos semmit nem fejlődött e tekintetben a világ. A huszonegyedik században még mindig az erősebbnek, nagyobbnak van barátja, tekintélye. A szegényt pedig elnyomják, elhagyják, még szegényebbé teszik! Trianon a magyarságot valaha ért legnagyobb veszély, de nem végveszély. Én, ahogy nemzetemet ismerem, még ez a seb is be tud gyógyulni, s akkor hamarább, ha a belső ellenség normális ellenzékké visszaalakul!

Sebők Mihály

39 hozzászólás

  1. Dobai

    Ha valakiről fogalmam sincs, akkor nem tudok idézni
    tőle. Vagy, el sem olvasuk a cikket és nyomjuk a
    a kommenteket a lúhátáról?
    Este 7-től logika osztás lesz! Megkérem álljanak be
    a sorba, főleg azok akiknek van ingjük és gatyájuk
    de logikájuk egy deka sincs.

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Túltermelés van Ámerikában a bajból és a logikából, kell egy kicsit exportálni belőle az ermára is.

      Válasz
  2. Sebők Mihály

    Igaza van Joe úr, nem pontosítottam: Az egész “pénzvilág” ellenünk van és mivel a pénz a hatalom (meséimben a lapos ördög), ő a jelenlegi világ, a “lapos-ördög” segítségével!

    Válasz
    • joe

      Kedves Sebok ur,az sem allja meg a helyet,hogy a ,,penzvilag,,lenne ellenunk,mert barhogy szeretne barki a vilagon!,nem zarhatja ki magat a ,,penzvilagbol,,. Hogy az ordog lapos,vagy gombolyu,arrol tudomasom nincs,tehat nem erosithetem meg eggyik allitast sem. Az en meglatasom szerint,es tapasztalatom szerint (de ez sem bizonyithato) de allithato,hogy a nemzet legnagyobb problemaja az,hogy a mindenkori ,,vezetok,, az embereket egymas ellen hangolja,ezert a kozos ugy soha nem volt,es nincs (egy par rovidideju jelleggel) ,meg a lathataron sem a fontos ugyek kozt. Ha egy kormany barhol a vilagon a lakossag egyreszet belso ellensegnek nyilvanitja,csak azert mert mas velemenye van ,ugy politikailag,mint gazdasagilag,mint tortenelmi tenyek,stb. felett,ott csak baj lehet. A kulombozo velemenyek,nagyon is fontosak,mert a vilag,az emberiseg,soha nem volt es nem lesz egyvelemenyen,mert az termeszetellnes. Hogy vannak kenyszerbol,ami miatt,az emberek beletorodnek,az mas. Igy pedig az emberek elvannak foglalva az egymasellen valo szereplesukkel,mialatt a vezetok,csepelik a semmit,es jol megelnek belole. Senkinek sem kell(ene0 elhinni mindent. Persze ez az en velemenyem,tapasztalatom. De ha jol meggondolja,mert tapasztalata kell hogy legyen,hogy a letunt korban is milliok hittek,es viszonylag jol is eltek. Ma sincs maskepp. Tisztelettel.

      Válasz
  3. Sebők Mihály

    Kedves Uraim, Hogy Tóducz úr kétségeit eloszlassam szükségesnek tartom bemutatni Szakáli Anna balatonzamárdi író, költő, székely-magyar rovásírás szakértő barátnőmet önöknek! Több verses, próza és meséskönyv alkotóját és valamikor az Erdély,ma – ban is közölt írásokat.
    Önök megszoktak egymás-között egy bizonyos szintű vitastílust melyet nem biztos, hogy egy kívülálló magyar ember és különösen ha nőről van szó, méltányosnak tart.
    Önök mind intelligens emberek ne rondítsák el ezt az amúgy kellemes szórakozási formát egy kocsmai tivornyává! Magyarok vagyunk mindannyian, vannak közös gondjaink, bajaink, néha örömeink. Az egész világ ellenünk esküdött, nem hiányzik, hogy még mi is egymást mardossuk veszett kutyák módjára!
    Én ahányszor módját találom mindig vállalom a szóváltást önökkel, mert tudni akarom, hogy fölöslegesen dolgoztam – e, de legfőképpen tanulni önöktől, információkat gyűjteni az olvasótábor véleményeiről. Ne túlozzuk el a vicceket, ne kezeljünk le másokat, mert mindenkinek van önérzete! De hát ezeket önök is ismerik különösen a doktor úr, mert ugye a lélektan az orvoslás atyja? Áttenni nehéz gyakorlatba, mert önök közül egyesek nem kívánatos irány fele csúsztak!
    Az írók is tévednek, úgy ahogy mindenki téved, avagy a mi ítélőképességünk, ízlésünk változatos, de egyet ismernie kell az olvasónak, méltányolni a befektetett munkát és ne csak a kevésbé jót lássa meg benne, hanem a sikert is, és ez egy építő kritika! Minden tiszteletem az önöké!

    Válasz
    • joe

      Kedves Sebok ur,On oriasi tevedesben van,ha ezt komolyan gondolja,hogy ,,Az egesz vilag ellenunk eskudott!!!!,nem hianyzik,hogy meg mi is egymast mardossuk veszett kutyak modjara,, A mondat masodik felevel egyet lehet erteni,es igaza van,hogy egy paran!!!,mert az erdelyi magyaroknak csak keves szazeleka,,,mardossa,, nem egymast!!,csak egy masikat veszett kutya modjara. De annal hangosabban ugat,vonyit. Es nincs,nem is lesz senki aki megtudna magyarazni,hogy amit csinal,az csak az embertarsai rovasara megy,mindenfele tekintetben.

      Válasz
      • TÓDUCZ

        Jóska bácsi, jobban tenné és sokkal hasznosabb lenne az embertársai számára, ha ott, a nagy ámerikai demokráciában randalírozgató és polgárháborúskodó csőcseléknek prédikálgatná a “szeressük egymást gyerekek, mert minden percért kár! Az élet úgyis tovaszáll,…”-t!

        Válasz
      • Nyilas

        Józsi megint ideszúrt nyolc sor semmit.

        Válasz
        • joe

          Az lehet Nyilas ur,de azt soha ne felejtse el,mar a szamok alapjan,hogy majd jonni fog egy olyan idoszak,amikor nagyon nagy a lehetoseg arra,hogy szukebb hazajaban is effelle allpotok fognak uralkodni. Valoszinu,hogy korunknal fogva nem erjuk meg,de az mit sem valtoztat,sem a szamokon,sem a tenyeken. Elgondokodhatnak folotte.

          Válasz
          • TÓDUCZ

            Jóska bácsi, milyen számok és milyen tények alapján?

          • Nyilas

            Nem tudom, hogy mire gondolt Joe, mert hogy az ideirásaiból mondanivaló nem szokott kiderülni, de ha az egymás mardosása lenne a gondolata, hát abban egyet tudok érteni önnel Exportálják azt önök nekünk Amerikából.
            Az ön szeretetre, egymás megbecsülésére, az emberi boldogságra,z elfogadásra épülő társadalmuk időről időre leveszi az álarcát, és megmutatkozik a valós lénye, amit aztán demokráciaexportként eljuttat nekünk is. Hol bombák formájában, hogy anarchiakeltés formájában, társadalmi rend elleni provokációban, nemzeti érzések lábbal tiprásában és neki nem tetsző kormányok elleni nyílt lázításban.
            Most éppen a Black Lives Matter felforgató mozgalom aktivistáit küldik a nyakunkra. Járják Európa városait, és a már agyilag elsorvasztott, vagy megvásárolt, vagy éppen már jóelőre betelepített, nemzetellenes gazemberek segítségével zavargásokat keltenek mindenhol.
            Párizs, London, Berlin után, most éppen Budapestre kelentettek be provokációt, mert Magyarországon is gyilkolják a négereket

  4. Szakáli Anna

    XXX Úrnak bármit és bármiről lehet írni, mindenben kiforgatja a szavakat. Szakzsargonban ő egy troll. Ha valaki érvel, mintha ő mindenkinél jobban tájékozott lenne, pl. azt állítja, hogy Sebők Mihálynak fogalma sincs Kertész Ákosról. Hát van! Van fogalmunk az olyan emberekről, akik arcul köpik azt az országot, ahol megszülethettek és élhettek. Nem is akárhogyan. Arcul köpik azokat az embereket is, akik otthont, sok esetben barátságot adtak nekik. Elgondolkodtam már én is: Miért pont a magyarok ellen vannak? Arra a következtetésre jutottam, hogy “amelyik kutya fél, az harap” alapon, irigyek ránk, ezért harapdálnak bennünket. Irigyek nyelvünkre, melynek nincs párja a világon, olyan logikus és tisztán képes közvetíteni a gondolatainkat, érzéseinket. Irigyek tehetségünkre, ezért aztán önmaga fajtáját akarja elénk tolni, tudásban, művészetben. Irigyek hagyományainkra, népművészetünkre, ami szintén páratlan és a nemzet lelki tisztaságát tükrözi. Nekik ilyen nincs, ezért kitalálták maguknak a pride-ot, magyarul a buzik felvonulását, ellopják legszebb szavainkat, pl. “meleg”. Kitalálják az obszcén művészetet, amikor a 12 apostolt egy-egy kupac műszarral jelképezik, Jézust pedig egy levágott kézzel. Egy francia (aki nem éppen francia származású), pár éve tyúkbeleket rámáztatott be képeknek, a barátai révén (hű de nagy művészet jelszó alatt) bekerült a neves párizsi kiállító terembe. Egy hét múlva a valóban franciák kivágták, mint macskát szarni, mivel a rothadó, bűzös művészi alkotástól hánytak a látogatók. Olyan erőszakról, gyilkosságok válogatott módjairól szóló filmekre szereznek pénzt ezek a “jó emberek”, és gyártanak olyan filmeket, amiktől hányingere van az embernek. Maguk között osztogatják az Oszkár, a Nobel, az irodalmi és egyéb díjakat. Gender elméleteket találnak ki. Nincs nő, nincs férfi. A végén majd bebizonyítják, hogy tyúk tojja az embert. Hitler is be akarta bizonyítani, hogy a német felsőbbrendű népség, aztán jól seggbe is rúgták érte. Folytassam még? Minek? A kérdés az, hogyan éljük túl ezeket a nevetséges majmokat. A románokat nem szeretném különösebben bántani, mert van közöttük sok jó ember is, de elgondolkodhatnának azon, hogy ki él, kinek a földjén. S ha már így esett, jobban tennék, ha hallgatnának és barátságot, békét segítenének, nem pedig gyűlölködést. Szóval, kicsit beljebb kellene gombolni azt a mellényt. S akkor vegyük ide egy kicsit Johannist. Szegény, mivel német származású, anno Magyarországon hazát kapott telepes (migráns) család sarja, ráadásul a székelyek segítségével van ott ahol, van, több tiszteletet kellene, hogy tanúsítson a magyarokkal szemben, már ha van benne valamennyi becsület. Ne akarjon nagyobb román lenni a románoknál, mert ez is visszarúghat, mint az ideges ló. 1920-ra visszatérve: Akkor is hazugsággal érték el azt, amit nem lett volna szabad elfogadni. Most is hazudnak Magyarországról, és gyalázkodnak, mintha csak 1920-ban lennénk és a Benes-dekrétumot hallgatnánk. S teszik mindezt érdekből. Aljas és hazugságból felépített érdekből. Amit vissza kell utasítanunk, sokkal hangosabban ordítva és kiabálva, mint annak idején.

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Kedves és igen tisztelt Szakáli Anna hölgyem, gondolom, hogy az XXX-kor rám tetszett gondolni, mert én írtam, hogy Sebők Mihály úrnak, fogalma sincs Kertész Ákosról. Merem remélni, hogy Ön inkognitóban nem Sebők Mihály, s fordítva sincs! Előadásával nem nálam kellett volna kopogtatnia, hanem mondjuk máshol, másvalakinél!

      Válasz
      • Szakáli Anna

        Tudja, tisztelt Uram, akinek nem inge, ne vegye magára, de akinek az inge, az meg öltözzön fel! Megint titokzatoskodik és azt írja másvalakinél kellene kopogtatnom. Ha nem hallotta volna, éppen dörömböltem az ajtón. A kérdés, hogy ki enged majd be. Üdvözlettel:

        Válasz
        • TÓDUCZ

          Kedves Szakáli Anna, tudom. De azt nem tudom, hogy akin ing van, azt miért tetszik akarni ingfelvételre ösztökélni? Hol a titokzatoskodás? Általában minden ajtón tetszik dörömbölni egyszerre, a hátha valaki csak kinyit a sokból egyet? Egyébként, a jól és a jó helyre elhelyezett szót, mondatot, nem lehet kiforgatni kontextusából (sarkából), mert nem ajtó, csak az olyan szavakat és mondatokat lehet, amelyek ide-oda nyitogathatók. Nagyrabecsüléssel.

          Válasz
    • Nyilas

      Kedves Szakáli Anna.
      Tiszteletre méltó a monológja, de nem ártana történelmi ismereteit felfrissíteni. A Benesi dekrétumoknak ugyanis nem 1920-hoz van kapcsolódása

      Válasz
    • Szakáli Anna

      Tisztelt Nyilas Úr!
      Önnek annyiban van igaza, hogy a szókapcsolat és mondatkapcsolat valóban félreértésre ad lehetőséget, de csak felsorolásnak szántam, mint a más nemzeteket megalázó vádaskodások példáját. Történetesen akkor is, érdekből gyalázták a régi Magyarország területén élő németeket és magyarokat, kijelentették a kollektív bűnösségüket és ezt rögzítették is, holott ellentétes volt a nemzetközi jog általános elveivel, a diszkriminációval és a kényszermunka alkalmazásával. A dekrétumokat az egykori Csehszlovákia mindkét utódállama, Csehország és Szlovákia is jogrendje részének tekinti a mai napig. A szlovák parlament 2007-ben mégis megerősítette azok sérthetetlenségét, Románia pedig állandóan sakkban akarja tartani az ajándékba kapott magyar területeken élő magyarjait. Náluk nem Benes -dekrétum van, hanem más tilalmak és megkülönböztetések, de ezeket Önök jobban tudják és bőrükön érzik.

      Válasz
    • Nyilas

      Tisztelt Szakáli Anna.
      Azt hiszem, hogy jóhiszemű tévedésben van . Nincs fogalmunk a kertész ákosokról. Nem önnek, vagy Sebők úrnak, hanem egyikünknek sem. Olvassuk, halljuk megnyilvánulásaikat, némelyikünk felháborodik rajta, de az átlag ember fel sem fogja, mi kárt okoznak ezek az elejtett szavak, kimondott mondatok társadalmilag.
      Mert nem az a fájó, hogy arcul köpnek. Azt letörli az ember. A felbecsülhetetlen kár az, amit ezek az arculköpések a társadalomlélektanban okoznak. Mert az beleivódik egy társadalom tudatalattijába. A” genetikailag alávaló”, a “moslékot zabáló”, a “Jönnek a magyarok a szarból”, a magyar kultúra, a bőgatya, meg a fütyülős baracknál véget ér. Már megszoktuk. Oda sem figyelünk rá. És minél kevésbé figyelünk rá, annál veszélyesebb
      Olyan ez, mint a háttérzajként szóló média. Amikor szól a rádió, a TV, csak úgy mögöttünk, reggeli ebéd, vagy munka közben. Nem azért, mert érdekel amit közvetít. Ha később megkérdeznék miről volt benne szó, nem tudnánk elmondani. Csak a tudatalattinkban rögződik.
      Alávaló vagyok. Nem csak én, hanem az őseimtől örökölten. Történelmileg vagyunk semmik. Nincs kultúránk. Nem is volt soha. Beszélni sem, csak makogni tudtunk, amikor állandó üldöztetésben fejvesztve bemenekültünk ide a Kárpát-medencébe. Asszonyokat, gyerekeket gyilkoltunk, mert férfiakkal szembeszállni gyávák voltunk. Végig raboltuk a kulturált, gazdag Európát
      Ugye ismerős.
      És 100 magyarországi lakos közül 80-ba ez már így rögződött a tudatában.
      Úgy hogy bizony Tóducz úrnak, aki azért szakmailag jobban áttekintheti a kérdést igaza van. nem Sebők úrra kihegyezve, hanem mindannyiunkra értve.
      (Elnézést hogy belekontárkodtam a szakmájába.)
      Ebből kifolyólag aztán át kellene már értelmezni ezt a “mert félnek tőlünk” önámítást
      Tolunk már senki nem fél kedves asszonyom. Megszokták, hogy bármikor bárki belénk rúghat. És sajnos mi is megszoktuk.
      Megtanultál, hogy mi soha, semmiért nem ütünk vissza, mi meg megtanultuk, hogy meg se próbáljuk, mert rögtön ránk sütik az ősbűnt, antiszemita. És hogy el ne felejtkezzünk róla véletlenül, még törvényt is hoztak rá. Hogy börtönnel legyünk büntethetőek, még azért is, ha kételkedünk abban amit rólunk állítanak.
      És mi lehajtott fejjel elfogadtuk.

      Válasz
  5. mozes

    Toducz úr igaz ,viszont ha Putyin felajánlotta javaslatát azt jelenti ,hogy a csomót-bogot kilehet bogozni-oldani .Annak idején amikor titkos tárgyalásokkal I.C.Bráteanunak felajánlották Erdélyt a franciák, akkor rögtön kiléptek a románok a szövetségből és fegyvert ragadtak a magyarok ellen. Az oroszok adták a M.A.T. Erdély magyarjainak ,melyet a románok felrúgtak a magyar nép véleménye nélkül nem törődve az orosz fogadalommal! Ne feledjük létezik politikai becsület is !

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Kedves mozes úr, kívánatos lenne a becsületesség egyik legfontosabbjának, a politikainak is, a létezése és annak gyakorlása is a történelem során, de hát tetszik látni, hogy a politikai becsületesség miatt Magyarország elvesztette kétharmadát a területének, miközben Romákia, a politikai becstelensége miatt kifliből kenyér lett. A M.A.T-ot a szovjetek csinálták, s nem az oroszok. (Sztálin grúzból lett szovjet volt, s nem orosz!!) Kárpátalja ma már nincs a szovjetek adminisztrációjában, még kevésbé Erdély). A szovjet fővezetők általában nem oroszok voltak: Hruscsov és Brezsnyev is ukrán, Andropov kozák, és Csernyenko se volt tiszta orosz. Jelcin és Putyin oroszok, de ők nem rendelkeztek, rendelkeznek a Szovjetunió által gyakorolt egykori világhatalommal.

      Válasz
  6. joe

    Az idok folyaman mindenki valtozik!!! Csak egyesek jobbra,masok pedig rosszabbra. Van a harmadik kategoria akik ,,visszafeljlodnek,,!!! az is fejlodes,csak egy mas iranyban. Mindig van lennebb.mert a hulyesegnek,meg a becstelensegnek nincs also hatara. A hulyet,meg a zsenit,csak egy keselnyi res valasztja el! Es vannak egy joparan,akik a kesellen tancolnak allandoan. Ilyenek az allando ( almodozo) UJ allamalakitok is. Ha volna egy fiakerem,ott jarnek en a flaszteren….??

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Jóska bácsi, a legszabadabb földrészén polgárháborús állapotok uralkodnak, inkább arról tessék értekezni és tudósítani!

      Válasz
      • joe

        Ha Toducz ur,amit allit,oda ket egymasnak feszulo katonai tabor kellene legyen,ami meg a latohataron sincs!!!!

        Válasz
        • TÓDUCZ

          Jóska bácsi, polgárháborúról volt szó!

          Válasz
        • Nyilas

          Kedves Joe.
          Önnél, többek között a polgárháború értelmezésével is súlyos hiányosságok vannak ott fent..

          Válasz
          • joe

            Az lehet Nyilas,de maganak meg sulyosabb a hianyossaga,ott bent,ha a polgarhaborut akarna megmagyarazni egy adott rendori akciobol. Lehet,hogy nem tudok rolla,de meg semmi fegyveres osszetuzest nem lattam,vagy hallottam,hogy egy csatateren harcok folynanak. valoszinu,hogy ott maganal bent zajlanak a nagy csatak. A demokraciaban joga van tuntetni!! Aztan hogy vannak egyenek,akik azt masra is kihasznaljak,na az a szabadsag velejaroja. Jobbanmondva az az arnyekos oldala. Persze vannak mas orszagok ahol ezt kuonbozo modon oldjak meg,peldaul tankokkal,meg mergesgazokkal stb.

          • TÓDUCZ

            Há Jóska bácsi, a nagy ámerikai nigger demokráciában, nigger milicistát lőttek agyon a demokratikus és békés nigger civil tüntetők a Missourii St. Louisban!

          • Nyilas

            Kedves Joe.
            Ez attól van, hogy ön xxx csak odáig jut el, hogy a háború az, amikor repülőgépek bombákat szórnak az ellenségre, és rakétával lövik egymás hajóit
            Engedje meg, hogy az ön szavaival élve mondjam, hogy tanulni, tanulni, tanulni. Informálódni, informálódni, informálódni.
            Sok forrásból, ahogy maga szokta ajánlani, hisz ön annyi nyelven tud informálódni. Több nyelven is elolvassa a googli fordítóval ugyanazt a hírt.

  7. Sebők Mihály

    Kedves Tóducz úr, Sebők úr “szerŰEk”, fejlődőképesek, talán a fogalmuk is bővülhet még, csak ön nem akar változni és ez nagy kár!

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Mivé kéne változzak Sebők úr, tájba simulóvá?

      Válasz
  8. Nyilas

    Nem fog “visszaalakulni Sebők úr, mert nincs hová.
    Visszaalakuláshoz az szükséges, hogy legyen egy múlt, amikor normális volt
    A kertész Ákosok, a Spiró Györgyök, a Dobrev (Apró) Klárák, Donáth Annál soha nem voltak normális ellenzék. sőt semmilyen ellenzék nem voltak. Ők ellenség voltak ebben az országban azóta, amióta megjelentek itt a Kárpát-medencei országban.

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Kedves Nyilas úr, a tisztelt Sebők úrnak önhibájából, fogalma sincs a Kertész Ákosról, a Spiró Györgyről, s hozzá adnám még ezekhez a magyar idegen irodalomdromedárok mellé, nyugodt lelkiismerettel, Konrád Györgyöt és Esterházy Pétert is, de vannak még sokak az ilyenekből a Kárpát-medencében a “magyar” kulturnyikok vonzáskörében. Az Apró és a Donáth klánok szóra se érdemesek, mert a Sebők úr szerüknek fogalmuk sincs róluk!

      Válasz
  9. antal m.

    Nagyon alapos, jó írás! Igen megszokott régi folyamat.

    Válasz
  10. mozes

    Dr. Demko Attila “MÁGLYATŰZ” című könyvében nyilúan felajánlja segítségét Vlagyimir Putyin a magyarságnak ha kérjük.Tehát el kell fogadni ,föltétlen kérni kell,sőt Kína is mellettünk lenne 100%-os !

    Válasz
    • antal m.

      mozes ! Az országok, / társadalmak/ vezérei- ügyintézői, –ki más!?

      Válasz
  11. mozes

    Federalista állammá kell Erdélyt alakítani,mint az oroszoknál e régió mindenki számára békét jelentene !!

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Kedves mozes úr, csak egy tényező gátolja elképzelés-javaslatát, mégpedig az, hogy Erdély jelen pillanatban Romákia oszthatatlan részét képezi!

      Válasz
  12. Rozsnyai LÁszló

    Az igazság. Összetartás, szolidaritás kell. Önmagunk és egymás megbecsülése.

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Rozsnyai úr, bátorító, pozitív lózungokkal tele van a padlásunk, csak hát, amit Ön szorgalmaz deréken, azt nem tudta megvalósítani az erdélyi magyarság 100 éve! Csak fogyott a lelkesítő lózungok árnyékában. Tessék számvetést csinálni.

      Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük