Gupvi, gulág – magyarok a szovjet lágerbirodalomban - Nemzetközi, tudományos konferencia és megemlékezés az Országházban

Latorcai Csaba, Emberi Erőforrások Minisztériuma, közigazgatási államtitkár (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján, a számos megemlékezés sorában jelentős helyet foglalt el az a nemzetközi, tudományos konferencia, melyre Budapesten, az Országház felső üléstermében került sor.

Gulag és Gupvi, két mozaikszó, egy szerteágazó, tömeges kényszermunkára alapozott táborrendszer két formája. Ez a két rövidítés egyfelől koholt perek alapján egyenként elítélt politikai foglyok (Gulag), másfelől tömegesen elhurcolt hadifoglyok és internáltak (Gupvi) táborvilágát jelenti, katonák és civilek tömegeinek együttes szenvedését.

A Magyarország területéről fogságba hurcolt foglyok mintegy harmada civil volt.
Gupvi, gulág – magyarok a szovjet lágerbirodalomban - Nemzetközi, tudományos konferencia és megemlékezés az Országházban

A miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium tanulói (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

Az ő sorsukat pecsételte meg a hírhedt málenkij robot, a „kis munka”, amely egy egész nemzedék emlékezetében a polgári lakosság tömeges elhurcolását és több éves szovjetunióbeli kényszermunkájának tragédiáját jelentette.

Az emléknapra érkeztek résztvevők a határon túlról, így a Felvidékről is. A közönség soraiban szép számmal voltak jelen egyetemisták és középiskolás fiatalok, köztük, a Miskolcról érkezett Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium harminc tanulója.

Őket, a megnyitóban, külön köszöntötte Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, mert nagy jelentőséggel bír az a tény, amivel a fiatalok ismerete bővül az évtizedekig eltitkolt tényekkel, mely állampolgárságtól függetlenül érinti a Kárpát-medence magyarságát.

Gupvi, gulág – magyarok a szovjet lágerbirodalomban - Nemzetközi, tudományos konferencia és megemlékezés az Országházban

Molnár D. Erzsébet, a kárpátaljai magyarok elhurcolásának bemutatása (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

„Beszéljétek el ezt a ti fiaitoknak, és a ti fiaitok az ő fiaiknak, és azoknak fiai a következő nemzetségnek!” (Jóel Könyve 1,3.)

A Gulág és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága nevében Bognár Zalán elnök, majd Latorcai Csaba, közigazgatási államtitkár mondott bevezetőt.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója tartotta meg Rabszolgasorsra jutva című előadását, melyben statisztikai adatokkal alátámasztva ismertette a fogolytáborok történetét. Felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy míg a zsidó emlékezet – és nyomában a világ – odafigyel az áldozatokra, és név szerint számon tartja azt, addig a kommunizmus áldozatai a semmibe hullnak.

„A holokauszt a meggyilkoltak neveit feljegyzi, újra és újra megemlékeznek róla. „Meséld el fiaidnak!” – szól a tanács, vagy inkább a parancs. És ők újra és újra elmesélik. És mi? Mi, miért nem teszünk többet? Mért nem mondjuk el mi is újra és újra, hogy a diktatúra, akkor is, amikor már nem akasztott minden nap, de minden nap mérgezett, minden nap fertőzött és rohasztott. Mért nem emeljük hőseinket, büszkeségre okot adó tetteiket, a meghozott áldozatokat, olyan magasra, hogy azt mindenki lássa. Nem csak a szomszédjainkból, de New Yorkból, Buenos Airesből, Berlinből és Párizsból.”

Gupvi, gulág – magyarok a szovjet lágerbirodalomban - Nemzetközi, tudományos konferencia és megemlékezés az Országházban

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

Bognár Zalán, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, a GKNT elnöke, „1 milliónál több vagy kevesebb? Az 1941-1945 között szovjet (hadi)fogságba vetett magyar állampolgárok létszáma és embervesztesége” címen tartott előadást.

Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökhelyettese a szovjetek magyar kollaboránsokról, a szovjethatalom kiszolgálóiról és a kommunista párt ideiglenes karhatalmi szerveinek munkájáról számolt be.

A „Határon túli magyarok a Gupvi lágerekben” című blokkban, elsőként Muridán János Kristóf, egyetemi adjunktus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója mutatta be a kutatómunkája nyomán létrejött dokumentumokat, adatokat, „Ha a Jóisten hazasegít kevesen fognak megismerni” címen.

Gupvi, gulág – magyarok a szovjet lágerbirodalomban - Nemzetközi, tudományos konferencia és megemlékezés az Országházban

Várady Jenő Antal gulágtúlélő a konferencián (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

Benkő Levente és Papp Annamária kolozsvári történészek „Állampolgárság vagy/és nemzetiség? Romániai magyarok és németek alattvalói/etnikai hovatartozásának értelmezése a második világháborús fogság idején” címen ismertette közös kutatómunkája eredményeit.

Molnár D. Erzsébet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Főiskola docense „Túlélve a túlélhetetlent” című előadásában a kárpátaljai magyarok „málenkij robotra” való elhurcolását mutatta be, és azon kevesek visszatérését, akik túlélték a túlélhetetlent.

A „Magyarok a határon innen és túlról a Gulag táboraiban” című blokkban a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elhurcolt magyarokat érintő munkájáról Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója számolt be. Munkatársa, Szekér Nóra történész, „Csomós Miklós és 6 társának története” címen mutatta be munkásságát.

Felvidék képviseletében, Molnár Imre, történész-szociológus, diplomata, a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója, Gróf Esterházy János, felvidéki mártírgróf, és pozsonyi társainak gulágra hurcolásáról, valamint további sorsáról tartott beszámolót.

Előadása Pozsonyi magyarok elhurcolása a Gulagba címmel a címre klikkelve olvasható el.

Gupvi, gulág – magyarok a szovjet lágerbirodalomban - Nemzetközi, tudományos konferencia és megemlékezés az Országházban

Az erdélyi kimutatásokból (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

Az utolsó szekcióban az új kutatási lehetőségekről és az elhurcoltak emlékezetének összegyűjtéséről tartott előadásokat, Majorszki András, gimnáziumi tanár, kutató, a GKNT ügyvezető elnökének vezetésével hallgathatták meg az emlékezők.

Felkért hozzászólók voltak: Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója a „Megkésett főhajtás” című előadásában az 1941 és 1956 között a Szovjetunióba hurcolt magyarok adatainak feldolgozását mutatta be.

Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban volt magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének elnöke, a kazahsztáni gulag rabtelepeit, körülményeit, adatait ismertette.

Havasi János, a Duna Médiaszolgáltató Rádiós Médiaszolgáltatási Igazgatóság igazgatója, a közmédia szerepét ismertette, mely a szovjet önkényuralom áldozatai emlékének megőrzésében jelentőséggel bírt.

Dupka György, történész, a Szolyvai Emlékpark Bizottság titkára, „30 éve indult el a gulág-gupvi tabudöntő kutatás, és épült fel emlékezetpolitikánk epicentruma, a Szolyvai Emlékpark (1989-2019)” címen tartott ismertetőt. A kárpátaljai emlékparkban 120 márványtáblára 550 ezer név van felvésve.

Makra Mónika, a MNM Málenkij Robot Emlékhely koordinátora, a GKNT titkára, „Velünk élő történelem – Tapasztalatok a Magyar Nemzeti Múzeum Málenkij Robot Emlékhelyen” címen tartott beszámolót.

W. Müller Judit, a Janus Pannonius Múzeum igazgatóhelyettese, a „Több, mint élettörténetek. Sorsok.” című előadását a zárszó követte, melyet Majorszki András, a GKNT ügyvezető elnöke ejtett meg.

Gupvi, gulág – magyarok a szovjet lágerbirodalomban - Nemzetközi, tudományos konferencia és megemlékezés az Országházban

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

Az Európa, vagy a világ történelmében példa nélkül álló szovjet munkatáborokba elhurcoltak felkutatása még nem ért a végére.

Az eddig feltárt eredmények végeredménye 1 013 750 fő. A kegyelet és az emlékezet még sok és alapos kutatómunkát kíván minden magyarok lakta területen a Kárpát-hazában.

Az egésznapos megemlékezés a Magyar Nemzeti Múzeum Málenkij Robot Emlékhelyen ért véget, ahol a 20. század világégésének és diktatúrájának emléke előtt lerótta kegyeletét az emlékező közösség.

Köszöntőt mondott Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, megemlékező beszédet mondott Menczer Erzsébet, miniszteri tanácsadó, a SZORAKÉSZ (Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete) elnöke.

Berényi Kornélia / Felvidék.ma

1 Megjegyzés

  1. antal m.

    A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN, — AZ OROSZ FOGSÁGBAN, – 4 KÖZVETLEN ROKONOM TŰNT EL!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük