A magyar nemzetpolitika egyik súlypontos területe a gazdaságfejlesztésbe való bekapcsolódás, a szülőföldön, azon belül is a helyben boldogulás lehetőségének a támogatása, ami különösen érzékenyen érinti a határ menti közösségeinket – hangzott el a minap Budapesten a Nemzetstratégiai Kutatóintézet székházában a „Gyógynövényipari hálózatépítés a magyar-szlovák határtérségben” című európai uniós projektet bemutató sajtótájékoztatón.
A program célja a régió gyógynövényes piacának feltérképezése, helyzetének elemzése és ennek alapján határon átívelő szaktanácsadási és képzési hálózat létrehozása. Marketingkampány, szakmai rendezvények, tapasztalatcserék és kapcsolati háló létrehozása révén a gyógynövényes ágazat jövedelmezőségének javítása, összességében a hátrányos helyzetű határtérség foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségeinek bővítése az alapvető célkitűzés.
Molnár György, az NSKI fejlesztési igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: a határ mentén nagyrészt perifériára szorultak az egykori összefüggő régiók ott élő lakosai, éppen ezért nagyon fontos, hogy a hálózatépítés ezekre a területekre is kiterjedjen.
Hozzátette: az NSKI – túl azon, hogy az ipari rostnövények termesztésének és feldolgozásának kérdésével már évek óta foglalkozik – e gondolat mentén jutott el a gazdaságfejlesztéshez szorosan kötődő gyógynövényes ágazathoz és kezdett el ezzel foglalkozni. „Célunk, hogy a gyógynövényipar területén a már létező kapacitásokat összekössük, a már létező folyamatokat tervszerűbbé, tudatosabbá és partnerségépítés szempontjából is megalapozottabbá tegyük. Így kívánunk hozzájárulni ahhoz, hogy a határ két oldalán élők egymással partnerségek alakíthassanak ki, új együttműködési formák jöhessenek létre. A végső cél pedig ezen eszközök segítségével az ágazat jövedelemtermelő képességének, a helyben boldogulás képességének a javítása és növelése” – fogalmazott az NSKI fejlesztési igazgatója.
Ugrai András projektmenedzser (NSKI) arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretei között megvalósuló, tizenhat hónapos időtartamú, 2018. szeptember 30-ig tartó, „A gyógynövényipar szereplőinek határon átnyúló hálózati együttműködése”, rövidítve Herbaland projekt az NSKI és három partnerszervezet: a tatabányai Rába-Duna-Vág Európai Területi Társulás, az észak-komáromi Regionális Fejlesztési Ügynökség (Regionálna rozvojová agentúra Komárno), valamint a Nagykapos és Vidéke Társulás (Združenie Veľké Kapušany a okolie) együttműködésével, 352 ezer euró költségvetésből (ebből a megítélt uniós támogatás 299 204 euró) valósul meg.
A tájékoztatón elhangzott: a térségben tevékenykedő meghatározó kétszáz szereplővel készített személyes interjúkból megtudható, milyen gyógynövényeket termesztenek, mit gyártanak, termékeiket hogyan értékesítik, mi a jövőképük és véleményük az ágazatról. Egyúttal feltérképezhetők a térségre jellemző gyógynövények, azok főbb hatásai, jellemzői. Az összegyűjtött adatok alapján a felmérés részleteit tartalmazó átfogó tanulmány készül, amely felkerül a létrehozandó honlapra. A portál segítséget nyújt majd bármilyen szinten gyógynövénnyel foglalkozni akaró magánszemély, vállalkozás, civil szervezet számára, illetve segíteni fogja a már gyógynövénnyel foglalkozók egymásra találását.
A létrejövő, piaci szereplőket támogató interaktív felületen a gyógynövényes vállalkozók folyamatosan megjelentethetik termék-, illetve partnerigényeiket, eladásra szánt áruikat, munkaerő-igényeiket, bedolgozó- és beszállítópartner-kereséseiket. Az online felület létrehozása mellett a program keretében Nagykaposon személyes információs pontot hoznak létre, ahol szintén tanácsadással várják majd az érdeklődőket. Emellett speciális gyógynövényes online oktatási anyagok készülnek és lesznek elérhetők a felületen a teljesen kezdő gyógynövényes vállalkozók részére és a képzéseket tartó előadók részére is.
A gyógynövényes ipar iránt érdeklődők minél intenzívebb bevonása, valamint a honlap megismertetése érdekében komplex online és offline marketingkampány folyik majd. Mindeközben a projekt célcsoportja – a gyógynövényekkel dolgozó emberek – tanulmányutakon, a térségben szervezett workshopokon, konferenciákon vehetnek részt.
A projekttel az NSKI és a partnerszervezetek szeretnék elérni, hogy a határtérségben lévő hátrányos helyzetű családok helyben foglalkoztatottsága növekedjék, kiegészítő bevételhez juthassanak. Az is cél, hogy a gyógynövényes szereplők együttműködése erősödjön, kapcsolati hálójuk kialakuljon, így javítva a magasabb termelési érték előállítását, ezen keresztül növelve a szektorban alkalmazható hátrányos helyzetű munkavállalók számát.
Takács Tamás, a zánkai SF Alapítvány elnöke a projekt szakmai hátteréről szólt, egyúttal bemutatta a zánkai Gyógynövény-völgy Látogató és Oktatóközpontot, amelyben a Balaton-felvidék egyedülállóan sokszínű gyógynövényflóráját interaktívan és élményközpontúan ismerhetik meg az érdeklődők.
A bemutató- és oktatókertben a látogatók különféle, az évszaknak megfelelő interaktív programok segítségével szerezhetnek elméleti és gyakorlati ismereteket a különféle ágyásokban és ültetvényekben élő több mint ötszáz gyógynövényfaj felhasználásáról, népi és tudományos hátteréről, egyéb érdekességekről és kerülhetnek közelebbi kapcsolatba a gyógynövények gondozásával, gyűjtési, feldolgozási és termesztési ismereteivel.
Ebben szervezett túrák és virtuális tanösvények is segítik a látogatót. A park gondozói mindenkit arra biztatnak, hogy ne csak megtekintsék, hanem érintsék is meg a növényeket, ismerjék meg a szaporítás, a gyűjtés és a feldolgozás folyamatát, majd kóstolják meg a belőlük készített gyógyteákat. A manufaktúra falai között a természetben gyűjtött és a kertben termesztett gyógynövények elsődleges és másodlagos feldolgozási folyamatai és gyakorlati fogásai is elsajátíthatók.
Takács Tamás elmondta: a Káli-medence keleti kapujában, a Nemzeti Park szomszédságában elhelyezkedő, hétezer négyzetméteres ökoturisztikai központ a turisták, a fenntartható gazdálkodás hívei, valamint a természetgyógyászok és a holisztikus gyógyítók számára kínál élményszerű tudástágítást és kikapcsolódást. Az ökocentrum emellett egyetemekkel együttműködve bekapcsolódik a gyakorlati képzésbe is, valamint nagy hangsúlyt fektet tudományos kutatásokra, a védett növények megőrzésére és a génbanki tevékenységre. A Gyógynövény-völgy génmegőrző feladatokat ellátó tevékenysége a Balaton-felvidéken és a Bakonyban vadon előforduló gyógy- és fűszernövények magjainak gyűjtését és tárolását jelenti. Az aktív gyűjteményt hűtőtárolóban tartják fenn, a kert területén „On farm” megőrzést végeznek.
Gabri Rudolf, a Nagykapos és Vidéke Társulás elnöke a sajtótájékoztatón kifejtette: ha vidékük oktatását és kultúráját meg akarják tartani és erősíteni, akkor ezt gazdasági alapokra kell helyezniük. Ennek érdekében megkeresték, melyek azok a gazdasági területek és lehetőségek, amelyek révén az ott élők meggyőzhetők arról, hogy ne költözzenek el. „A világnak, a Kárpát-medencének ez is egy gyönyörű része, és pontosan azért jó ott élni, mert nincsenek még kiaknázva a lehetőségek” – érvelt a helyben maradás mellett Gabri Rudolf, aki szerint számos előnye van annak, hogy a projektben az anyaországi intézménnyel és szervezetekkel egy nyugat-felvidéki partner is részt vesz. Ez nem csak a határ menti mikroterületet, hanem az egész Nyugat-Szlovákiát érinteni fogja, hatszáz kilométeres sávban élő magyarokat fog összekötni – vázolta a Nagykapos és Vidéke Társulás elnöke. A kultúra és az oktatás mellett a gazdaságra is hangsúly helyeződik, ami az alapja annak, hogy az emberek ne vándoroljanak ki. Ez a projekt ezt fogja szolgálni – zárta szavait a felvidéki vendég.
A sajtótájékoztató végén kóstolt bio gyógynövényteák, kézműves (zöldséges, gyógynövényes, gombás) krémek, gyógynövényes sütemények, csokoládék, aszalványok, a medvehagymás házi pogácsa és kenyér, a kézműves gyógynövényes likőrök és borok mindenkit megerősítettek abbéli meggyőződésében, hogy a gyógynövénytermesztésnek nemcsak a gyógyszeripar és a kozmetikaipar a nagy felhasználója, hanem az élelmiszeripar is. Többek között erre is fel akarja hívni a figyelmet a most induló projekt.
Varga Gabriella / Fotók: NSKI