Dézsi Csaba András 56,14 százalékkal, 23932 szavazattal megnyerte a győri időközi polgármester-választást / Fotó: MTI/Krizsán Csaba

A Kárpát-medencének a közélet iránt érdeklődő magyar lakossága lélegzetvisszafojtva figyelte a győri választást. A tét nagy volt. Ha most a nemzeti oldal veszít, az előre vetítette volna a 2022-es vereséget.

A győzelem viszont azt üzeni, hogy meg kell küzdeni minden voksért, minden választókörért, s minden választókerületért, még akkor is, ha ez a győri eredmény fölényes, 56%-os.

Török Gábort előszeretettel ugratják nyitott jóslataiért. Január elején a napi.hu „Nem biztos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök három év múlva is meghatározó szereplő lesz Török Gábor politológus szerint. Vagy mégis?” címmel szemlézte a jeles politológus népszavás interjúját, amiből nehéz nem kiérezni a szarkazmust. Pedig Török csak azt mondja, amit valóban tudni lehet; nem áll egyik oldalra sem, kiemeli a lényeget, azt, hogy nyitottá vált a verseny, hogy mind az ellenzéki hurráoptimizmus, mind pedig a fideszes defetizmus indokolatlan.

Erről van ugyanis szó. 2010, 2014, 2018 – gyönyörű sorozat, de lássuk be, ezek szinte lefutott meccsek voltak, mert az ellenzék nem tudott összefogni az egyéni kerületekben. A nemzeti oldal elvesztette a Jobbikot, Jakab Péter hétvégén történt megválasztásával végleg, így kevés körzetben lehet megjósolni, hogy melyik párt viszi el a mandátumot. Márpedig a Magyar Országgyűlés 199 tagja közül csak 93-at választanak meg listán – ezen mandátumok felét a Fidesz minden bizonnyal elviszi. De hogy miként oszlik majd meg a fennmaradt 106 egyéni kerületes mandátum, nos, ez a választások előtt egy nappal, felmérések birtokában sem tudható biztosan.

A győri győzelem adott egy löketet a jó irányba. A kockázat hatalmas, mivel nincs felelős nemzeti kormányzást ígérő alternatív elit. Egy dróton rángatott, globalista irányítottságú botrányellenzék van, egy „moslékkoalíció”, ahogy saját táborukat jellemezték a győri jobbikosok, amikor megelégelték a baloldallal való összefogósdit. Ez a csapat, mint a Karácsony Gergely győzelmét követő száznapos politikai ámokfutás is mutatja, képes megbuktatni egy kiváló városvezetőt, de elkormányozni egy várost, építeni, azt már kevésbé. S hogy mire képesek országos szinten, azt bemutatták 2002 és 2010 között, amikor kis híján csődbe vitték az országot.

Borbély Zsolt Attila / Székely Hírmondó