Gyulai Líviusz / Fotó: festival-cannes.com (archív)

Mesék álló- és mozgóképeken címmel nyílt kiállítás a 80. születésnapját ünneplő Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikusművész, rajzfilmrendező műveiből csütörtökön a Pesti Vigadóban.

A nemzet művészének, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjának kiállítása január 28-ig látogatható az MMA székházában.

Fekete György, az MMA elnöke köszöntőjében elmondta: csaknem 200 kép látható a kiállításon, amely a művész valószínűleg eddigi egyik legnagyobb tárlata.

Az általa nagyra becsült művészt méltatva kiemelte, hogy a pimaszság, az érzékenység, a kedvesség, a finomság, az irónia, az önirónia egy emberben így ritkán összegeződik, az pedig különösen ritka, hogy valaki az eredendő egyéniségét a művekben ilyen mértékben meg tudja jeleníteni. “Gyulai Líviusz olyan elképesztő módon hasonlít a saját műveire és a művek úgy hasonlítanak Líviuszra, hogy az ritka a magyar képzőművészetben” – tette hozzá.

Mint mondta, lenyűgözi az a kitárulkozás, az őszinteség és vakmerőség, ahogy a művész a közönség elé tárja életét.
“Szóval itt ez a másik világ, amiben másként vannak a dolgok, nem jobban vagy rosszabbul, de szerethetőbben, annyi szent” – fogalmazott megnyitójában Orosz István grafikusművész, filmrendező, a tárlat kurátora. “Fametszet? Rézkarc? Kőnyomat? Linó? Nem válogat, őt választja ki magának Psyché, a hajdani költőnő” – mondta, utalva a művész Weöres Sándor Psyché című kötetéhez készült illusztrációjára.

Orosz István az MTI-nek elmondta: az életmű zömét bemutató kiállításon önálló grafikai munkák, könyvillusztrációk és animációs filmhez készített alkotások kaptak helyet. A monitorokon a művész animációs filmjei is láthatók és az illusztrált könyvek is megtekinthetők.

Mint a kiállítás ismertetőjében Orosz István írja Gyulai Líviuszról: “kézre áll neki minden, a finom pontozás, az éles metszés, a lendületes vonalrajz, a laza ecsethúzás. Bravúros nézőpontváltásokkal és izgalmas stílusváltásokkal varázsolnak el a Vigadóban kiállított grafikai lapok”.

Orosz István kiemelte: a művész talán legfontosabb illusztrációja, amellyel annak idején – 35 évesen – berobbant a köztudatba, Weöres Sándor Psychéje. Ugyanazt tette mint a költő, amikor egy fiktív írónő stílusában megírta a könyvet, Gyulai Líviusz is kitalált egy akkori, 19. század eleji grafikai stílust, és azt pontosan tudta imitálni. “Stílusbravúr, amit akkor végrehajtott” – tette hozzá.

Mint mondta, a művész illusztrálta többek között Fazekas Mihály Lúdas Matyiját, Balzac Pajzán történeteit, Shakespeare műveit, Leacock és Egon Erwin Kisch munkáit. Kiemelte Gyulai Líviusz görög olimpiainaptár-sorozatát és Babits Jónás könyve című művéhez készült litográfiáit.

“Azt hiszem, minden alkotótársam egyetért abban, hogy mikor újra és újra együtt látja munkásságának gyümölcseit, maga is elképed” – mondta Gyulai Líviusz. “Nézzék a munkáimat olyan szeretettel, ahogy én a papírlap fölé hajolva csináltam őket” – fogalmazott.

A művész nyolcvanadik születésnapja alkalmából Lulu 80 – Mesék álló- és mozgóképeken címmel a kiállításhoz kapcsolódva katalógust is kiadott a Magyar Művészeti Akadémia.

MTI

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.