Az aradi vértanú tábornokok emlékműve a vár közelében

Az aradi vértanú tábornokok emlékműve a vár közelében

Sepsiszentgyörgytől 489, a gyulavarsándi határátkelőtől pedig alig 7 kilométerre, a Fekete- és Fehér-Körös összefolyásának közelében épült, jelenleg mintegy harmincegyezer lélekszámú Gyula több mint 700 éves múltra visszatekintő helység: Erdély kapujaként is emlegetik.

Nem csak Magyarország kulturális fellegvárainak egyike, hanem virágzó gyógy- és üdülőközpont is. 2011-ben a lakosság 83,4%-a magyarnak, 3,1% románnak, 3,1% pedig németnek vallotta magát, 30%-uk katolikus, ugyanennyi református, a maradék 40% pedig az evangélikus, román ortodox és baptista gyülekezetekhez tartozik.

A festői kisváros szállodáinak kényelmével, építészetének gyöngyszemeivel, tágas parkjaival, pezsgő gyógyvizeivel és ínyencségeivel – polgármesteri hivatalának jóvoltából – magunk is megismerkedhettünk.

Történelmi visszatekintő

Amint azt a megérkezésünket követő szívélyes fogadtatás után Kocsis János idegenvezetőtől megtudhattuk, a Magyar Alföld délkeleti csücskében elhelyezkedő település neve az 1332-es keltezésű pápai tizedjegyzékben már Gyulaként szerepel. Egy kedves legenda is fűződik hozzá, mely szerint a környéket borító nádasban eltévedt és ott napokig bolyongó gyermek a megmenekülését az itteniek által Nádi Boldogasszonyként emlegetett Szűz Máriának köszönheti. Éppen ezért hatalmas templomot emeltek a tiszteletére, ahová már a 12. században tömegesen tódult a nép, ezért 1398-ban IX. Bonifác római pápa azt zarándokhellyé nyilvánította.

A gyulai uradalmat Zsigmond király (1368–1437) Maróti János törökverő macsói bánnak adományozta, aki 1405 körül nekifogott a 43 falu fölött fennhatóságot gyakorló vár felépítéséhez. Gyulát Mátyás király (1443–1490) tette Békés megye székhelyévé a főispáni, alispáni és szolgabírói tisztségnek a várához történő kapcsolásával, melynek építését fia, Corvin János (1473–1504) fejezte be.

A 16. század elején öt templommal és két kolostorral büszkélkedő város fejlődésének a mohácsi vész vetett véget. A vár 1566-os elestét követő, 128 éves török uralom alatt folyamatosan dúló harcok pedig a környék pusztulását okozták, mely következtében Gyula is elnéptelenedett. A város és vidékének újjászületése 1720-ra tehető, amikor III. Károly király (1685–1740) érdemei jutalmául Harruckern János György (1664–1742) udvari hadiszállítónak ajándékozta Békés megye négyötöd részével együtt. A birtokába jutott területet az új földesúr német, román és szlovák telepesekkel népesítette be.

A Városház úton található Világóra

A Városház úton található Világóra

Nevezetességek, híres személyiségek

A várossal való ismerkedésünk esti sétával folytatódott, melynek első látványosságát a gépkocsiforgalom előtt részben lezárt központ szívében elhelyezett világóra képezi.

Az éjszaka kivilágított, hatvan percenként különböző dallamokat megszólaltató remekművet az ezredfordulón tervezte Bozó András helyi mérnök, és a világmindenség teljességét, valamint egységének a szükségességét jelképezi. Fő alkotó eleme egy 3,5 t súlyú, smaragdzöld, forgó üveggömb, melyről bolygónk valamennyi időzónájából leolvasható az óramutatók állása.

Innen néhány percnyire található a török hódoltság alatt elpusztult, 1775-ben 900 méterrel arrább újjáépített, és háromszéki vonatkozásokkal is rendelkező Nádi Boldogasszony-templom. Itt kezdte el ugyanis 1915-ben papi hivatásának gyakorlását báró altorjai Apor Vilmos (1892–1945). Segédlelkészként, majd plébánosként szolgálta híveit 1941-ben történt győri püspökké való szenteléséig, amelyre szintén Gyulán került sor. Ő volt az, aki a háborús idők beköszöntével az összetartozás jeleként minden vasárnap egy asztalhoz ültette a katolikus plébánost, a református tiszteletest, az ortodox pópát és a zsidó rabbit a helyi cukrászda teraszán. Emlékét a templom oltárát díszítő festmény, a falán elhelyezett dombormű, a plébánia homlokzatán márványtábla őrzi, valamint a Bocskay Vince által készített szobra.

Vértanúk szálláshelye

Az ópusztaszeri ásatások megkezdése és a történelmi emlékhely kialakítása szintén egy itteni plébánosnak, Göndöcs Benedek (1824–1894) templom- és iskola építtető pusztaszeri apátnak, országgyűlési képviselőnek köszönhető. 1849 augusztusában a 13 aradi vértanúból az oroszok tízet Gyulán szállásoltak el polgári házakban, mielőtt átadták volna őket az osztrákoknak. Tartózkodási helyeiket megjelölte, és a vár melletti téren emlékművet emelt nekik a hálás utókor.

Ugyanakkor a reneszánsz legjelentősebbnek tartott művésze, Albrecht Dürer (1471–1528) édesapja is a közeli Ajtóson látta meg a napvilágot, és 28 éves korában vándorolt ki Nürnbergbe. Így nem véletlen, hogy a nemesi előneve Ajtósi volt, amelynek a korabeli nürnbergi nyelvjárásban Dürer volt a megfelelője. Fiának szobrot állított a város.

Gyula sok híres embert adott a nemzetnek és világnak. Például a Himnuszt megzenésítő, a magyar nemzeti operát megteremtő Erkel Ferencet (1810–1893), akinek szülőotthonában emlékház van berendezve. Egy gyulai román patkolókovács fiaként látta meg a napvilágot a kalandos életű Pomucz György (1818–1882), a magyar szabadságharc honvédszázadosa és azamerikai polgárháború dandártábornoka, majd diplomata. Az Egyesült Államok szentpétervári főkonzuljaként 1867-ben ő ütötte nyélbe Alaszka megvásárlását az oroszoktól. A város részévé vált Gyulavárin született Bay Zoltán Lajos (1900–1992) fizikus, a radarcsillagászat megalapozója, de itt jött a világra Kohán György (1910–1966) Kossuth-díjas festőművész, grafikus, valamint Krasznahorkai László (1954), szintén Kossuth-díjas író is.

Gyulai séta - A múltból magának jövőt építő város

Kastély és vár

A várossal való ismerkedésünket másnap az Almásy-kastély látogatóközpontjával folytattuk, ahol Fábián Tamás, kommunikációs igazgató fogadott minket. Tőle szereztünk tudomást arról, hogy falai között tartottak első ízben színjátékot (1746) Magyarországon, és itt működött Erkel Ferenc nagyapja kulturális udvarmester és házi muzsikusként, de Munkácsy Mihály is itt kezdett a festészettel ismerkedni, Szamossy Elek kezei alatt.

A jelenleg múzeumként működő épület egyik folyosóján háromszéki vonatkozású műkincsekre, két Barabás Miklós által festett portréra akadtunk.

Utunk következő állomása Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavára volt, amelynek 24 kiállítótermét végigjárva a város hadtörténetével, vitézei életvitelével, a korabeli fegyverekkel, kínzóeszközökkel és módokkal, valamint a török hódoltság korából származó tárgyakkal egyaránt megismerkedhetünk, és tornyából gyönyörködhetünk a város panorámájában.

Pihenés és gyógyulás
A vár és a kastély között, ez utóbbi 8,5 hektáros parkjában található a strand, élmény-, valamint gyógyfürdő kategóriában egyaránt ötcsillagos minősítéssel rendelkező Gyulai Várfürdő, melyet nemcsak végigjárni volt szerencsénk Kun Miklós kommunikációs igazgató vezetésével, hanem kipróbálni is. Huszonegy különböző hőfokra lehűtött termálvízzel feltöltött medencéje közül mindenki talál számára megfelelőt.
A 2005 méter mélyről, 72 C-fok hőmérsékleten feltörő termálvíz mozgásszervi károsodások, reumás panaszok, helyi idegbántalmak, savas eredetű gyomorproblémák, gyulladásos nőgyógyászati betegségek gyógyítására, valamint balesetek, műtétek utáni rehabilitációs kúrára egyaránt alkalmas. A kezelések orvosi irányítással folynak.
A felfrissülésre vágyók számos szauna és 40 féle masszázs közül választhatnak, a 2013-ban átadott Aqua Palotában található sodrófolyosó, álló- és fekvőmasszázsok, buzgárok, vízesések, nyakzuhanyok, ugrómedencék és fényalagút egyedi élményeket biztosítanak. Itt található továbbá Magyarország egyetlen, bizonyos szakaszokon felfelé tartó „fánkos” csúszdája.

Kultúra és művelődés

A látogatóknak a felsoroltakon kívül a polgári család életmódját bemutató Ladics-házat, Erkel-emlékházat, Kohán Képtárat, Húsipari és Rádiótörténeti Kiállítást sem szabad kihagyni. Végiglátogatásuk után pedig a város egyik büszkeségébe, az 1840 óta üzemelő Százéves Cukrászdába, Magyarország második legrégebbi ilyen jellegű vendéglátó egységébe érdemes betérni. Hangulatos termeiben élvezhetők a hagyományos sütemények, torták, bonbonok, cukorkák és fagylaltok gazdag kínálatának fenséges ízei.

A város legnevesebb kulturális intézménye óhatatlanul a Gyulai Várszínház. Nyaranta megrendezett, idén június 24-én rajtoló összművészeti fesztiválja 46 napon át történelmi drámákkal, táncszínházi, opera-, operett-, jazz- és bábelőadásokkal, felolvasóestekkel, musicalekkel, népzenével várja az érdeklődőket.

Fabulya Attila okleveles pálinkabíráló bemutatja a pálinkafőzdét és beavat a párolás titkaiba

Fabulya Attila okleveles pálinkabíráló bemutatja a pálinkafőzdét és beavat a párolás titkaiba

Gasztronómia és szórakozás

A saját termesztésű gyümölcsökből ízletes párlatot készítő, közel 300 éves múlttal rendelkező Gyulai Pálinka Manufaktúra, a termelést nemrég megkezdő és a helyszínen kézműves sörök bő választékot kínáló Viharsarki Sernevelde, valamint a messzi földön híres paprikás gyulai kolbászt kínáló Gyulahús márkabolt felkeresését nem szabad kihagyni. Gazdag programot kínál ugyanakkor az idén márciusban III. alkalommal megrendezett sonka- és kolbászfesztivál, a minden esztendő áprilisának utolsó hétvégén esedékes pálinkafesztivál, valamint a június 7. és 10. között zajló Kézműves Sörfesztivál is.

A hely, amely visszahív

Gyula a túrázni, horgászni, csónakázni, lovagolni vágyóknak is tökéletes helyszínt kínál. Virágokkal ékesített, egyedi tervezésű terei, valamint tágas parkjai ugyanakkor még a leglustább látogatót is sétára csábítják, s többször elnyerte a legmagasabb díjat a Virágos Magyarországért nevet viselő országos versenyen. Mindezek ismeretében pedig már érthető, hogy miért választják évente turisták százezrei úticélul az éjszakára egyszerre 5000 főt is fogadni képes Gyulát, ahol a diákszállóktól, a panziókon át a négycsillagos hotelekig, bárki megtalálhatja az igényének, ízlésének és pénztárcájának megfelelő szállást.

Bedő Zoltán / Székely Hírmondó

 

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük